Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 2. szám - Dr. Palágyi Tivadar: A szabadalmi fórumrendszer Németországban

12 dr. Palágyi Tivadar tag műszaki végzettségű, ha a tanácsnak ideiglenes intéz­kedés ügyében kell határoznia vagy végleges döntést kell hoznia; más esetekben egy jogászból és két műszakiból álló tanács dönt. Védjegyügyekben három jogászból álló tanács ítélkezik. A Szabadalmi Bíróság elnöksége határozza meg az egyes tanácsok összetételét és osztja el a munkát. Az elnökség élén az elnök áll, és a további nyolc választott tagnak a fele vezető bíró. A Szabadalmi Bíróság tagjainak hivatali öltözetét egy 1961-es államelnöki rendelet határozza meg. A fellebbezési tanácsok tárgyalása nyilvános, ha előző­leg a bejelentést közrebocsátották vagy a szabadalom en­gedélyezését meghirdették. A megsemmisítési tanácsok tárgyalása is nyilvános. A tanácsok a határozathozatal előtt tanácskoznak és szavaznak. A tanácskozás és a szavazás alkalmával a ta­nács hivatalos tagjain kívül csak a Szabadalmi Bíróságnál kiképzési idejüket töltő személyek lehetnek jelen, ameny­­nyiben a tanácselnök ehhez hozzájárul. A tanácsok szava­zattöbbség alapján döntenek; azonos szavazatarány esetén az elnök szavazata dönt. A tanács tagjai a szolgálati idő - azonos szolgálati idő esetén életkor- sorrendjében szavaz­nak olyan módon, hogy a fiatalabb az idős előtt szavaz. Az utolsó szavazat joga a tanács elnökét illeti meg. A Német Szövetségi Köztársaság Alaptörvényének 96. szakasza és a szabadalmi törvény 100., 110. és 112. szaka­sza szerint a Szövetségi Szabadalmi Bíróság a Szövetségi Legfelsőbb Bíróságnak (Bundesgericht) van alárendelve, amelynek Karlsruhe a székhelye. A Szabadalmi Bíróság döntései akkor támadhatók meg felülvizsgálati kérelemmel a Szövetségi Legfelsőbb Bíró­ságnál, ha alapvető jelentőségű jogi kérdésben kell dönte­ni, vagy ha a jogfejlődés vagy az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság döntésére van szükség. A Szabadalmi Bíróság szabadalom-megsemmisítési és -megvonási, valamint kényszerengedély-ügyekben hozott ítéletei ellen is a Szövetségi Legfelsőbb Bírósághoz van helye fellebbezésnek. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság öt jogászból álló ta­nácsban dönt a Szabadalmi Bíróság által felterjesztett ügyekben. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a polgári perrendtartás szabályai érvényesek a bíróság tag­jainak kizárása és elutasítása, a képviselet, a hivatalból való kézbesítés, a szóbeli tárgyalásokra való meghívás és a határidők kitűzése terén. Az eljárás nyilvánosságával kapcsolatban ugyanazok a szabályok irányadók, mint a Szabadalmi Bíróság előtti eljárásban.

Next

/
Thumbnails
Contents