Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta és védjegyjog területéről

14 dr. Palágyi Tivadar állították elő. További feltétel, hogy a szabadalomtulajdo­nos bizonyítsa: komoly erőfeszítések árán sem tudta meg­határozni a ténylegesen használt eljárást. A szabadalmak számára a bejelentés napjától számított 20 év vagy az engedélyezéstől számított 17 év oltalmi időt kell biztosítani. B) A múltban az Egyesült Államokban a vegyipari és gyógyszeripari termékek előállítóinak két törvényt: a sza­badalmi törvényt, valamint az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai törvényt kellett figyelembe venniük. E két törvény miatt egy olyan szabadalmas, akinek a termékét csak az Élelmiszer- és Gyógyszeripari Minisztérium (FDA) jóváhagyásával lehetett forgalomba hozni, gyakran a 17 év oltalmi idő jelentős részét elvesztette az FDA által megkívánt jóváhagyási eljárás hosszadalmassága miatt. A törvény azonban a versenytársakat is meggátolta abban, hogy egy szabadalmazott terméket piacra vigyenek, vala­mint abban is, hogy ilyen terméket a szabadalmi oltalom lejárta előtt előállítsanak, használjanak vagy forgalomba hozzanak, és a szabadalom oltalmi idejének lejárta előtt az FDA általi jóváhagyáshoz szükséges eljárást sem kezdhet­ték meg a hasonló saját generikus termékükkel kapcsolat­ban. Ez a körülmény a szabadalom oltalmi idejének mes­terséges meghosszabbítását eredményezte. Az említett két törvény közötti ilyen ütközés miatt a Kongresszus olyan törvényt fogadott el, amely kivonta a klinikai kipróbálást a szabadalombitorlás köréből. E kivé­tel alapján lehetőség van arra, hogy versenytársak egy szabadalmazott találmányt még a szabadalom oltalmi ide­je alatt gyakorlatba vegyenek abból a célból, hogy az FDA általi jóváhagyás megszerzéséhez szükséges adatokat megkaphassák. Ez annyit jelent, hogy egy szabadalmazott találmánnyal kapcsolatban kutatási munkát és klinikai kí­sérleteket lehet végezni már az oltalmi idő lejárta előtt is. Ez a kivétel azonban egyúttal feljogosítja a szabadalmast arra, hogy a szabadalom oltalmi idejét meghosszabbítsa annyi idővel, ameddig a hatóság általi engedélyezési eljá­rás a szabadalom megadása után tartott, de legfeljebb 5 évvel. A klinikai kísérletek kivonása a szabadalombitorlás kö­réből különböző értelmezési kérdéseket vetett fel. így az orvosi készülékekre vonatkozó szabadalmak tulajdonosai kezdetben azon a véleményen voltak, hogy a kivétel csak a gyógyszergyártókra vonatkozik, de azokra nem, akik szabadalmazott orvosi készülékeket használnak kutatási és klinikai kipróbálás céljára. A Legfelsőbb Bíróság azon­ban 1990-ben kimondta, hogy a kivétel orvosi készülékek­re is vonatkozik, ha azok kereskedelmi forgalomba hoza­talához FDA-jóváhagyás szükséges. Az eseti jog jelenlegi állása szerint a klinikai kipróbálási kivétel alá esnek az alábbi tevékenységek: a) az olyan kutatási tevékenység, amelyben a szabadal­mazott találmányt abból a célból használják, hogy az FDA- engedély megadásához szükséges adatokat megszerezzék; b) olyan klinikai kísérletek eredményeinek bemutatása kardiológiai konferencián, amely kísérletek során bitorlás­sal előállított készüléket is használtak; c) bitorlás útján előállított orvosi eszköz bemutatása orvosi konferencián azt követően, hogy a készülékre már FDA-jóváhagyást kértek; d) bitorlás útján előállított készülék eladása külföldi forgalmazók számára. A fentiekből úgy tűnik, hogy a klinikai kísérletek kivo­nását a szabadalombitorlás alól a bíróságok tágan értelme­zik. Ahhoz azonban, hogy egy eset kivételesnek minősül­jön, a szabadalmazott találmány használatának az FDA-engedély elnyeréséhez szükséges adatok megszer­zésére kell irányulnia még akkor is, ha a kapott adatokat ténylegesen sohasem használják fel. C) Mint ismeretes, az Egyesült Államok nem tagja a Madridi Megállapodásnak, mert védjegytörvénye (Lan­tiam Act) több vonatkozásban eltér az abban lefektetett alapelvektől. így pl. az Egyesült Államokban a használat is feltétele a lajstromozásnak, és lajstromozás előtt érdemi vizsgálatot végeznek. 1989. június 27-én diplomáciai konferenciát tartottak Madridban, amelynek eredményeként a Madridi Megálla­podáshoz egy jegyzőkönyvet csatoltak. Az így létrejött Madridi Protokoll - bár a Madridi Megállapodás bizonyos előírásait is tartalmazza - a védjegyek nemzetközi lajstro­mozásának különálló egyezményét képezi, amelyet a Szellemi Tulajdon Világszervezete kezel. A Madridi Pro­tokollt mostanáig 27 állam írta alá, és akkor fog hatályba lépni, amikor négy csatlakozási okmányt letétbe helyez­tek. Mostanáig csak Spanyolország ratifikálta az egyez­ményt. 1993 májusában széles körű kongresszusi meghallga­tásokat tartottak annak tisztázására, hogy az Egyesült Államok csatlakozzék-e a Madridi Protokollhoz, ami a védjegytörvény módosítását tenné szükségessé. E meg­hallgatások eredményeként úgy döntöttek, hogy módosí­tani fogják a védjegytörvényt, és csatlakozni fognak. A megfelelő törvénytervezetet a Kongresszus 1993. évi őszi ülésszakán nyújtották be, és azt az 1994. évi következő kongresszusi ülésszak fogja elbírálni. így valószínű, hogy az Egyesült Államok ebben az évben csatlakozni fog a Madridi Protokollhoz. D) Az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalának elnöke a Japán Szabadalmi Hivatal elnökével olyan közös meg­állapodást írt alá, amely szerint az amerikai szabadalmak oltalmi idejét az engedélyezés napjától számított 17 év helyett az első teljes leírás benyújtásának napjától számí­tott 20 évre fogják változtatni. Az erre vonatkozó törvény­­tervezetet az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalának elnöke 1994. június 1-jéig be fogja nyújtani.

Next

/
Thumbnails
Contents