Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő: A növényfajták oltalma az Európai Közösségben – Közösségi Növényfajta-oltalom, Közösségi Növényfajta Hivatal

8 Dr. Szarka Ernő hető a bejelentés és a megadás, illetve elutasítás időpontja között, illetve a fajtaelnevezés közzétételétől számított 3 hónapon belül, ha ez a felszólalás tárgya (59. cikkely). Amennyiben a felszólalás tárgya a bejelentői jogosult­ság, és a felszólalás visszavonást vagy elutasítást eredmé­nyez, ugyanakkor a felszólaló ugyanarra a fajtára bejelen­tést nyújt be a Hivatalhoz a visszavonástól vagy elutasítástól számított egy hónapon belül, a felszólaló igé­nyelheti a visszavont vagy elutasított bejelentés dátumát az ő bejelentésének dátumaként (60. cikkely). A III. fejezet a Hivatal döntési lehetőségeit ismerteti. A Hivatalnak el kell utasítania a közösségi növényfajta-olta­lom megszerzésére benyújtott bejelentéseket, amennyiben és amikor megállapítja, hogy- a bejelentő a Hivatal felszólítására a megadott határ­időn belül nem orvosolta a formai vizsgálat során meg­állapított hiányosságokat;- a bejelentő a megadott határidőn belül nem nyújtott be megfelelő vizsgálati anyagot;- nem javasolt megfelelő fajtaelnevezést. A Hivatalnak akkor is el kell utasítania a bejelentést, ha az érdemi vizsgálat eredménye negatív, vagy a technikai vizsgálat szerint a fajta nem felel meg a megkülönböztet­­hetőség és/vagy egységesség, és/vagy állandóság követel­ményeinek (62. cikkely). Amennyiben a Hivatal véleménye az, hogy a megfelelő vizsgálat után a fajta oltalomképes, meg kell adnia a kö­zösségi növényfajta-oltalmat. A döntésnek magában kell foglalnia a fajta hivatalos leírását (62. cikkely). Amikor a Hivatal közösségi növényfajta-oltalmat ad, jóvá kell hagynia a bejelentő által javasolt fajtaelnevezést, ha megfelelőnek találja. A fajtaelnevezés nem tekinthető alkalmasnak, ha- alkalmazása a közösség területén ki van zárva harmadik fél korábbi jogai miatt;- felismerése vagy reprodukálása a felhasználói körben nehézséget okoz;- azonos vagy összetéveszthető azonos, vagy rokon nö­vényfajba tartozó növényfajta (ahol a rokon faj nevét a Hivatalnak meg kell adnia) lajstromozott elnevezésé­vel, vagy ha egy másik fajta ezen a néven piacra került valamely tagállamban vagy UPOV államban;- azonos vagy összetéveszthető a fajtából készült javak általános elnevezésével, vagy olyan elnevezésekkel, amelyeket valamely más törvény szabadon kötelez hagyni;- alkalmas valamely tagországban sérelem előidézésére, vagy közerkölcs vagy közérdek ellen való;- félrevezetésre alkalmas a fajta értékét, azonosságát, a nemesítő vagy valamely érdekelt fél azonosságát illetően;- ha a fajta más elnevezéssel már forgalomba került sza­porítóanyagként vagy más anyagként, hacsak ez a vál­tozás nem valamely alkalmatlan elnevezés megváltoz­tatási kényszerének eredménye (63. cikkely). AIV. fejezet a közösségi növényfajta-oltalom fenntartá­sáról szól. A Hivatalnak ellenőriznie kell az oltalmazott faj változatlan, folyamatos létezését pl. technikai vizsgálatok segítségével. A jogosultat esetenként fel lehet kérni infor­mációk benyújtására a fajta változatlan, folyamatos léte­zésével kapcsolatban, vagy fel lehet kérni a fajta anyagá­nak benyújtására. A Hivatal ellenőrzést végezhet a jogusultnál azzal kapcsolatban, hogy történtek-e megfele­lőintézkedések a fajta változatlan, folyamatos létezésének biztosítására (64. cikkely). Amennyiben valamelyik technikai ellenőrzéssel megbí­zott vizsgáló hivatal megállapítja, hogy a fajta már nem egységes vagy nem állandó, erről beszámol a Hivatalnak. A Hivatal erről tájékoztatja a jogosultat, akinek joga van ehhez megjegyzéseket fűzni (65. cikkely). A Hivatalnak meg kell változtatnia a fajta elnevezését, ha megállapítja, hogy az elnevezés nem vagy már nem felel meg a 63. cikkelyben lefektetett feltételeknek, vagy egy harmadik fél előzetes jogaiba ütközik vagy a jogosult valamilyen végleges ítélettel el van tiltva e fajtaelnevezés használatától. Az új fajtaelnevezésre a jogosultnak kell javaslatokat tennie, amelyet a Hivatal újból megvizsgál. Az újonnan választott elnevezéssel kapcsolatban is helye lehet felszólalásnak (66. cikkely). A Rendelet V. fejezete a fellebbezések lehetőségeit is­merteti. Fellebbezni a Hivatal alábbi végleges döntéseivel kapcsolatban lehetséges: megsemmisítés bejelentésre visszamenő hatállyal; érvénytelenítés jövőbeni hatállyal; felszólalással kapcsolatos döntések; elutasítás; megadás; fajtaelnevezéssel kapcsolatos döntések; megváltoztatott fajtaelnevezéssel kapcsolatos döntések; költségekkel kap­csolatos döntések; lajstromozással és információtörléssel kapcsolatos döntések; közzétételi döntések. A fellebbezéseknek az adott ügyben folytatott eljárást felfüggesztő hatálya van. A Hivatal azonban - ha a körül­mények ezt szükségessé teszik - elrendelheti, hogy az eljárást ne függesszék fel. Fellebbezés nyújtandó be a kényszerengedélyek és elő­­használat kérdésében is annak ellenére, hogy ezekben az esetekben közvetlen európai bírósági kezdeményezés is lehetséges. Az ilyen fellebbezéseknek azonban nincs fel­függesztő hatálya. Nem végleges határozatok esetében fellebbezés csak abban az esetben nyújtható be, ha erre a határozat külön lehetőséget nyújt (67. cikkely). Bármely természetes vagy jogi személy - szükséges esetben képviselő útján - fellebbezhet a Hivatal valamely végleges döntése ellen, ha abban közvetlen érdekeltsége van. A fellebbezési eljárásban a Hivatal is fél (68. cikkely). A fellebbezés szándékát írásban kell bejelenteni a szó­ban forgó döntés kézhezvételétől számított két hónapon vagy kézhezvétel hiányában a döntés publikálásától szá­mított négy hónapon belül a Hivatalhoz; a bizonyítékokkal alátámasztott fellebbezést ugyanide kell benyújtani a kéz­

Next

/
Thumbnails
Contents