Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 4. szám - Dr. Turi Mária: Mely esetben hoz a bíróság helybenhagyó, megváltoztató és hatályon kívül helyező döntést
A bíróság helybenhagyó, megváltoztató és hatályon kívül helyező döntései 29 ügyben az OTH-hoz 1984. január 27-én benyújtott bejelentés így 1993. június 10-én kelt Legfelsőbb Bírósági végzéssel került vissza a hivatalhoz új vizsgálatra. Noha a Szabadalmi Törvény 64. § (2) bekezdés c) pontja csupán alaki okból történt elutasítás esetén ad lehetőséget az OTH határozatának hatályon kívül helyezésére és az új eljárás lefolytatására való kötelezésre, a bírói gyakorlat kialakította a Szabadalmi Törvény 40. § (2) bekezdés c) pontjának „értelemszerű alkalmazását” az érdemi vizsgálat körében feltárt hiányosságok bírósági eljárásban való megszüntetési lehetőségére azzal, hogy a bíróság a kiegészített, kijavított, esetleg teljesen átdolgozott leírás, igénypontok alapján a hivatalt ugyancsak új eljárásra kötelezi. A Legfelsőbb Bíróság több indokolásban is kifejtette, hogy „.. .a bejelentő jogosult a Szabadalmi Törvény 49. § (1) bekezdése alapján a leírást, az igénypontokat és a rajzot a szabadalmat megadó határozat jogerőre emelkedéséig módosítani, az igénypontmódosítás a bírósági eljárásban sem kizárt. A kérelmező a módosított leírást a bírósági eljárásban is előterjeszthette. Mivel ez a módosítás a másodfokú eljárásban történt, az OTH-nak a bejelentési... eljárásban nem volt módja állást foglalni abban a kérdésben, hogy ez a módosítás megfelel-e a Szabadalmi Törvény végrehajtásáról szóló módosított 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelet (Vhr.) 25. § (1) bekezdésében, a Szabadalmi Törvény 40. § (2) bekezdésében és 4L § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.” „A jogszabály keretei közötti módosítás esetén pedig a szabadalmazhatóság előfeltételeit nem az eredeti bejelentés, hanem a módosított leírás figyelembevételével kell elbírálni...” A bíróságnak ugyancsak nincs mérlegelésére bízva az új eljárásra visszautalás a 9/1969. (XII. 28.) IM számú rendelet (Bvr.) 8. § (1) bekezdése szerint akkor sem, ha a kérelmező (fél) a bírósági eljárás során az oltalmi kört bővítő értelemben módosítja. Ha a bíróság a bővítő értelmű módosítást megállapítja, saját eljárását megszünteti és az ügyet az OTH-hoz új eljárásra utalja vissza. A Bvr. ugyan nem rendelkezik az elutasító OTH határozat sorsáról, de mivel az akadálya lenne az új OTH eljárás lefolytatásának, a bíróság azt hatályon kívül helyezi. További ok a hatályon kívül helyezésre a Bvr. 8. § (3) bekezdésének előírása, amely szerint: ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely az OTH előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi az OTH-hoz; az OTH határozatának hatályon kívül helyezése ez esetben sem kerülhető el, mert az áttétellel új eljárás indul a bejelentés komplex vizsgálatára. A bíróság „olyan kérdés”-nek minősítette például:- ha a kérelmező új oldalakat csatolt be, amelyeken az elbíráláshoz szükséges új példa vagy új ábra szerepelt,- ha az elbírált igénypontokhoz képest a benyújtott igénypont új jellemzőket tartalmazott,- ha az átdolgozás miatt megváltozott a találmány műszaki tartalma,- ha olyan új műszaki érvelés és adatok kerültek a bíróság elé, amelyekben való állásfoglalás megváltoztathatja az OTH korábbi döntését,- ha többlethatás meglétét bizonyító új példákat csatolt a kérelmező. Az ismertetettekkel szerettem volna összefoglalni a tárgyalt nagyobb ügycsoportfajták elbírálása során kialakult bírósági álláspontokat, noha azok egy-egy végzésben nyilvánosságra kerültek. így együtt tárgyalva azonban a végzések tartalmát nem ismerők is tájékoztatást kaphattak az őket esetleg érdeklő más határozatokról. Másrészt a cikkben előforduló elméleti ismereteknek az aktuális ügydöntő határozatban általában nincs helye, de amelynek hatása a döntésre mégsem elhanyagolható.
