Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 1. szám - Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben az NSZK, USA és Nagy-Britannia jogában (III. rész)
20 dr. Vida Sándor előterjeszteni, amelyiknél várható, hogy az érdemi eljárást is indítják majd, vagy pedig olyan bíróságnál, ahol a ténykérdések tekintetében előreláthatólag nem lesz vita.2 * * * * 7 * Szabadalmi, szerzői jogi, valamint utánzási (passing off) ügyekben a Legfelsőbb Bíróság Chancery Division-ja előtt kell az érdemi eljárást megindítani. A Chancery Division előtti eljárás nyilvános, ami azt jelenti, hogy a tárgyaláson a sajtó és a televízió képviselői is gyakran részt vesznek, s ez éppen az ideiglenes intézkedés iránti ügyekben nem ritka. Különösen sürgős esetekben, vagy ha az ideiglenes intézkedés titkosságához komoly érdek fűződik, az ideiglenes intézkedés elrendelését a másik fél meghallgatása nélkül is (ex parte) lehet kérni (Ord. 29 r. 1 ,(2)(3)). Ha a titkosság nem elengedhetetlen, de az ügy sürgős, az ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjesztésének szándékáról a kérelmező (ügyvédje) az ellenérdekű fél ügyvédjét (esetleg magát az ellenérdekű felet is) tájékoztatja és kötelezettségvállaló nyilatkozatot (undertaking) kér tőle, amelyben annak a kifogásolt magatartás abbahagyását kell ígérnie. Ha ez elől elzárkózik, akkor a kérelmezőnek haladéktalanul a bírósághoz kell fordulnia: ilyen esetben nemcsak a napoknak, de az óráknak is jelentősége lehet. Az ideiglenes intézkedés előterjesztésének formai kellékei: a) Beadvány (writ), amely az érdemi kérelmet tartalmazza: például, hogy tiltsa meg a bíróság az ellenérdekű félnek a ... védjegy vagy ... reklámmondat használatát, bírság terhe mellett, valamint, hogy kötelezze a költségek megfizetésére. b) Eskü alatti nyilatkozat (affidavit), amely a kifogásolt tényállás részletes leírását tartalmazza.9 Ha a bíróság úgy látja, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelése indokolt volna (ought to be given), akkor köteles a kérelmezőt biztosítékadási nyilatkozat (undertaking as to damages) adására felhívni. Ennek biztosíték funkciója van, vagyis azoknak az esetleges károknak fedezete, amelyek az ellenérdekű felet érnék akkor, ha utóbb a kérelmezőa per érdemi elbírálása során pervesztes lenne, s így az ideiglenes intézkedéssel sújtott fél kárt szenvedne. Amint arra az Eljárási Szabályzat utal, a biztosítékadási gyakorlat száz esztendős múltra tekint vissza.10 Ugyanakkor a bíróság közvetlenül nem kötelezheti a kérelmezőt biztosítékadási nyilatkozat adására, viszont ha utóbbi ez elől elzárkózik, az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítják. (Az ügy érdeme vonatkozásában indított perben a kérelmező persze ettől még pernyertes lehet.) 2. BIZONYÍTÉKOK KÖLCSÖNÖS FELTÁRÁSA (DISCOVERY) IDEIGLENES INTÉZKEDÉSNÉL Az angol polgári eljárási jog egyik jellegzetes bizonyítási eszköze (ezt az amerikai jog is átvette) a bizonyítékok kölcsönös feltárása (discovery), amikor is a bírósági főtárgyalást megelőzően (pre-trial proceeding) mindkét fél köteles az ügy szempontjából releváns dokumentumokat a másik fél rendelkezésére bocsátani, amint egy angol szerző találóan mondja „a kártyákat kirakni” (cards on the table).11 E rendelkezés célja egyrészt az eljárás nyíltságának biztosítása, másrészt a felek ösztönzése arra, hogy peren kívül megegyezzenek.12 Ha az egyik fél úgy véli, hogy ellenfele nem megfelelően tett eleget a bizonyítékok feltárására vonatkozó kötelezettségének (discovery), akkor kérheti a bíróságot, hogy végzéssel (order) hívja fel ellenfelét e kötelezettségének teljesítésére. A kérelemhez eskü alatti nyilatkozatot kell csatolni, amelyben a kérelmező előadja, hogy miért vonja kétségbe, hogy ellenfele minden bizonyítékot feltárt volna, valamint, hogy mely bizonyítékokat (okiratokat) hiát 13 nyol. Iparjogvédelmi vonatkozású ügyekben különös jelentősége lehet annak a tényfeltárást előmozdító bírósági intézkedésnek, amelyet az angol gyakorlatban Anton Pillér Order 4 (végzés) néven említenek, amely a Legfelsőbb Bíróság fellebbezési tanácsának ugyancsak precedens jellegű határozata.15 Az Anton Pillér Order kibocsátásának előzményeiről, gazdasági és jogi környezetéről az egyik angol szerző a következőket mondja.16 Néhány száz évvel ezelőtt tengeri kalózok szedtek sarcot, ma pedig filmkalózok tesznek szert jelentős jogellenes jövedelmekre. A filmkalóz úgy kezdi, hogy megkörnyékez egy mozigépészt (ez lehet hajón vagy repülőgépen is), majd megvesztegeti és mondjuk 100 £ ellenében egy éjszakára „kikölcsönzi” tőle a filmet. A celluloid szalagon lévő filmet azután a kalóz videokazettára játssza át. Ezekre sok a vevő, különösképpen a feketepiacon. Hiszen ma nagyon sok helyen vannak videokészülékek, magánosoknál, egyetemeken, szállodákban. A vevők egy része tovább kopírozza a filmet. A kazettára felvett filmek feketepiaca kitűnő lehetőségeket kínál, 15 évvel ezelőtt például a videokazetták forgalmát Londonban egy millió fontra becsülték. A kalózok rendszerint jó üzletemberek, tevékenységüket az egész világra kiterjesztették már. A hetvenes évek elején az egyik filmgyár igazgatója kuwaiti szállodában fordult meg. Ott valaki megszólította azzal, hogy „Ön ugye Londonba utazik? Itt egy jegyzék azokról a filmekről, amelyek Londonban kazettán olcsón megvásárolhatók. Hívja fel a 937-055 számot és kérje Sue urat. Egy kazetta ára 50 £.” Ezen a nyomon indultak el a filmgyárak. Végül London egyik külvárosában, félórányira a Metro végállomásától rábukkantak arra a „laboratóriumra”, amelyben a kalóz mágnesszalagra játszotta át a filmeket. A filmgyárak eljárást kezdeményeztek, s az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül (ex parte) kérték az ideiglenes intézkedés elrendelését, mégpedig azt, hogy meglepetésszerűen érjék tetten a kalózt, mielőtt készleteitől, valamint terhelő feljegyzéseitől meg tudna szabadulni. így született meg az első ilyen tárgyú ideiglenes intézkedés,
