Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 5. szám - Zsámboki László: Ötszáz éve született Agricola

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete

99. évfolyam V. 1994. október

ZSÁMBOKI LÁSZLÓ*

Ötszáz éve született Agricola

Az időszámításunk második ezredfordulójához vezető évtizedekben a sokasodó kerek ötszáz éves évfordulók könyörtelenül jelzik, hogy mai társadalmunk, kultúránk és civilizációnk kibontakozása immár fél évezredes történelem. A reneszánsz az a legkorábbi gondolat- és alkotásvilág a mához vezető úton, amelyhez a visszanyúlás, a

közvetlen kapcsolatteremtés nem igényel különös segédeszközöket: a reneszánsz ember a skolasztika iskolapadjaiból a napfényre lépve, két lábon álló emberként rendezte viszonyát az égiekkel, földiekkel és föld alattiakkal, jelennel, múlttal és jövővel, s megkezdte életterének, a Földnek rendszeres használatba vételét; vagyis azt az utat, amelyet ma is járunk. (Azóta aggályaink persze megszaporodtak...)

Az alkotó reneszánsz gondolatmenete végsőkig leegyszerűsítve: vissza az ősi, tiszta forrásokhoz; ezek szakszerű elemzését és kritikáját adni; összefoglalni, hogy mit tud a kor embere, s ezeket közreadni az új nagy találmány, a könyvnyomtatás révén; megteremteni ehhez a nemzeti irodalmi nyelvet és a szaknyelvet; mindezeket széles körű iskoláztatásban a jövő generációiba is beplántálni.

Ezt a tematikusán fölvázolt utat a műszaki és a természettudományi alkotók közül egyedül a szászországi Georgius Agricola járta végig a bányászat és kohászat csodálatos és rejtélyes világába vezetve nemcsak a szakértő, hanem a gyanútlan kíváncsi olvasót is. Miért éppen a bányászat és a kohászat szakmája-tudománya jut, juthat el ehhez a korai szintézishez? Talán meglepő a mai, bányászat-kohászat-ellenes fölszított hangulatban: a bánya- és kohóipar volt évszázadokon át, egészen a 19. század elejéig az egyetlen nagyipar, amely magas gazdasági és üzemi szervezettségével - más nagyipar nem lévén - saját kebelébe vonta, illetve ott fejlesztette ki a számára szükséges ipari és szakmai tevékenységeket: gépészet, mérnöki építészet, vegyipar, üveggyártás, energetika, erdészet stb., valamint földtan, ásványtan, kémia, hidraulika, aerodinamika stb. Amikor tehát Agricola a „bányászatról-kohászatról” (de re metallica, vom Bergwerk) értekezik, akkor tulajdonképpen az egész 16. századi műszaki és természettudományos kultúra és tudományosság „bugyraiban” irányítja végig - új Daniéként - a megismerésre vágyó halandót.

A Miskolci Egyetem Központi Könyvtárának főigazgató-helyettese, a Selmeci Műemlékkönyvtár igazgatója