Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 6. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi rendszerhez

16 dr. Bendzsel Miklós A 68 hazai vállalatra kiterjedő vizsgálat az 1989-1993 közötti időszakot fogta át; tapasztalatai egyszerre tanús­kodnak az elmúlt évtized modernizációs válságairól (a beruházási hanyatlás következtében a versenyképesség egyik legfontosabb korlátja a műszaki színvonal süllyedé­se lett) és a régiónkhoz képest jelentős paicgazdasági tapasztalat és előnyös humán adottságok (szakképzettség és vállalkozási, illetve irányítási ismeret) kedvező hatásá­ról. Az ismeretes átmeneti válságjelenségek közepette az előbbi erőforrást hiánypótlóan egészítheti ki az országba beáramló jelentős mennyiségű külföldi működő tőke. A nagymértékű termelésvisszaesés 1993-ig tartott a cégek 34%-a számára, 15% már fellendülést jelzett a múlt évre, további 9%-nál pedig megállt a visszaesés. Az állandó visszaesést jelzett 23 cég között 18 állami tulajdonban volt a felmérés idején. A teljes átalakulási időszakban növekedést mutatott ki 13 cég (19%); közülük 6 külföldi tulajdonú, privatizált cég, kettő magyar befektetőké, további 5 állami vállalat. (Ugyanakkor az állami csoportban volt a legtöbb krónikus zavarokkal küzdő cég is: 49%.) Az 1991 után alakult cégek kivétel nélkül nyereséget produkáltak 1992-ben. A legfontosabb problémák 10 pontos listájára adott válaszok 3 év alatt kedvező változásokat is mutatnak: a központi kormánytámogatás hiánya a negyedik helyről a kilencedikre sorolódott hátra, a marketing- és szakem­berhiány sziinptómája pedig eltűnt a listáról. Örvendetes, hogy a friss listán megjelent az 5. helyen a hazai verseny­társak „probléma”- volta - ez a hazai piacon kibontakozó éles verseny miatt előnyös. A külföldi versenytársak vál­tozatlanul a hetedik helyen „nyugtalanítanak". (Általános panaszok a magas adók, a fizetési késedelmek, a drága hitelek.) Új termékek bevezetésére a vártnál kevesebb vállalat­nál került sor-pozitív kivételt a gép- és műszeripari cégek jelentettek. A technológiai fejlesztéseknek ezzel szemben széles tér nyílott valamennyi ágazatban, mind javítási, mind pedig haszonnövelő, új eljárás-alkalmazási célzattal: 1992 után összesen 23 cég tért át új technológiára (9 külföldi, 5 hazai magáncég és 9 állami vállalat). Korszerű minőség-ellenőrzés, erősödő marketing-munka és modern információs bázisok nyertek teret az új vállalati struktúrá­ban. Összegezve a felmérés eredményeit: a korlátozott érté­kesítési lehetőségek és piacváltás, a forráshiány és a tulaj­donosi válság ellenére, illetve leküzdésével a gazdasági rendszerváltást túlélő cégeket illetően 1994-ben már nö­vekedésben és az elmaradt műszaki modernizáció elindí­tásában lehet reménykedni. Hivatali modernizáció és felelősség 45. A hazai csatlakozási felkészítés 1994. novemberi hiva­tali helyzetképének vázlatos megrajzolásához ki kell tér­nünk- az európai szabadalmi rendszer támasztotta képzettségi és tudásbázis-követelmények,- a modernizáció megkövetelte szervezeti módosítások, valamint- a hivatali infrastruktúra fejlesztési igényei alkotta program - egy széles értelemben vett Modernizá­ciós Terv - eddigi eredményeire és hátralévő feladataira. Az Európai Szabadalmi Szervezettel való hivatali kap­csolatfelvételre kormányzati jóváhagyással 1990 folya­mán került sor; elnöki, illetve szakértői tárgyalások után az OTH arról kapott értesítést, hogy az EPC Igazgatótaná­csa 1990. júniusi ülésén megbízta az EPO-t a közép- és kelet-európai szabadalmi hivatalokkal való együttműkö­dés céljai és lehetséges tartalma vizsgálatával, s egy rész­letes együttműködési program kidolgozásával. A többéves program egyes irányaiként a felek a következőket defini­álták:- a magyar szabadalmi jog harmonizációja a Müncheni Megállapodás követelményeinek megfelelően,- a magyar szabadalmi elbírálási gyakorlat harmonizáci­ója az EPO gyakorlatával,- együttműködés az iparjogvédelmi képzésben,- együttműködés a szabadalmi dokumentáció, informá­ció és az ügyvitelfejlesztés terén,- együttműködés a pénzügyi, költségvetési, tervezési, személyzeti kérdésekben,- együttműködés az épület és a fel szerelés fejlesztésében. Intenzív konzultációk és előterjesztő-tervező szakértői munkálatok után az EPO és az OTH 1991 szeptemberében kidolgozta a magyar hivatal Modernizációs Tervét, ame­lyet az elnökök novemberben írtak alá. A dokumentum a fenti célok szolgálatában sokoldalúan elemezte az OTH helyzetét, illetve meghatározta az átala­kítás céljait és az ezekből következő feladatokat 1995-ig- mindezt két független hipotézisnek az (1991-2000) kö­zötti becsült idősoros bejelentői, munkateljesítményi és pénzügyi leképezésére támaszkodva. A két alapfeltétele­zés: „nemzeti szabadalmi rendszer csatlakozás nélkül”; illetve „1996. január 1-jei EPC-hez való teljes jogú csatla­kozással”. A szabadalmi bejelentések számának várható alakulá­sát illetően a belföldi folyamatokat a valóságnál derűlá­tóbb, a külföldről érkezőkét óvatosabb becsléssel vette számításba az 1991. évi prognózis; az ehhez szükséges szabadalmi vizsgálati létszámot illetően pedig a csatlako­zás esetére fokozatos csökkentést irányzott elő. Az időközi nemzetközi tapasztalatok szerényebb belföldi aktivitást, felfokozott külpiaci érdekérvényesítést és bejelentési ked­vet mutatnak, a végbement csatlakozások esetében a fo­lyamatban lévő bejelentésállománynak a megnyugtató kezelése és az új hatósági feladatok ellátása pedig létszám­befagyasztást tett indokolttá. A Modernizációs Terv évente több 100 ezer DM nagy­ságrendű szellemi és anyagi EPO-támogatást irányzott elő- ezek pontos rögzítése évenkénti Együttműködési Meg-

Next

/
Thumbnails
Contents