Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 2. szám - Tanulmányok. Adler Györgyné: A szabadalmi törvény módosítása: A vegyi termékoltalom bevezetése Magyarországon
A szabadalmi törvény módosítása 3 a magyar gyógyszeripar érdekeit szolgáló előírás ugyanis, hogy termékoltalommal kapcsolatos igény csak a törvény hatálybalépése után keletkezhet. Folyamatban levő, tehát 1994. július 1-je előtt bejelentett ügyekben a termékoltalom leghamarabb az e napra eső módosítási elsőbbséggel érvényesíthető. Ebből a rendelkezésből az következik, hogy az eredeti elsőbbség akkor sem őrizhető meg, ha a termékoltalmi igény nem terjed túl az eredetileg ismertetett megoldáson, vagyis ha magát a terméket már a bejelentés megtételekor ismertették. Ebben az esetben tehát egy speciális módosítási elsőbbségről van szó. A szóban forgó esetekben ezért a módosítási elsőbbség időpontját az a nap határozza meg, amelyen a bejelentő ilyen irányú oltalmi igényét, a termékoltalom jogszabályi lehetővé tételét követően, benyújtotta az Országos Találmányi Hivatalhoz. Ily módon biztosítja a törvény azt az alapvető feltételt, hogy a termékoltalom bevezetésének napja előtt ne keletkezhessen termékre vonatkozó igény. A törvényi szabályozásnak ez a szövegezése van ugyanis összhangban azzal a ténnyel, hogy 1994. július elseje előtt a jogszabály tiltotta a termékoltalom engedélyezését. A fentiek alapján a gyakorlatban a termékoltalomra vonatkozó igényt egyetlen kivételes esetben lehet a törvény hatálybalépését megelőzően tett bejelentésen belül érvényesíteni. Abban az esetben van erre lehetőség, ha az ilyen irányú módosítási kérelem - ebben a tekintetben a módosítás általános szabályainak megfelelően - olyan termékre vonatkozik, amely ezen speciális módosítási elsőbbség figyelembevételével is eleget tesz a szabadalmazhatóság általános feltételeinek, így többek között az újdonság kritériumának. Nevezetesen abban az esetben, ha a szóban forgó termék még sehol a világon nem került publikálásra. Ilyen esetben természetesen új bejelentést is lehet tenni; a bejelentőnek azonban ez a törvényi szabályozás szabad választást biztosít, megfontolhatja, hogy érdekeinek, illetve pénzügyi lehetőségeinek mérlegelése alapján válasszon a kétféle lehetőség között. Módosítási kérelmét azonban legkésőbb a hatálybalépéstől számított egy éven belül - tehát 1995. július elsejéig - be kell nyújtania. Mint látni fogjuk, ez a szabály is egyezésben van az átmeneti szabadalmi oltalomra vonatkozó szabályokkal abból a szempontból is, hogy a benyújtásra rendelkezésre álló határidő jogvesztő, sem halasztani, sem igazolni nem lehet. A folyamatban levő ügyek átalakításával szerezhető termékoltalom visszamenőleges hatályát zárja ki az a rendelkezés is, amely szerint csak a módosítási elsőbbség időpontját követő hasznosítással szemben van lehetőség a jogok érvényesítésére. AZ ÁTMENETI OLTALOM A magyar-amerikai megállapodás értelmében a termékoltalmat bevezető jogszabályban biztosítani kell az átmeneti szabadalmi oltalom lehetőségét, és meg kell fogalmazni ezen oltalmi forma szabályait az egyezménnyel összhangban. A szakirodalomban és a szabadalmi szakmában „pipe-line”-nak nevezett jogi oltalmi forma a magyar jogszabályban az „átmeneti szabadalmi oltalom” elnevezést kapta. Ez az amerikai fél által szorgalmazott szokatlan jogi megoldás olyan oltalmi forma, amelynek segítségével külföldön korábban termékoltalommal védett anyagokra a külföldi oltalom hátralevő időtartamára lehet Magyarországon oltalmat szerezni. Az átmeneti szabadalmi oltalom megszerzésének szigorú feltételei vannak. Ennek az az oka, hogy ez a magyar jogrendben eddig ismeretlen, attól idegen oltalmi forma; tartalmilag leginkább az ún. behozatali szabadalomhoz hasonlít. Az átmeneti szabadalmi oltalom az új szabályozás értelmében szigorúan meghatározott feltételek mellett adható. Az egyik alapfeltétel az, hogy kizárólag külföldön már szabadalmat nyert gyógyszertermékekre vonatkozhat az oltalom. Gyógyszerterméken ebben a vonatkozásban ember- vagy állatgyógyászatban alkalmazható gyógyszer hatóanyaga (többnyire egy vagy több vegyület vagy egy vegyületcsalád) és ezt a hatóanyagot vagy több hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítmény értendő (Sztn. 2. 21. §). Ebből az is következik, hogy a gyógyszerintermedierekre és a gyógyszerhatással nem rendelkező anyagokra ez az oltalmi forma nem vonatkozik. A magyar-amerikai megállapodás az átmeneti oltalom vonatkozásában csak a gyógyszereket érinti, amiből egyértelműen látszik, hogy ezen oltalmi forma magyarországi bevezetése az amerikai gyógyszeripari körök érdeke volt; a többi külföldi gyógyszeripari cég és bizonyos esetekben a hazai, korábban külföldi szabadalmat szerzett gyógyszercégek így a dolog csendes haszonélvezői lesznek. Az átmeneti szabadalmi oltalom megszerzésének feltételei között vannak időbeli korlátok. A gyógyszertermékre vonatkozó és az átmeneti szabadalmi oltalom alapjául szolgáló termékszabadalmat meg kell szerezni valahol a világon a törvény hatálybalépését követő egy év letelte, vagyis 1995. július 1-je előtt. Az így megszerzett és az átmeneti oltalom alapjául szolgáló szabadalom elsőbbsége 1987. január 1. és 1993. július 1. között kell legyen (Sztn. 2. 21. §-ának a) és b) pontja). Az időhatárra vonatkozó szabály a magyar gyógyszeripar védelmét szolgálja. Az 1987. január 1-jénél korábbi elsőbbségű termékekre nem lehet átmeneti szabadalmi oltalmat szerezni, így nincsen semmiféle olyan korlátozás, amely gátolná az ezen termékekkel kapcsolatos hazai gyógyszeripari kutatásokat. Az 1987-es időpont után tett külföldi bejelentések pedig lényegében nem érintenek kutatás alatt levő termékeket. Az 1993. július 1-je utáni elsőbbségű bejelentéseket a szokásos úton, „normál” bejelentésként lehet érvényesíteni, az uniós elsőbbség igénybevételével. Másik fontos időbeli korlát, hogy az átmeneti szabadalmi oltalomra vonatkozó kérelmet a törvény hatálybalépését követő egy éven belül - tehát 1995. július elsejéig - kell benyújtani. Ezen intézkedésnek az a célja, hogy egy
