Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 6. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi rendszerhez
16 dr. Bendzsel Miklós A 68 hazai vállalatra kiterjedő vizsgálat az 1989-1993 közötti időszakot fogta át; tapasztalatai egyszerre tanúskodnak az elmúlt évtized modernizációs válságairól (a beruházási hanyatlás következtében a versenyképesség egyik legfontosabb korlátja a műszaki színvonal süllyedése lett) és a régiónkhoz képest jelentős paicgazdasági tapasztalat és előnyös humán adottságok (szakképzettség és vállalkozási, illetve irányítási ismeret) kedvező hatásáról. Az ismeretes átmeneti válságjelenségek közepette az előbbi erőforrást hiánypótlóan egészítheti ki az országba beáramló jelentős mennyiségű külföldi működő tőke. A nagymértékű termelésvisszaesés 1993-ig tartott a cégek 34%-a számára, 15% már fellendülést jelzett a múlt évre, további 9%-nál pedig megállt a visszaesés. Az állandó visszaesést jelzett 23 cég között 18 állami tulajdonban volt a felmérés idején. A teljes átalakulási időszakban növekedést mutatott ki 13 cég (19%); közülük 6 külföldi tulajdonú, privatizált cég, kettő magyar befektetőké, további 5 állami vállalat. (Ugyanakkor az állami csoportban volt a legtöbb krónikus zavarokkal küzdő cég is: 49%.) Az 1991 után alakult cégek kivétel nélkül nyereséget produkáltak 1992-ben. A legfontosabb problémák 10 pontos listájára adott válaszok 3 év alatt kedvező változásokat is mutatnak: a központi kormánytámogatás hiánya a negyedik helyről a kilencedikre sorolódott hátra, a marketing- és szakemberhiány sziinptómája pedig eltűnt a listáról. Örvendetes, hogy a friss listán megjelent az 5. helyen a hazai versenytársak „probléma”- volta - ez a hazai piacon kibontakozó éles verseny miatt előnyös. A külföldi versenytársak változatlanul a hetedik helyen „nyugtalanítanak". (Általános panaszok a magas adók, a fizetési késedelmek, a drága hitelek.) Új termékek bevezetésére a vártnál kevesebb vállalatnál került sor-pozitív kivételt a gép- és műszeripari cégek jelentettek. A technológiai fejlesztéseknek ezzel szemben széles tér nyílott valamennyi ágazatban, mind javítási, mind pedig haszonnövelő, új eljárás-alkalmazási célzattal: 1992 után összesen 23 cég tért át új technológiára (9 külföldi, 5 hazai magáncég és 9 állami vállalat). Korszerű minőség-ellenőrzés, erősödő marketing-munka és modern információs bázisok nyertek teret az új vállalati struktúrában. Összegezve a felmérés eredményeit: a korlátozott értékesítési lehetőségek és piacváltás, a forráshiány és a tulajdonosi válság ellenére, illetve leküzdésével a gazdasági rendszerváltást túlélő cégeket illetően 1994-ben már növekedésben és az elmaradt műszaki modernizáció elindításában lehet reménykedni. Hivatali modernizáció és felelősség 45. A hazai csatlakozási felkészítés 1994. novemberi hivatali helyzetképének vázlatos megrajzolásához ki kell térnünk- az európai szabadalmi rendszer támasztotta képzettségi és tudásbázis-követelmények,- a modernizáció megkövetelte szervezeti módosítások, valamint- a hivatali infrastruktúra fejlesztési igényei alkotta program - egy széles értelemben vett Modernizációs Terv - eddigi eredményeire és hátralévő feladataira. Az Európai Szabadalmi Szervezettel való hivatali kapcsolatfelvételre kormányzati jóváhagyással 1990 folyamán került sor; elnöki, illetve szakértői tárgyalások után az OTH arról kapott értesítést, hogy az EPC Igazgatótanácsa 1990. júniusi ülésén megbízta az EPO-t a közép- és kelet-európai szabadalmi hivatalokkal való együttműködés céljai és lehetséges tartalma vizsgálatával, s egy részletes együttműködési program kidolgozásával. A többéves program egyes irányaiként a felek a következőket definiálták:- a magyar szabadalmi jog harmonizációja a Müncheni Megállapodás követelményeinek megfelelően,- a magyar szabadalmi elbírálási gyakorlat harmonizációja az EPO gyakorlatával,- együttműködés az iparjogvédelmi képzésben,- együttműködés a szabadalmi dokumentáció, információ és az ügyvitelfejlesztés terén,- együttműködés a pénzügyi, költségvetési, tervezési, személyzeti kérdésekben,- együttműködés az épület és a fel szerelés fejlesztésében. Intenzív konzultációk és előterjesztő-tervező szakértői munkálatok után az EPO és az OTH 1991 szeptemberében kidolgozta a magyar hivatal Modernizációs Tervét, amelyet az elnökök novemberben írtak alá. A dokumentum a fenti célok szolgálatában sokoldalúan elemezte az OTH helyzetét, illetve meghatározta az átalakítás céljait és az ezekből következő feladatokat 1995-ig- mindezt két független hipotézisnek az (1991-2000) közötti becsült idősoros bejelentői, munkateljesítményi és pénzügyi leképezésére támaszkodva. A két alapfeltételezés: „nemzeti szabadalmi rendszer csatlakozás nélkül”; illetve „1996. január 1-jei EPC-hez való teljes jogú csatlakozással”. A szabadalmi bejelentések számának várható alakulását illetően a belföldi folyamatokat a valóságnál derűlátóbb, a külföldről érkezőkét óvatosabb becsléssel vette számításba az 1991. évi prognózis; az ehhez szükséges szabadalmi vizsgálati létszámot illetően pedig a csatlakozás esetére fokozatos csökkentést irányzott elő. Az időközi nemzetközi tapasztalatok szerényebb belföldi aktivitást, felfokozott külpiaci érdekérvényesítést és bejelentési kedvet mutatnak, a végbement csatlakozások esetében a folyamatban lévő bejelentésállománynak a megnyugtató kezelése és az új hatósági feladatok ellátása pedig létszámbefagyasztást tett indokolttá. A Modernizációs Terv évente több 100 ezer DM nagyságrendű szellemi és anyagi EPO-támogatást irányzott elő- ezek pontos rögzítése évenkénti Együttműködési Meg-
