Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 5. szám - Technikatörténet. Vámos Éva: Ganz Ábrahám és életműve
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 99. évfolyam V. 1994. október TECHNIKATÖRTÉNET VÁMOS ÉVA* S Ganz Abrahám és életműve (Megnyitóbeszéd) A szabadalom fogalma, a szabadalmi jog kialakulása egyidejű a polgári társadalom születésével. A kettő szorosan össze is függ egymással. Amikor Angliában a Stuart-házi I. Jakab idején, 1623-ban az első szabadalmi törvényt hozták, még nem dőlt el a hatalom kérdése a király és a parlament között, de már érződött az utóbbit diadalra vivő forradalom előszele. Hajói megnézzük, ez az első szabadalmi törvény elsősorban még nem a feltalálók jogait kívánta biztosítani; meghozatalának fő szempontja az a célkitűzés volt, hogy megkösse a király kezét abban, hogy monopóliumokat hozhasson tetszése szerint bizonyos termékekre s e jövedelmeket kincstárába irányítsa. A gyakorlat azonban, s a parlamenti kormányzás diadala végül is azt eredményezte, hogy a szabadalom az újnak, mégpedig elsősorban a technikai újnak az érvényesülését biztosítsa, az alkotó jogait védje. A technika fejlődése szempontjából a szabadalomnak tehát igen nagy fontossága lett, a fejlődést elősegítette, s nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Anglia két évszázadon át az ipari fejlődés élenjárója lett. A többi országban a polgárosodás, pontosabban a polgári kormányzás kialakulása hozta létre a szabadalmi jogot, a szabadalmi intézményeket. Az új Amerikai Egyesült Államok 1776-ban már intézkedett ebben az ügyben, bár végleges rendezést a Kongresszus csak 1790-ben alkotott. Ugyanebben az évben - a forradalom győzelme után, de még demokratikus ideje alatt - történt az első rendezés Franciaországban is. Igaz, hogy későbbi szakaszában a forradalmi diktatúra kártérítés nélkül „a nép számára” feloldotta és közkinccsé nyilvánította az összes szabadalmat. Tudjuk, hogy a világ első műszaki múzeumát, a Conservatoire des Arts et Métiers-t ugyancsak ezekben az években alapította a Francia Konvent. Az új intézmény célkitűzése elsősorban az volt, hogy a technika új eredményeit, eljárásait mutassa be, ismertesse meg a mesteremberekkel, kézművesekkel. Itt már látványos közelségbe került a szabadalom és a technika, a szabadalmi jog és a technikai fejlődés. A legtöbb európai államban e kérdést a 19. század második felében rendezték. Ausztriában 1852-ben hozták az első rendeletet, amely akkoriban, az önkényuralom idején, de még sokáig, a kiegyezés korában is Magyarországon is érvényes volt. A mi Szabadalmi Hivatalunk, illetve jogelődje - mint tudjuk - 1895-ben jött létre. Akkor éppen Műszaki Múzeuma is volt Magyarországnak. Addigra a magyar alkotók is rájöttek, hogy a feltalálás nem elég, a találmányt be kell vezetni, érvényesíttetni, a sikernek pedig előfeltétele a találmány jogi védelme, a megfelelő szabadalmaztatás. A technikatörténet számos példát mutat arra, hogy a jó szabadalmaztatás mennyire hozzájárul a találmány szakmai és gazdasági sikeréhez, ennek elmulasztása pedig hogyan fosztja meg a sikertől nemcsak a feltalálót, de gyakran nemzetét is. A magyar technikatörténet is szolgáltat példákat mindkettőre. Mindezek ismeretében örömmel tettünk eleget a Szabadalmi Hivatal kérésének, hogy megújult otthonában, közeli centenáriumához egy magyar technikatörténeti kiállítással járuljunk hozzá. Ganz Ábrahámot és vállalkozásait választottuk e kiállítás tárgyául. Ganz neve fogalom lett, mi több, a név maga értékké vált. A sajnálatosan széthullott Ganz-birodalom nem egy gyárának többé-kevésbé sikeres privatizációjában maga a név is értéknek bizonyult, amelyet mindenütt megtartott az új, a külföldi tulajdonos is. A múlt század második felében a magyar ipar jelentősen fejlődött, és ennek a fejlődésnek az éllovasa - bár ehelyett ebben az esetben megfelelőbb azt mondani: motorja - a Ganz volt. Az Országos Műszaki Múzeum főigazgatója
