Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám - Martti Enajarvi: A feltalálói tevékenység támogatásának állami eszközei
A feltalálói tevékenység támogatásának állami eszközei 27 gokban különféle módon történik. E funkciók igen gyakran egy minisztérium alá tartoznak, emellett ezekhez támogatást nyújthatnak más hivatalok, intézmények, kutatóintézetek, alapítványok és egyéb testületek. A Párizsi Uniós Egyezmény 12. cikke a külön iparjogvédelmi hatóság feladatait igen röviden tárgyalja.1 Ahogy említettem azonban, e feladatok szervezése jelentős eltérést mutat az egyes országokban. Finnországban az első szabadalmat 152 évvel ezelőtt engedélyezték. Napjainkban még mindig az ettől a szabadalomtól számított folyamatos lajstromszámrendszer érvényes. Az iparjogvédelmi ügyek intézése Finnországban korábban sok hatóságnak volt alárendelve, például a Szenátusnak és az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak. 1942-ben, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium két főosztályának összevonásával külön hatóság jött létre: a Központi Szabadalmi és Lajstromozási Hivatal. Hatáskörébe tartoznak az iparjogvédelem mellett a cégbejegyzési ügyek2 és a vállalati jelzálogbejegyzések is. 1995-től kezdve az egyesületi és az alapítványi lajstrom vezetése is a Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozik majd. A Hivatal feladatai tehát igen kiterjedtek. A Finn Szabadalmi Hivatal munkaterülete az évek során változott és jelenleg is módosul. A területen belül a hangsúlyok változtak és még mindig változnak. A nemzetközi együttműködés évről évre nő, egyúttal egyre nagyobb hangsúlyt kap a feltalálókat és az egyéb ügyfeleket megcélzó tanácsadó és felvilágosító szolgáltatás. Ez a központi hivatali tevékenység koncepciójából következik, amely a Központi Szabadalmi és Lajstromozási Hivatalról szóló külön törvényen és rendeletén alapul (1. sz. melléklet). A tevékenységi elképzelések mellett hivatalunk működési szabályzata az alábbi munkafilozófiánkat rögzíti:„Ügyfeleinket alapvetően a kreativitás, a vállalkozószellem és az együttműködés jellemzi. Feladatunk, hogy e tevékenységeket támogassuk.” E munkafilozófia mögött az áll, hogy hivatalunk alapvető elve az, hogy a feltalálókat és más ügyfeleket bátorítani kell, nem pedig elriasztani. E filozófiának fontos mondanivalója van a hivatal munkatársai számára is. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy tetteink mellett magatartásunk is fontos, hiszen átalakítási folyamatokról beszélünk: mi ugyanis új ügyfélkultúrát akarunk teremteni.3 A Szabadalmi Hivatal mellett Finnországban több más hatóság, közjogi és magántestület foglalkozik a találmányi tevékenység képviseletével. Jelentős szerepe van a Kereskedelmi és Ipari Minisztériumnak és az Oktatási Minisztériumnak, amely a szerzői jog területének felelőse. A Kereskedelmi és Ipari Minisztérium szektorához tartozik a Technológiafejlesztési Központ is, amely évente 200 millió US dollárt fordít a feltalálói tevékenység támogatására. A Finn Feltalálók Alapítványa pénzügyileg és tanácsadással támogatja és segíti a feltalálói tevékenységet és a találmányok értékesítését. A feltalálói tevékenységet támogató jelentős alapítványok közül említést érdemel még a SITRA (Finn Önállóság Jubileumi Alapítványa) és a Finn Kulturális Alap. Ezen túlmenően a találmányi tevékenységet támogatják még a községek, a regionális gazdaságtámogató alapítványok és néhány bank. Az ezen a területen megvalósuló kutatást az Állami Műszaki Kutatóintézet végzi. A Szabadalmi Hivatal a képzés területén emellett együttműködik többek között a Helsinki Műszaki Egyetemmel és a Helsinki Egyetemmel, továbbá a Központi Oktatási Hivatallal. A külön feltalálói és vállalkozói szervezetek természetesen jelentős szerepet játszanak a feltalálói tevékenység támogatásában. Fontos, hogy a feltalálói tevékenység terén illetékes hatóságok és testületek közötti együttműködés zavartalanul folytatódjék, és a továbbfejlődés a legjobb eredményt célozza meg. A HATÓSÁGOK TÉNYKEDÉSE A FELTALÁLÓI TEVÉKENYSÉG ELŐSEGÍTÉSE TERÉN A megfelelő jogalkotás az alapfeltétele annak, hogy a szellemi tulajdont kellőképpen becsüljék és kellő hatékonysággal értékeljék. A szellemi tőkéért és a feltalálói tevékenységért is felelősséget viselő hatóság szervezetében a legnagyobb rendnek kell lenni és a szakterületet ismerni kell. így támad bizalom a feltalálói munka és az iparjogvédelem iránt. Ahhoz, hogy az iparjogvédelmi tanácsadás során a lehető legtöbbet el lehessen érni, ennek is - mint minden tanácsadásnak - könnyen hozzáférhetőnek, könnyen alkalmazhatónak, megbízhatónak és mérsékelt áron „beszerezhetőnek” kell lennie. Kulcspozícióban vannak egyfelől az államigazgatási szervek, talán a szakterülethez tartozó nemzetközi szervezetekkel együtt, másfelől egyéb érdekelt csoportok, mint pl. a feltalálók saját szervezete a feltalálói tevékenység támogatására, a szabadalmi ügyvivők és hasonlók. A tanácsadás lényegében a képzéssel kötődik a kreativitáshoz. Véleményem szerint a képzést, amilyen gyorsan csak lehet és megfelelő formában meg kell kezdeni. A főiskolákon és az egyetemeken egyre inkább hangsúlyozottabban kellene foglalkozni ezeknek a dolgoknak a jelentőségével. A Helsinki Műszaki Egyetemen valamennyi diák számára kötelezővé tettek egy iparjogvédelmi alapvizsgát. A továbbképzés és a tanfolyami tevékenység tekintetében a Helsinki Műszaki Egyetem és a Szabadalmi Hivatal bizottságot hozott létre, amelyben képviseltetik magukat az egyéb feltalálói tevékenységeket támogató intézmények, az ipar, a kereskedelem és a szabadalmi ügyvivők. E tevékenység eredményei örvendetesek. A továbbképzéseken „minden hely elkelt”, bár a részvételért fizetni kell. A képzéssel foglalkozó egyéb intézmények látogatottsága is igen magas. Ha a találmányok támogatása terén aktív politikát akarunk megvalósítani, a magunk oldalára kell állítanunk a
