Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő: A növényfajták oltalma az Európai Közösségben – Közösségi Növényfajta-oltalom, Közösségi Növényfajta Hivatal
4 Dr. Szarka Ernő- más gazdálkodóktól a jogosult igényelhet kompenzációt, ennek mértéke azonban kisebb kell, hogy legyen, mintha az első szaporítóanyagot vásárolták volna;- a kompenzáció kérdésében és egyéb jelen cikkely alapján létrejövő jogi kérdésben polgári jogi úton lehet kezdeményezni. Az eladott szaporítóanyag sorsát hivatalos testület nem követi, ez a jogosult feladata;- kérésre a gazdálkodóknak és a szaporítóanyag-feldolgozóknak információkat kell nyújtania a jogosult részére a szaporítóanyag sorsáról. Ilyen információk beszerezhetők (adott esetben térítés ellenében) hivatalos testületektől is, ha azoknak ilyenek rendelkezésükre állnak. Semmmiféle olyan adat nem igényelhető, amely sértené a személyiségi és szabad mozgási jogokat. A 15. cikkely meghatározza a növényfajta-oltalom korlátáit. A közösségi növényfajta-oltalom nem terjed ki személyes (és nem kereskedelmi) célú tevékenységekre, kísérleti célú tevékenységekre és más új fajták kifejlesztése céljából végzett tevékenységekre. A fentebb említett más új fajták forgalmazásához, tárolásához stb., a kiindulási fajta jogosultjától nem kell engedélyt szerezni, amennyiben ez nem lényegében származtatott fajta; amennyiben viszont igen, akkor a 13. cikkely szerinti jogosultság érvényes. A közösségi növényfajta-oltalom kimerül, amikor az anyagot eladták. Ez alól kivétel az az eset, amikor az eladott anyagot szaporításra használják fel (hacsak ez nem volt tisztázott már az eladásnál is), vagy ha az anyagot olyan harmadik országba adják el, ahol az adott növényfajta fajának vagy nemzetségének nincs oltalma. Ez utóbbi nem érvényes, ha az anyagot nem szaporítási, hanem egyéb fogyasztási célra használják fel (16. cikkely). Az oltalmazott fajta eladása csak megfelelően kiválasztott névvel történhet. A fajtaelnevezésnek jól megkülönböztethetőnek kell lennie más fajtaelnevezésektől, esetleg védjegyektől, cégnevektől vagy egyéb megjelölésektől. Az elnevezés végigköveti a fajtát, még az oltalmi idő lejárta után is (17. cikkely). A fajtaelnevezést a jogosult más célokra nem használhatja. A fajtaelnevezéssel azonos névjogosultsága csak akkor lehet egy harmadik félnek, ha ez a jog a fajtaelnevezés benyújtása előtti. Amennyiben azonos vagy hasonló botanikai fajon belül egy adott fajtára egy megnevezés már létezik a Közösségen belül vagy valamely egyéb UPOV országban, ez más fajtára nem alkalmazható (18. cikkely). A IV. fejezet a közösségi növényfajta-oltalom időtartamával és megszűnésével foglalkozik. A közösségi növényfajta-oltalom a megadás évét követő 25. naptári év, szőlő- és fafajták esetében 30. naptári év végéig tart. Az EK Bizottsága javaslata alapján az EK Tanácsa minősített többséggel meghosszabbíthatja ezeket az időtartamokat bizonyos fajtáknál vagy nemzetségeknél, de legfeljebb öt évvel. Ajogosult írásban lemondhat a növényfajta-oltalomról, ez esetben a jog azonnal hatályát veszti (19. cikkely). A közösségi növényfajta-oltalmat a Hivatal a bejelentésre visszaható hatállyal megsemmisíti, ha megállapítja, hogy a bejelentés időpontjában a megkülönböztethetőség és újdonság feltételei nem teljesültek és/vagy - amennyiben a jog megadása a bejelentő által adott információn alapult - az egységesség és állandóság feltételei nem teljesültek. Megsemmisítést von maga után az is, ha kiderül, hogy olyan személynek adták a jogot, aki erre nem jogosult. Ez esetben viszont át lehet adni a jogot egy arra jogosult személynek (20. cikkely). Jövőbeli hatállyal érvényteleníti a Hivatal a növényfajta-oltalmat, ha megállapítja, hogy az egységesség és állandóság feltételei már nem teljesülnek. Az érvénytelenítés attól a dátumtól hatályos, amikor kiderült, hogy a fenti feltételek már nem teljesülnek. Érvényteleníti e jogot akkor is a Hivatal, ha a jogosult- nem nyújt be igazolást a fajta változatlan létezéséről;- alkalmatlan fajtaelnevezés helyett nem javasol megfelelő fajtaelnevezést;- elmulasztja a szükséges díjak befizetését;- a jogosult, jogutódja vagy képviselője a körülmények változása miatt már nem jogosult közösségi növényfajta-oltalomra (21. cikkely). Az V. fejezet a közösségi növényfajta-oltalommal mint tulajdontárggyal foglalkozik. A közösségi növényfajta-oltalmat olyan tulajdontárgynak kell tekinteni, amelyre a jogosult országának (ahol a jogosultnak állampolgársága vagy lakóhelye, vagy telephelye van) jogszabályai érvényesek. Amennyiben a jogosult egyik fenti feltételnek sem felel meg, képviselője országának megfelelő jogszabályai érvényesek; amennyiben a feltételek ez esetben sem teljesülnek, a Hivatalt befogadó ország jogszabályai érvényesek. Több ország megjelölése esetén (pl. több telephely) az elsőnek megjelölt ország jogai érvényesülnek; több különböző országból származó jogosult esetében a feltüntetett sorrendben elsőolyan jogosult országának jogait kell alkalmazni, aki a feltételeknek megfelel (22. cikkely). A közösségi növényfajta-oltalom jogutódlás tárgya lehet. Az oltalmat csak olyan jogutódra lehet átruházni, aki közösségi növényfajta-oltalmi bejelentésre jogosult lenne. Az átruházást írott szerződésben kell rögzíteni; ezt bírói ítélet pótolhatja. A jogutódlás nem befolyásolhatja egy harmadik fél korábban szerzett jogait, amennyiben ezek a közösségi növényfajta-lajstromba be vannak vezetve (23. cikkely). Egy közösségi növényfajta-oltalom végrehajtás és ideiglenes intézkedés tárgya lehet az 1988. évi Luganói Konvenció értelmezésének keretei között (24. cikkely). A közösségi növényfajta-oltalom egyes országokban csődeljárás tárgya lehet az adott ország jogszabályai szerint (25. cikkely). A fenti cikkelyek már megadott növényfajta-oltalmakra vonatkoznak; ezek azonban értelemszerűen vonatkoznak a még meg nem adott bejelentésekre is, csak a közösségi növényfajta-lajstrom helyett a bevezetésnek a közösségi bejelentői lajstromba kell történnie (26. cikkely).
