Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám - Dr. Szabó Ágnes: A hazai jogharmonizáció kényszere és nehézségei az agrárágazatban
10 dr. Szabó Ágnes termelés és a minőségi hús-, hústermékek előállítása érdekében a vonatkozó közös piaci rendeletek alapján határozza meg a minőségi követelményeket. Az Állatgyógyászati készítményekről szóló 24/1994. (V. 4.) FM rendelet az állatgyógyászati gyógyszerkészítmények előállítására, forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó szabályozás, amely szintén az Európai Unió rendeletéiben és irányelveiben foglalt követelményeket érvényesíti. ELKÉSZÍTETT TÖRVÉNYTERVEZETEK A jogharmonizáció szempontjából jelentős a takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvény, az állategészségügyről szóló törvény, az élelmiszerekről szóló törvény, továbbá a növényfajok és -fajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló törvény előkészítése. A továbbiakban azokat a szabályokat szeretném részletesebben ismertetni, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak az iparjogvédelem témaköréhez. III. AZ ÉLELMISZERTÖRVÉNY Elkészült az élelmiszertörvény tervezete, amely meghatározza az élelmiszerek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeit, az élelmiszerek minőségi követelményeit, a csomagolás és a fogyasztók tájékoztatásának szabályait, az élelmiszer-ellenőrzésre, valamint az alkalmazható szankciókra vonatkozó szabályokat. Az élelmiszertörvény tervezete az élelmiszerek előállításának tárgyi feltételeit (élelmiszer-előállító hely létesítése, a felhasználható nyersanyag, technológiai segédanyag, adalékanyag, csomagolóanyag, mosó- és fertőtlenítőszer) továbbá a forgalomba hozatal feltételeit, a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerekre, valamint a fogyasztók tájékoztatására és az élelmiszerek jelölésére, továbbá reklámozására vonatkozó rendelkezéseket a közös piaci szabályokkal teljes összhangban tartalmazza. Az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának feltételeire vonatkozó részletes szabályokat a törvény végrehajtási rendelet tartalmazza, amely több közös piaci rendelkezést szó szerint is átvesz. Az élelmiszertörvényhez kapcsolódik a Magyar Élelmiszerköny, amelynek első kötete tartalmazza azoknak a műszaki jellegű szabályoknak az összességét, amelyek alkalmazása kötelező. E szabályoknál gyakorlatilag teljesen átvesszük a vonatkozó közös piaci rendelkezéseket. Ezek olyan technikai és analitikai szabályok, amelyeket sem terjedelmük, sem jellegük miatt törvényben, illetve miniszteri rendeletben nem lehet szabályozni. A Magyar Élelmiszerkönyv második kötete szabályozza az egyes élelmiszerekre vonatkozó termékelőírásokat, amelyek az élelmiszerszabályok helyébe lépnek. A Magyar Élelmiszerkönyv harmadik kötete a Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény pedig az analitikai módszereket írja elő. Az élelmiszerekre vonatkozó közös piaci joganyag elemzésénél a jogharmonizáció szinte valamennyi problémáját meg lehet ismerni. A Magyar Élelmiszerkönyvben szabályozni tervezett közös piaci irányelvektől kezdve a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelölésének és eredetmegjelölésének védelméről, továbbá a különleges tulajdonságainak tanúsításáról szóló közös piaci rendeletekig. Az Európai Közösségek az új közös agrárpolitika kidolgozásával egyidejűleg adta ki a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelölésének és eredetmegjelölésének védelméről szóló 2081/92. (EGK) rendeletet és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek különleges tulajdonságainak tanúsításáról szóló 2082/92 (EGK) számú rendeletet. Mindkét rendelet agrárpolitikai háttere az, hogy az Európai Unió új közös agrárpolitikájának egyik súlypontja a mezőgazdasági termelés diverzifikációja, a termelésnek a kereslethez való igazítása. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területeken a térségfejlesztés szempontjából jelentős lehet a meghatározott tulajdonságú termékek termelésének támogatása, amely növeli a gazdákjövedelmét és megakadályozhatja a mezőgazdasági népességnek az adott területről való elvándorlását. Az utóbbi években a fogyasztók a mennyiséggel szemben egyre inkább a minőséget részesítik előnyben. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek esetében egyre nagyobb a kereslet a különleges tulajdonságú termékek iránt, valamint a meghatározott földrajzi eredetű termékek iránt. A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS ÉLELMISZEREK FÖLDRAJZI JELÖLÉSÉNEK ÉS EREDETMEGJELÖLÉSÉNEK VÉDELME Az új szabályozás hatálya csak azokra a közös piaci termékekre korlátozódik, amelyeknél a termék tulajdonsága és a földrajzi származása között összefüggés van. Az agrárpolitikai indokok miatt a rendelet hatálya csak a következő meghatározott termékekre terjed ki:- élelmiszerek: sör, természetes ásványok, forrásvíz, növényi kivonató alapanyagú italok, péksütemények, sütemények, édességek, kekszek, természetes gyanta;- mezőgazdasági termékek: széna, illóolajok (éterikus olajok). A rendelet hatálya nem terjed ki a borokra és a szeszes italokra. A rendelet értelmében ezek egy magasabb védelmi szintet nyújtanak.
