Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám - Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, Ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a szabadalmi és védjegyjog területéről 49 C) A mellrák génjének (BRCAI) amerikai tudósok által való felfedezése és ennek megfelelő szabadalmi bejelentés benyújtása kapcsán fellángoltak a viták arról, hogy géneket lehet-e szabadalmaztatni, mert Mark Skolnick, a sikeres kutató professzor megalapította a Myriad Genetics vállalatot a kutatási eredmény kereskedelmi kihasználására. Kommentátorok attól félnek, hogy ez a cég monopolhelyzetet fog kiharcolni. A Merck és a Smith-Kline Beecham cégek máris heves ellenkezést fejtenek ki. Az utóbbi cég a Human Genome Sciences céggel együttműködik expresszált génszekvenciák azonosításában az ilyen szekvenciák szabadalmaztatása céljából. Ezzel szemben a Merck cég az ilyen kutatási eredményeket bárki számára elérhetővé kívánja tenni, mert nézete szerint „az alapvető biológia nem sajátítható ki”. Itt megjegyezzük, hogy az Egyesült Királyság Bioipari Társaságának (UK Bioindustry Association) Iparjogvédelmi Tanácsadó Bizottsága olyan állásfoglalást tett közzé, amely szerint elvileg nem lehet kifogás génszekvenciákra vonatkozó szabadalmak ellen, ha azok kielégítik a szabadalmazhatóság alapfeltételeit, vagyis újak, feltalálói tevékenységen alapszanak és iparilag alkalmazhatók (az Egyesült Államokban: hasznosak). D) 1994. szeptemberi tájékoztatónkban ismertettünk a biológiai találmányok hasznosságának bizonyítása kapcsán felmerülő néhány kérdést. Katona Gábor New York-i szabadalmi ügyvivőtől kapott újabb tájékoztatás alapján kiegészítjük a korábban mondottakat. A gyakorlati hasznosság bizonyítása kapcsán alapvető szabály, hogy az elővizsgáló a bejelentésben megadott hasznosságot csak irodalmi hivatkozásokkal megalapozott tények alapján vonhatja kétségbe; ha nem helyesen alapozza meg elutasító álláspontját, ill. ha azt olyan tényekre alapozza, amelyeket nem támaszt alá irodalmi adatokkal, a Szabadalmi Joggyakorlat Szabályainak (Rules of Practice in Patent Cases) 1.107(b) szakasza alapján a bejelentő eskü alatti szakértői nyilatkozatot kérhet tőle. Ezt az elővizsgáló nagy valószínűséggel megtagadja, aminek viszont az a következménye, hogy az elutasítást mint megalapozatlant vissza kell vonnia. Az amerikai joggyakorlat szerint a további eljárás során, pl. fellebbezés esetén az elővizsgáló állítását fogadják el, ha a bejelentő nem követelt az elővizsgálótól az 1.107(b) szakasz alapján eskü alatti nyilatkozatot. A szeptemberi tájékoztató szerint rákellenes hatású gyógyszerek esetében különösen nehéz meggyőzni az amerikai elővizsgálókat, mert abból indulnak ki, hogy a rák nem gyógyítható. Ezt az állítást most akként módosítjuk, hogy rákellenes vegyületekre és kezelési eljárásokra az Egyesült Államokban is engedélyeznek szabadalmat akkor, ha a bejelentő nem általánosan állít vagy igényel rákellenes hasznosságot, ami annyit jelent, hogy ha a bejelentő egy rákellenes szer hasznosságát egy-két vagy néhány rákféleséggel kapcsolatban bizonyítja, ilyen körre vonatkoztatva kaphat szabadalmi oltalmat. 2. Argentína Az Argentin Szenátus Ipari Bizottsága 1994. október 20- án elfogadta a gyógyszerek oltalmát is lehetővé tevő új szabadalmi törvény tervezetét, amelyet a Tudományos és Technológiai Bizottság, valamint a Kereskedelmi Bizottság is elfogadott, de a szenátusi szavazás előtt még el kell nyernie a Szenátus Egészségügyi Bizottságának a jóváhagyását is; ezt követően kerül majd az Alsóház elé. Menem elnök 1994. október 18-án ausztriai látogatása előtt tartott sajtókonferenciáján kijelentette, hogy a törvénytervezetet december végéig mindkét ház el fogja fogadni. A törvénytervezet 10 év átmeneti időt biztosít, büntetéseket helyez kilátásba a monopolisztikus kereskedelmi gyakorlat ellen, és előírja Országos Iparjogvédelmi Intézet felállítását. A szabadalmak oltalmi ideje a tervezet szerint a bejelentés napjától számított 20 év lesz. Bizonyos körülmények között a kormány elrendelheti majd hazai gyártók számára használati engedély adását, aminek fejében agy ártóknak 2-6 % nagyságrendű licenciadíjat kell fizetniük. Argentína jelenlegi szabadalmi törvénye 1864-ben született, és nem teszi lehetővé a gyógyszerek oltalmát. Az Egyesült Államok gyógyszergyártói azt állítják, hogy évente 200 millió dollárt vesztenek a gyógyszerek szabadalmi oltalmának argentínai tilalma miatt. 3. Ausztrália A) A növényfajták oltalmára vonatkozó, 1987. évi törvény helyébe 1994. november 10-én új törvény lépett, amely összhangban áll az új növényfajták oltalmára vonatkozó Nemzetközi Unió (UPOV) 1990-ben felülvizsgált szövegével. Az új törvény, amelynek alapján kizárólagos jogot lehet szerezni újonnan kitenyésztett növényfajtákra, a növénytermesztők számára szélesebb körű jogokat biztosít, mint az 1987. évi törvény, és azt várják tőle, hogy ösztönözni fogja a vetőmagkivitelt. B) 1994. májusi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy Ausztráliában új védjegytörvényt dolgoztak ki. Ezt most jóváhagyta a Parlament, de várható, hogy hatálybalépése előtt még számos módosításon fog átesni. így az ausztrál szakemberek szerint legkorábban 1996 közepén fog hatályba lépni. 4. Bahrein A szabadalmi és védjegybejelentések száma 1994-ben jelentősen nőtt az előző évekhez viszonyítva: 1994 augusztusában 53 védjegybejelentést és 5 szolgáltatási védjegy
