Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta és védjegyjog területéről
14 dr. Palágyi Tivadar állították elő. További feltétel, hogy a szabadalomtulajdonos bizonyítsa: komoly erőfeszítések árán sem tudta meghatározni a ténylegesen használt eljárást. A szabadalmak számára a bejelentés napjától számított 20 év vagy az engedélyezéstől számított 17 év oltalmi időt kell biztosítani. B) A múltban az Egyesült Államokban a vegyipari és gyógyszeripari termékek előállítóinak két törvényt: a szabadalmi törvényt, valamint az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai törvényt kellett figyelembe venniük. E két törvény miatt egy olyan szabadalmas, akinek a termékét csak az Élelmiszer- és Gyógyszeripari Minisztérium (FDA) jóváhagyásával lehetett forgalomba hozni, gyakran a 17 év oltalmi idő jelentős részét elvesztette az FDA által megkívánt jóváhagyási eljárás hosszadalmassága miatt. A törvény azonban a versenytársakat is meggátolta abban, hogy egy szabadalmazott terméket piacra vigyenek, valamint abban is, hogy ilyen terméket a szabadalmi oltalom lejárta előtt előállítsanak, használjanak vagy forgalomba hozzanak, és a szabadalom oltalmi idejének lejárta előtt az FDA általi jóváhagyáshoz szükséges eljárást sem kezdhették meg a hasonló saját generikus termékükkel kapcsolatban. Ez a körülmény a szabadalom oltalmi idejének mesterséges meghosszabbítását eredményezte. Az említett két törvény közötti ilyen ütközés miatt a Kongresszus olyan törvényt fogadott el, amely kivonta a klinikai kipróbálást a szabadalombitorlás köréből. E kivétel alapján lehetőség van arra, hogy versenytársak egy szabadalmazott találmányt még a szabadalom oltalmi ideje alatt gyakorlatba vegyenek abból a célból, hogy az FDA általi jóváhagyás megszerzéséhez szükséges adatokat megkaphassák. Ez annyit jelent, hogy egy szabadalmazott találmánnyal kapcsolatban kutatási munkát és klinikai kísérleteket lehet végezni már az oltalmi idő lejárta előtt is. Ez a kivétel azonban egyúttal feljogosítja a szabadalmast arra, hogy a szabadalom oltalmi idejét meghosszabbítsa annyi idővel, ameddig a hatóság általi engedélyezési eljárás a szabadalom megadása után tartott, de legfeljebb 5 évvel. A klinikai kísérletek kivonása a szabadalombitorlás köréből különböző értelmezési kérdéseket vetett fel. így az orvosi készülékekre vonatkozó szabadalmak tulajdonosai kezdetben azon a véleményen voltak, hogy a kivétel csak a gyógyszergyártókra vonatkozik, de azokra nem, akik szabadalmazott orvosi készülékeket használnak kutatási és klinikai kipróbálás céljára. A Legfelsőbb Bíróság azonban 1990-ben kimondta, hogy a kivétel orvosi készülékekre is vonatkozik, ha azok kereskedelmi forgalomba hozatalához FDA-jóváhagyás szükséges. Az eseti jog jelenlegi állása szerint a klinikai kipróbálási kivétel alá esnek az alábbi tevékenységek: a) az olyan kutatási tevékenység, amelyben a szabadalmazott találmányt abból a célból használják, hogy az FDA- engedély megadásához szükséges adatokat megszerezzék; b) olyan klinikai kísérletek eredményeinek bemutatása kardiológiai konferencián, amely kísérletek során bitorlással előállított készüléket is használtak; c) bitorlás útján előállított orvosi eszköz bemutatása orvosi konferencián azt követően, hogy a készülékre már FDA-jóváhagyást kértek; d) bitorlás útján előállított készülék eladása külföldi forgalmazók számára. A fentiekből úgy tűnik, hogy a klinikai kísérletek kivonását a szabadalombitorlás alól a bíróságok tágan értelmezik. Ahhoz azonban, hogy egy eset kivételesnek minősüljön, a szabadalmazott találmány használatának az FDA-engedély elnyeréséhez szükséges adatok megszerzésére kell irányulnia még akkor is, ha a kapott adatokat ténylegesen sohasem használják fel. C) Mint ismeretes, az Egyesült Államok nem tagja a Madridi Megállapodásnak, mert védjegytörvénye (Lantiam Act) több vonatkozásban eltér az abban lefektetett alapelvektől. így pl. az Egyesült Államokban a használat is feltétele a lajstromozásnak, és lajstromozás előtt érdemi vizsgálatot végeznek. 1989. június 27-én diplomáciai konferenciát tartottak Madridban, amelynek eredményeként a Madridi Megállapodáshoz egy jegyzőkönyvet csatoltak. Az így létrejött Madridi Protokoll - bár a Madridi Megállapodás bizonyos előírásait is tartalmazza - a védjegyek nemzetközi lajstromozásának különálló egyezményét képezi, amelyet a Szellemi Tulajdon Világszervezete kezel. A Madridi Protokollt mostanáig 27 állam írta alá, és akkor fog hatályba lépni, amikor négy csatlakozási okmányt letétbe helyeztek. Mostanáig csak Spanyolország ratifikálta az egyezményt. 1993 májusában széles körű kongresszusi meghallgatásokat tartottak annak tisztázására, hogy az Egyesült Államok csatlakozzék-e a Madridi Protokollhoz, ami a védjegytörvény módosítását tenné szükségessé. E meghallgatások eredményeként úgy döntöttek, hogy módosítani fogják a védjegytörvényt, és csatlakozni fognak. A megfelelő törvénytervezetet a Kongresszus 1993. évi őszi ülésszakán nyújtották be, és azt az 1994. évi következő kongresszusi ülésszak fogja elbírálni. így valószínű, hogy az Egyesült Államok ebben az évben csatlakozni fog a Madridi Protokollhoz. D) Az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalának elnöke a Japán Szabadalmi Hivatal elnökével olyan közös megállapodást írt alá, amely szerint az amerikai szabadalmak oltalmi idejét az engedélyezés napjától számított 17 év helyett az első teljes leírás benyújtásának napjától számított 20 évre fogják változtatni. Az erre vonatkozó törvénytervezetet az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalának elnöke 1994. június 1-jéig be fogja nyújtani.
