Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 6. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi rendszerhez

Magyarország csatlakozása az európai szabadalmi rendszerhez 21 A) A „KITERJESZTÉSI RENDSZER” GYORS ELFOGADÁSA Ez a változat önnönmaga gyors valóraváltásának hordozó­ja; elfogadójának ezzel késlekedni lehet, csak nem érde­mes. Előnyei a demonstratív hatásra és bizonyos átmeneti pénzügyi előnyökre szorítkoznak. Bizonnyal egy éves át­futással hatályba léptethető ugyan, de megzavarná az új nemzeti szabadalmi törvény kidolgozásának és enélkül is „európa-konform” bevezetésének menetét. Hátrányai a gazdaságpolitika, a műszaki-gazdasági tájékoztatás és az iparjogvédelmi szakmai kultúra terén nehezen ellensú­­lyozhatóak. A magyar szabadalmi rendszer fejlődési pályáján és elismert színvonala mellett csak mesterséges beavatkozás­sal volna lehetséges az érvényesítése. B) A „TELJES JOGÚ TAGSÁGIRA VONATKOZÓ KÉRELEM MEGFONTOLT BENYÚJTÁSA A benyújtási haladék 1996 végén jár le. Az Európai Unió 1996-ban tekinti át - egyebek mellett - a társult országok­kal való bővítés menetrendjét; a magyar diplomácia erő­feszítései arra irányulnak, hogy 1997-ben megkezdődje­nek a Magyar Köztársaság és az EU közötti felvételi tárgyalások. Az Európai Megállapodásjogharmonizációra előirányzott területei között jelentős figyelem övezi a szel­lemi tulajdon szabályozását. A magyar előcsatlakozási stratégia egyik hatásos eleme lehet a Müncheni Megálla­podáshoz való csatlakozási kérelemnek nem az ötéves türelmi idő végén, hanem az ötödik év első felében való benyújtása. A magyar szabadalmi rendszer újraszabályo­zása és 1996. tavaszi centenáriumának nemzetközi meg­ünneplése „zavartalan függetlenség”-ben mehet végbe, de egyidejűleg az integrációs politika szakmailag megalapo­zott részeként megkezdődhetnének az EPC-csatlakozási tárgyalások. Ez olyan friss szakmai eredményekre támasz­kodó, kezdeményező lépés volna, amely felelős és önálló koncepción alapszik; a „haladék” teljes kiaknázásának amúgy sincs komoly szerepe, hiszen a csatlakozási tárgya­lások és a másik fél ütemezése hivatottak a tényleges belépés (1997 vagy 1998) időpontját meghatározni. C) A „TELJES JOGÚ TAGSÁGIRA VONATKOZÓ KÉRELEM ELODÁZOTT, 1996 VÉGI BENYÚJTÁSA A „haladék” teljes kiaknázása még két évig passzív maga­tartásra kényszerítené a hazai illetékeseket. AB) változat­tal szembeni előnye (időnyerés ?) erősen viszonylagos; a halogató magatartás a régió többi országához képest hát­rányos minősítést eredményezhet. Az ország európai in­tegrációs politikáját nem gazdagítja új elemmel, viszont a gazdaság iparjogvédelemi alkalmazkodását elodázza. * Minden elemzés a világos értékítélet bátorságával nyeri el valódi értékét; annak előjelét a jövő mutatja meg. A kezdeményező középút pártján vagyunk. Európáért nem csak nekünk, magunknak kell erőlköd­nünk; Európa önmaga szüntelen újrateremtése feladatával gyürkőzve kell, hogy segítségünkre jöjjön, s bizalmunkat meghódítva, önmaga így gyarapodjék saját értékeink által. Robert Schumann francia miniszterelnök, az európai egység megálmodója és egyik létrehozója így fogalma­zott: Európa lelke az egymástól eltérő minőségek és törekvések sokféleségéből formálódik. Az alapvető elképzelések azo­nossága összefér a hagyományok és hitek sokféleségével, az egyéni döntésekkel járó felelősséggel. FORRÁSOK 1. 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közössé­gek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről 2. A Kormány 3433/1993. határozata egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról, valamint a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálatáról 3. Jogharmonizációs programtervezet Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása előkészítéséhez (Igazságügyi Minisztérium, 1994. május) 4. A Kormány 1093/1994. (X. 7.) Kormányhatározata az európai integrációval összefüggő kormányzati feladatok felelősségi és koordiná­lási rendjéről 5. Modernization Plan for the National Office of Inventions of Hungary, Budapest, September 1991 6. OTH Éves jelentések 1990, 1991,1992, 1993. 7. Szabadalmi oltalom Magyarországon - Jogszabálygyűjtemény, OTH, 1994. * 8. Európai Szabadalmi Egyezmény és Szabályzatai (Az európai szabadalmak engedélyezéséről szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyez­mény), OTH, 1993. 9. National law relating to the EPC, München, 1993. 10. Hogyan kapjunk európai szabadalmat ? Útmutató bejelentőknek, OTH, 1994. (How to get a European Patent - Guide for applicants EPO, 1992. átdolgozott kiadásának fordítása) 11. European Patent Office-Annual Reports 1990,1991, 1992,1993. 12. OEB: Cap sur..../ Réflexions sur 1’ avenir du systme du brevet européen, 1993. 13. Aid - Memoire: Extension of European patents, EPO, 1994. 14. A görög, spanyol, dán és portugál szabadalmi hivatalok elnöki tájékoztatói az európai szabadalmi rendszerhez való csatlakozás tapasz­talatairól, 1994. szeptember 15. Az európai integráció és Magyarország (Nyolc tanulmány), 1N­­FO-Társadalomtudomány, 27. szám (1993. december), MTA Könyvtára & MTA VITA Alapítvány, p. 1-87. *

Next

/
Thumbnails
Contents