Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám - Dr. Vida Sándor: A német védjegytörvény – magyar szemmel (I. rész)
A német védjegytörvény - magyar szemmel .17 Belföldi használatnak minősül a védjegy alkalmazása az árun, kiszerelésen vagy csomagoláson akkor is, ha az árut kizárólag exportra szánják - ezek a legfontosabb rendelkezések. Az indokolás szerint az eset körülményeitől függően használatnak minősülhet a védjegy alkalmazása üzleti nyomtatványokon, katalógusokon, különösen pedig a reklámban. így rendelkezik az EU tagállamai törvényeinek jelentős része is. Egyébként a törvénynek idevágó rendelkezései az EU Irányelvnek felelnek meg, tehát - és ezt az indokolás ehelyütt is aláhúzza - európai normáról van szó, aminek következtében a korábbi igen szigorú német joggyakorlat tovább folytatásának megszűnt a jogi alapja. Ugyanakkor, minthogy a törvény - összhangban a Párizsi Uniós Egyezménnyel - lehetővé teszi a kimentést, az indokolás szerint a gyógyszerekre bejelentett védjegyek tekintetében fenntartható az a korábbi joggyakorlat, hogy az Egészségügyi Hatóság forgalomba hozatali engedélyének beszerzésével kapcsolatos hosszadalmas eljárás - a használati kényszer ötéves türelmi idejének túllépése esetén - kimentési okot képez. 15, VÉGREHAJTÁS, CSŐD „Dologi jogok” (29. §) címszó alatt a törvény lehetővé teszi a védjegyre alapítható zálogjogot vagy egyéb dologi jogot, valamint rendelkezik arról, hogy a védjegy végrehajtás tárgya is lehet. A csődeljárás megindítását a csődtömeggondnok kérelme vagy az eljáró bíróság megkeresése alapján kell a védjegylajstromba feljegyezni. Ezek a rendelkezések a korábbi német védjegyjog erőteljes továbbfejlesztését jelentik. Feltételezésem szerint ehhez az impulzust amerikai tapasztalatok (security interest) szolgáltathatták. 16 VÉDJEGYLICENCIA A korábbi törvény nem tartalmazott a védjegylicenciára vonatkozó rendelkezést. A hatályos törvény az EU Irányelvvel összhangban meglehetősen részletes fakultatív szabályozást ad (30. §). Nevezetesen ún. legáldefiníciót ad a védjegylicenciáról, meghatározza a licenciaszerződés legfontosabb tartalmi elemeit, perlési jogot biztosít az engedélyes számára a bitorlóval szemben (feltéve, hogy a védjegy tulajdonosa feljogosította erre), biztosítja az engedélyes számára, hogy a védjegy tulajdonosa által indított perbe beavatkozzék, valamint védi az engedélyest (jogai nem csorbulnak) abban az esetben, ha a védjegytulajdonos személyében változás áll be. Ezek a rendelkezések a nemzetközi szerződéskötési gyakorlatban alkalmazott megoldásokat emelik be a törvénybe. Egy részük hazai jogunkban is megtalálható. Ezért e vonatkozásban a tanulság számunkra talán inkább úgy fogalmazható meg, hogy ha a német jogszabályalkotó célszerűnek látta az EU Irányelveket követni, akkor talán nekünk is érdemes lenne így eljárni.
