Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

Hírek a szabadalmi és védjegyjog területéről 25 11. Japán A) Japán és az Egyesült Államok szakértői tárgyalásokat folytatnak a két ország szabadalmi rendszerének egymás szempontjából kölcsönösen előnyös módosításáról. A tár­gyalásokat 1993. júliusában Clinton elnök és Miyazawa miniszterelnök kezdte el, de a mai napig nem vezettek végleges eredményre, jóllehet a tervek szerint 1994 júliu­sában kellett volna az egyezményt megkötni. Az Egyesült Államok javasolta, hogy Japán törölje el az engedélyezés előtti felszólalás intézményét, hogy ezáltal gyorsabbá váljon az engedélyezési eljárás. Az amerikai fél további javaslata, hogy Japánban a 6 hónapos türelmi időt 12 hónapra hosszabbítsák meg; így Japánban is csak a bejelentés napja előtt több mint 12 hónappal megjelent publikáció lenne újdonságrontó, hasonlóan az amerikai szabadalmi előírásokhoz. Az Egyesült Államok további kívánsága, hogy változtassanak a jelenlegi bírói gyakorla­ton, amely szerint az igénypontokat szó szerint értelmezik. Az Egyesült Államok vállalta, hogy a bejelentés napjá­tól számított 18 hónap után a bejelentéseket közrebo­csátják, és harmadik fél is jogosult lesz részt venni az engedélyezett amerikai szabadalmak újbóli vizsgálati el­járásában. B) Megegyezéssel végződött a svéd Astra cég és a japán Takeda cég közötti pereskedés az omeprazol/lansoprazol készítmények kapcsán, amelyet Japánon kívül Franciaor­szágban, Nagy-Britanniában, Németországban és az Ame­rikai Egyesült Államokban is folytattak. A megegyezés szerint a Takeda cég licenciaszerződés alapján licenciadí­jat fog fizetni az Astra cégnek. Emellett a Takeda cég elismerte, hogy az Astra cég az „úttörő feltalálója” a pro­tonpumpa-inhibitoroknak. A felek abban is megegyeztek, hogy az ilyen vegyületek kifejlesztésében együtt fognak működni. 12. Kanada A kanadai bíróságok újabban hajlamosak ideiglenes intéz­kedést hozni szabadalmi ügyekben, míg védjegyügyekben az ilyen kérelmeket elutasítják. Ezt bizonyítja a Lousville Bedding Co. egy szabadalmával kapcsolatos bitorlási ügy­ben a Kanadai Szövetségi Bíróság áltál elrendelt ideigle­nes intézkedés. A felperes ideiglenes intézkedést kért egy ágybetétre vonatkozó szabadalmának bitorlása miatt. A Kwilt-Kraft Industries Ltd. alperes két hibát követett el: nem vitatta a bitorlás tényét, és emellett a szabadalom érvénytelenségét olyan eskü alatti nyilatkozattal kívánta bizonyítani, ame­lyet egy vele kapcsolatban álló cégnél dolgozó szabadalmi ügyvivő nyújtott be. A bíróság azon a véleményen volt, hogy az alperes valóban elkövette a bitorlást, mert ezt a tényt nem is tagadta. Emellett a szabadalom érvénytelenségének bizo­nyítékaként benyújtott iratot az alperestől nem független szabadalmi ügyvivő készítette, aki véleményét olyan an­­terioritásra alapozta, amelyet mind az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala, mind a Kanadai Szabadal­mi Hivatal elővizsgálói - akiket a bíró független szakér­tőknek tekintett - figyelembe vettek a szabadalom meg­adása előtt. A szabadalmazott termék lényeges kereskedelmi si­kert ért el, és a bíróság azon a véleményen volt, hogy ha megengednék, hogy az alperes folytassa a bitorló tevékenységet, ez kényszerengedély adásával lenne egyenértékű. A felperes komoly beruházást végzett a kanadai üzleti siker érdekében, és jövőbeli üzleti sikerét veszélyeztette az alperes, aki a terméket alacsonyabb áron hozta forgalomba. A bíróságnak arról is tudomása volt, hogy az alperes képes volt fedezni az általa oko­zott károkat. A fenti megfontolások következtében a bíróság nem vonta komolyan kétségbe, hogy a szabadalombitorlás következtében jóvátehetetlen kár keletkezik, vagyis nem olyan szigorú elvet alkalmazott, mint védjegy­ügyekben. 13. Kirgizia Kirgizia 1994. február 14-én olyan nyilatkozatot adott a Szellemi Tulajdon Világszervezetének, hogy a Szovjet­unió utódállamaként továbbra is alkalmazza a Szabadalmi Együttműködési Szerződést. 14. Lettország Bili Clinton amerikai és Guntis Ulmanis lett elnök Clinton egynapos rigai tartózkodása alatt 1994. június 6-án kétol­dalú egyezményt írtak alá a kereskedelem és a szellemi tulajdonjogok védelmének fejlesztésről. Az egyezmény hasonlít azokhoz az egyezményekhez, amelyeket az Egye­sült Államok ebben az évben Észtországgal és Litvániával kötött. Az egyezmény hatálybalépéséhez a Lett Parlament jó­váhagyása és a diplomáciai jegyzékek kicserélése szüksé­ges. Az egyezménynek a szellemi tulajdonjogokra vonatko­zó része átmeneti (pipeline) oltalmat biztosít olyan gyógy­szertárgyú USA-beli szabadalmak tulajdonosai számára, amelyekre Lettországban 1992. február 28. előtt nem ad­tak szabadalmi oltalmat. 15. Libéria Libéria 1994. május 27-én letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez (PCT) való csatlakozás ok­mányát. A csatlakozás 1994. augusztus 17-én lépett hatály­ba. Libéria a PCT 72. tagállama.

Next

/
Thumbnails
Contents