Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 3. szám - Dr. Vida Sándor: Szabadalmi licenciaszerződés a francia jogban
24 dr. Vida Sándor A rejtett hibákért való felelősséget kizáró szerződési rendelkezést a bírói gyakorlat megengedettnek tekinti, feltéve hogy a rejtett hibákról a licenciaadó sem tudott (ellenkező esetben ugyanis rosszhiszemű volna, amihez a bíróság nem nyújt segítséget). Az ilyen szerződéses kikötés joghatásainak értékelése tekintetében azonban a vélemények eltérőek: akad olyan bírósági ítélet, amely szerint az ilyen kikötés elfogadása magában foglalja a találmány megvalósíthatatlansága kockázatának a licenciavevő által történő átvállalását, aminek következtében az ilyen szerződést az engedélyes nem is bonthatja fel. Burst véleménye szerint viszont az ilyen kikötés joghatása csupán annyi, hogy megszünteti a licenciaadó kártérítési felelősségét, illetve kizárja a licenciadíj csökkentését (Burst 319. megj.). Úgy tűnik, ebben a kérdésben nehéz prognosztizálni, hogy a francia bíróság adott esetben milyen álláspontra fog helyezkedni. B) AZ ENGEDÉLYES KÖTELEZETTSÉGEI A szerződés teljesítésének elvéből következik, hogy az engedélyes alapvető kötelezettsége a szerződés tárgyának megvalósítása. Erre külön szerződési kikötés nélkül is köteles - így a bírói gyakorlat. E kötelezettség teljesítése elmulasztásának szankciója a szerződésnek a licenciaadó hibájából történő felbontása - mondja ugyancsak a bíróság több ítéletében. Ez persze korántsem jelenti, hogy adott esetben az engedélyes mulasztását nem mentheti ki (Burst 332. megj.). A találmány megvalósításának mind mennyiségileg, mind minőségileg hatékonynak, komolynak és tisztességesnek kell lennie, figyelemmel az eset körülményeire. Minthogy a licencia-jogviszonyban a személyes, bizalmi elemnek nagy súlya van (intuitu personae), ezért a licenciaadó hozzájárulása nélkül allicencia nem létesíthető. Az ilyen hozzájárulás nélkül létesített allicencia-szerződés semmis, az allicencia engedélyese ezen felül bitorlónak is minősül - állapította meg a bíróság több ítéletében. Még az is vitatható, hogy a licencia-jogviszony a vállalattal együtt átruházható-e. Az ilyen művelet ugyanis elvileg lehetővé tenné, hogy a versenytárs megszerezze a szabadalmat (Burst 356. megj.). A licenciaszerződés tisztességes teljesítésének (a találmány megvalósításának) követelménye ugyanakkor az engedélyes vonatkozásában azt jelenti, hogy a megvalósítás keretében alkotott fejlesztések eredményeiből a licenciaadót is részesítse. A Közös Piac versenyjoga szerint mindenesetre az ilyen jellegű szerződéses kikötés érvényességének előfeltétele, hogy a licencia ne legyen kizárólagos (Burst 337. megj.). A licenciavevő másik fontos kötelezettsége a licenciadíj (egy összegű, részletekben fizethető, vegyes rendszerű stb.) megfizetése. Ezek vonatkozásában a francia bírósági gyakorlatban különösebb problémák nem vetődtek fel. C) A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A határozott időre kötött licenciaszerződés, ezen idő elteltével megszűnik. Felvetődik azonban a kérdés, hogy ha a szabadalom vagy szabadalmak a szerződésben meghatározott idő eltelte előtt megszűnnek, akkor mely időpontban szűnik meg a szerződés? A bírói gyakorlat ilyen esetben az oltalom megszűnését tekinti a szerződés megszűnése időpontjának. A francia szabadalmi törvény (L-613-6) ilyen esetben feljogosítja a licenciavevőt, hogy a szerződés alapján előállított és már forgalomba hozott áruk értékesítését tovább folytassa. Nem tesz azonban említést a törvény arról, mi legyen a sorsa a szerződés alapján előállított és még raktáron lévő árunak. Ez utóbbi forgalomba hozatalát ezért a licenciaadó jogszerűen eltilthatja. Kérdés, hogy ilyen eltiltás esetén köteles-e az engedélyestől átvenni a szóban forgó raktárkészletet. A kérdés eldöntetlen: a bíróságnak eddig még nem nyílott alkalma, hogy abban állást foglaljon. Az irodalom a nemleges válaszra hajlik (Burst 350. megj.). A szerződés felmondására - akárcsak a magyar jogban - szerződésszegés esetén van lehetőség, ha a felek valamelyike alapvető szerződéses kötelezettségét nem teljesíti. A szerződés megszűnésének nincs visszamenőleges hatálya, tehát az engedélyes a már kifizetett licenciadíjat nem követelheti vissza. Megszűnhet a szerződés a felek egyikének felszámolása következtében is. Mindenesetre az 1985. január 25-i törvény 37. cikke lehetővé teszi, hogy a felszámoló (csődtömeggondnok) a folyamatban lévő szerződések fenntartásához ragaszkodjék, beleértve a személyhez kötött szerződéseket (intuitu personae) is, amelyek körébe a licenciaszerződés is tartozik. ZÁRSZÓ Az utóbbi évtizedekben nálunk licenciaszerződés alatt általában külkereskedelmi vonatkozású hasznosítási szerződést értettünk, a belföldi hasznosítási szerződés kivételnek számított. Franciaországban persze más a helyzet, ott a külföldi vonatkozású licenciaszerződés (amelynek persze ott is megvannak a sajátosságai: az alkalmazandó jog kikötése, joghatósági záradék stb.) jelenti az atipikust. Szerződéskötési gyakorlatunk „európaizálódása” következtében arra lehet számítani, hogy gazdaságunk talpraállását követően, de talán már a jelen időszakban is a belföldi vonatkozású licenciaszerződések száma legalábbis eléri a külföldi vonatkozásúnkat, s joggyakorlatunkból is lassan eltűnik a szocialista világból ismert különbség a kétfajta licenciaszerződés között.
