Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta és védjegyjog területéről
16 dr. Palágyi Tivadar A tagországokban lakó vagy ott székhellyel rendelkező személyek vagy közvetlenül, vagy pedig képviselőn keresztül állhatnak kapcsolatban a Hivatallal. Az eurázsiai szabadalom nyilvánosságra hozatalának pillanatától számítva hatályba lép, de az egyes megjelölt tagországokra külön kell érvényesíteni, és azokban külön fenntartási illetéket kell leróni. A szabadalombitorlásokat a nemzeti szabadalmak szabályai szerint bírálják el, és az ilyen tárgyú határozatokat a nemzeti bíróságok hozzák. Az a kérdés, hogy ez az új Egyezmény eredményesebb lesz-e a Szovjetunió utódállamaiban, mint az ún. Minszki Egyezmény, amely az első ilyen jellegű próbálkozás volt, nagyrészt attól függ, hogy az érintett államok mikor fogják aláírni, és ezt követően a ratifikálások száma mennyi idő múlva éri majd el a hatálybalépéshez szükséges számértéket. 7. Európai Közösség A) 1994. februári tájékoztatónkban már hírt adtunk arról, hogy az Európai Közösség államfői 1993 októberében eldöntötték, hogy a Közösségi Védjegyhivatal székhelye Spanyolországban lesz, és az 1993. novemberi miniszteri értekezleten a hivatal munkanyelvéről is döntöttek. 1993. december 20-án az Európai Közösség Minisztertanácsa Brüsszelben jóváhagyta a Közösségi Védjegyegyezményt. így 13 évi előkészítő munka után végleg lezárultak a közösségi védjegyjog megteremtésére irányuló tárgyalások. Minthogy a Közösségi Védjegyhivatal számára javasolt öt munkanyelv (angol, francia, német, olasz és spanyol) ellen a másnyelvű tagországok tiltakoztak, végül olyan megoldás született, hogy a bejelentéseket bármelyik közösségi ország nyelvén be lehet nyújtani, és a nyilvánosságra hozatal is bármelyik nyelven történhet. A Közösségi Védjegyegyezmény az Európai Közösség hivatalos lapjában való kihirdetést követő 60 nap eltelte után lép hatályba. B) Az Európai Közösség Tanácsának 1993. decemberi ülésén minősített többséggel elfogadták a biotechnológiai találmányok jogi oltalmának irányelveit. Ezeket 1994 első felében fogják az Európai Parlament elé terjeszteni, amelynek Bizottsága valószínűleg magyarázó kiegészítést fog fűzni hozzájuk. A jelenlegi tervek szerint az irányelveket az Európai Közösség tagállamai 1997 elején fogják törvénybe iktatni. Az irányelvek lényeges vonása, hogy „etikai kizárásokat” tartalmaznak, amelyek pontosítják az Európai Szabadalmi Egyezmény 53(a) szakaszában foglalt azon szabályozást, hogy a szabadalmazható találmányok köréből ki vannak zárva azok a találmányok, amelyek nyilvánosságra hozatala vagy gyakorlatba vétele közrendbe vagy közerkölcsbe ütközik. Az irányelvek szerint nem szabadalmazhatok:- az emberi test vagy annak részei,- az emberi test genetikai azonosságát módosító eljárások,- az állatok genetikai azonosságát módosító olyan eljárások - és az azokból származó állatok -, amelyek az állatnak fájdalmat vagy fizikai károsodást okoznak anélkül, hogy az emberiség vagy az állatvilág számára lényeges hasznot eredményeznének. 8. Finnország Finnországban mind a Szabadalmi Törvényalkotó Bizottság, mind az Állami Biotechnológiai Bizottság jelentést adott ki a finn szabadalmi törvényről, és mindkét jelentés fontos megállapításokat tartalmaz a biotechnológiai találmányokról. Az Állami Biotechnológiai Bizottság egy olyan jelentés alapján született, amelyet a Környezetvédelmi Minisztérium egy munkacsoportja a biotechnológiai törvényhozásról készített 1990-ben. A jelentés javasolta, hogy a kormány adjon megbízást biotechnológiai törvény kidolgozására. Ennek alapján hozták létre 1991 októberében a Biotechnológiai Bizottságot, amely most kiadott jelentésében géntechnológiai törvény megalkotását javasolja. A javasolt törvény a géntechnológia biztonságos felhasználását és fejlesztését segítené elő etikai szempontból is elfogadható módon. A kérdést az Európai Unió ilyen vonatkozású irányelveivel összhangban kívánja szabályozni, és a genetikailag módosított szervezetek felhasználását az Egészségügyi Minisztériumnak alárendelt Géntechnológiai Tanács ellenőrzése alá kívánja vonni. A törvény gyakorlatbavétele fölött a Környezetvédelmi Minisztérium is ellenőrzést gyakorolna annak érdekében, hogy megakadályozzák a genetikailag módosított szervezetek felhasználása által előidézhető környezeti károkat, így tehát mindkét minisztérium felelős lenne az ilyen szervezetek felhasználásával kapcsolatos tevékenységek irányításáért és ellenőrzéséért. Úgy tervezik, hogy a törvény 1995. január 1-jén lép majd hatályba. A Biotechnológiai Bizottság a biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmára vonatkozó kérdéseket is megtárgyalt, és ezen a területen kikérte a Szabadalmi Törvényalkotó Bizottság véleményét is. A Szabadalmi Törvényalkotó Bizottságot az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 1992 szeptemberében alakította meg abból a célból, hogy az tanulmányozza többek között azt a kérdést: a biotechnológiai találmányok oltalma érdekében szükség van-e a hatályos szabadalmi törvény módosítására. A Bizottság elemezte a biotechnológiai találmányok finnországi oltalmának helyzetét, és 1994 januárjában jelentést tett közzé. E jelentés szerint a biotechnológiai találmányok oltalmának kérdésében ugyanolyan szempontokat kell érvényesíteni, mint egyéb találmányok esetén. A
