Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 6. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi rendszerhez

18 dr. Bendzsel Miklós- a felső irányítás szakmai hatékonyságának növelése a hármas (elnök, ügyvezető és jogi helyettes) vezetői együttműködés révén,- tagoltabb főosztályi szervezet létrehozása a szakmai feladatok ellátása érdekében, ugyanakkor egységes ha­tósági infrastruktúra biztosítása, valamint- néhány nevesített tevékenység és a szervezeti arányo­sítás eszközeivel változatlan méretek mellett a színvo­nalasabb feladatellátás biztosítása. A technikai fejlődés és az ipaijogvédelem oltalmi funk­ciójának tárgykör és jelleg szempontjából való rohamos gazdagodása a szabadalmi engedélyezési terület műszaki tagolásához vezetett: a Mechanikai és Villamosági, a Ké­miai és Biológiai, illetve a Gyógyszeripari Szabadalmi Főosztályok - a nemzetközi tapasztalatokkal is összhang­ban - számottevő önállóságot, illetve megkülönböztetett átmeneti feladatokat hordoznak. Az OTH Iparjogvédelmi Ügyviteli Főosztálya vala­mennyi jogintézményre kiterjedő (szabadalmak, ipari és használati minták, védjegyek és eredetmegjelölések, to­pográfiák) egységes ügyviteli, lajstromozási, nyilvántartá­si rendet alakít ki. Ellenőrzési, ügyvitelfejlesztési, szaba­dalmi hatósági újdonságvizsgálati és ügyfélszolgálati funkciók kaptak önálló működési lehetőséget. A modern iparjogvédelmi hivatalokban a hatósági pub­likációk és tájékoztatás, a belső és külső dokumentációs és információs szolgáltatások, a hatósági újdonságvizsgála­tok módszertani fejlesztése és oktatása, valamint az igen összetett számítástechnikai ügyviteli, levelezési és nyil­vántartási feladatok támogatása egységes szervezeti kere­tek között végezhetők a leghatékonyabban. Az OTH egy évtizednyi tapasztalata igazolja ezt az elvet: a Szabadalmi Információs Központ (SZIK) a letéteményese e feladatok­nak és motorja az infrastrukturális és gondolkodásmódbeli modernizációnak. Sikeresen megújítva a korábban heterogén színvonalú és központi vezetői akarat hiányában egyenlőtlen fejlett­ségű szervezetet, a korszerűsített hivatali struktúrát össze­foglaló Szervezeti és Működési Szabályzat 1994. H. ne­gyedévben lépett hatályba. E folyamatokkal egyidejűleg sikeresen lezáródtak az érdemi hatósági engedélyezési tevékenység módszertani útmutatójának szerkesztési és nyilvános közreadási munkálatai; megteremtődtek a fo­lyamatosan gondozott ügyrend és tartalmi előírások pub­­likus létének követelményei. 48. Az Országos Találmányi Hivatal Modernizációs Ter­vének harmadik fő iránya az elhelyezési és technikai inf­rastrukturális megújulás biztosítása. Kiemelt jelentőségű program tárgya a Hivatalnak közel fél évszázada otthont adó épület öt évig tartó, működés közbeni felújítása, amit 1994. Hl. negyedévének végére sikerült a jóváhagyott kereteken belül maradva befejezni. A korábbi kényszerű társbérletek, a források és a külső segítség hiánya a bővülő feladatokkal szemben a helyhi­ány és a pusztuló környezet zsákutcájába vezettek. Végül a hivatali eltökéltség és forrásteremtő takarékosság, vala­mint 1989 óta három kormányzat egyetértő anyagi támo­gatása vezetett először az emeletráépítés sikeres végrehaj­tásáig 1992-ben, majd az épület teljes rekonstrukciójához, beleértve a funkcionális helyreállítást, a korszerűsítést és az egész épületre kiterjedő számítástechnikai hálózat ki­építését. A századunkkal csaknem egyidős régi-új épület föld­szintje klasszikus hatósági funkcióknak ad otthont (ikta­tás, ügyvitel, irattár, lajstrom, postázó). Az újonnan birtokba vett első emeleti szint nagy adós­ságot törleszt: végre méltó környezetben látogathatja min­den belső és külső érdeklődő az Iparjogvédelmi Szak­­könyvtárat; a legfrissebb szabadalmi dokumentumok, a teljes épületre kiterjedő online - és optikai lemezes háló­zati rendszer - és számítógépes központi iparjogvédelmi nyilvántartás támogatják innen a Szabadalmi Információs Központ alapos tájékoztató tevékenységét. Végül a D-IV. emeletek egységes kialakítása - döntően a hatósági elbíráló munka szolgálatában - a célszerűség és az épület eredeti szerkezetének összhangjára törekedett. Megőrzött rangú tanácskozó helyiségek, a magyar műsza­ki múlt kiemelkedő alkotóinak és életművüknek szentelt nyilvános kiállítások, színvonalas kommunális és közös­ségi terek hivatottak ösztönző légkört teremteni az itt dolgozóknak és a látogatóknak egyaránt. A szabadalmi hivatalok világszerte önfinanszírozók; feladataik ellátására mindig fedezetet kell biztosítani, s ezt saját közvetlen bevételeikből érik el - így van ez Magyar­­országon is. Az OTH olyan sajátos államigazgatási intéz­mény, amely a tevékenységéért őt megillető igazgatási szolgáltatási díjakból gazdálkodik, állami támogatás nél­kül. Az épületrekonstrukció volt az egyetlen jelentős kivé­tel: a folyó áron 360 millió Ft-ba kerülő öt éves folyamat (amelyhez 70-70 millió Ft ÁFA, illetve „társbérlői” terü­letmegváltás is tapadt) mintegy felét a kormányzat bizto­sította. A technikai infrastruktúra fejlesztésében a hatósági újdonságvizsgálati és publikációs kötelezettségek nemzet­közi színvonalának állandó emelkedése határozza meg az irányokat és a kívánatos ütemet. A jövőre 100. évfolyamába lépő „Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő” hazánk legterjedelmesebb hatósági közlönye és leggazdagabb műszaki tartalmú tájékoztató periodikája. A Hivatal ügyviteli rendszeréből elektroniku­san szerkesztett közlöny az egyes iparjogvédelmi oltalmi fajtákra érvényes törvényi előírásoknak megfelelő részle­tességgel végigkíséri minden egyes bejelentés, majd olta­lom alá helyezett alkotás sorsát. Kéthavonta „Iparjogvé­delmi Szemle” címen elméleti-módszertani folyóirat - melléklet - egészíti ki. A Hivatal Szabadalmi Tárának csaknem 18 milliós dokumentumtömege és az Iparjogvédelmi Szakkönyvtár 1994 végére - hosszú hányattatás után - legalább részben révbe jut. A Könyvtár, illetve közel 2 millió szabadalmi leírás székházi elhelyezése ideális; a nyilvános gyűjte­

Next

/
Thumbnails
Contents