Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 3. szám - Dr. Vida Sándor: Szabadalmi licenciaszerződés a francia jogban

24 dr. Vida Sándor A rejtett hibákért való felelősséget kizáró szerződési rendelkezést a bírói gyakorlat megengedettnek tekinti, feltéve hogy a rejtett hibákról a licenciaadó sem tudott (ellenkező esetben ugyanis rosszhiszemű volna, amihez a bíróság nem nyújt segítséget). Az ilyen szerződéses kikötés joghatásainak értékelése tekintetében azonban a vélemények eltérőek: akad olyan bírósági ítélet, amely szerint az ilyen kikötés elfogadása magában foglalja a találmány megvalósíthatatlansága kockázatának a licenciavevő által történő átvállalását, aminek következtében az ilyen szerződést az engedélyes nem is bonthatja fel. Burst véleménye szerint viszont az ilyen kikötés jogha­tása csupán annyi, hogy megszünteti a licenciaadó kárté­rítési felelősségét, illetve kizárja a licenciadíj csökkentését (Burst 319. megj.). Úgy tűnik, ebben a kérdésben nehéz prognosztizálni, hogy a francia bíróság adott esetben mi­lyen álláspontra fog helyezkedni. B) AZ ENGEDÉLYES KÖTELEZETTSÉGEI A szerződés teljesítésének elvéből következik, hogy az engedélyes alapvető kötelezettsége a szerződés tárgyának megvalósítása. Erre külön szerződési kikötés nélkül is köteles - így a bírói gyakorlat. E kötelezettség teljesítése elmulasztásának szankciója a szerződésnek a licenciaadó hibájából történő felbontása - mondja ugyancsak a bíróság több ítéletében. Ez persze korántsem jelenti, hogy adott esetben az engedélyes mu­lasztását nem mentheti ki (Burst 332. megj.). A találmány megvalósításának mind mennyiségileg, mind minőségileg hatékonynak, komolynak és tisztessé­gesnek kell lennie, figyelemmel az eset körülményeire. Minthogy a licencia-jogviszonyban a személyes, bizal­mi elemnek nagy súlya van (intuitu personae), ezért a li­cenciaadó hozzájárulása nélkül allicencia nem létesíthető. Az ilyen hozzájárulás nélkül létesített allicencia-szerződés semmis, az allicencia engedélyese ezen felül bitorlónak is minősül - állapította meg a bíróság több ítéletében. Még az is vitatható, hogy a licencia-jogviszony a válla­lattal együtt átruházható-e. Az ilyen művelet ugyanis elvi­leg lehetővé tenné, hogy a versenytárs megszerezze a szabadalmat (Burst 356. megj.). A licenciaszerződés tisztességes teljesítésének (a talál­mány megvalósításának) követelménye ugyanakkor az engedélyes vonatkozásában azt jelenti, hogy a megvalósí­tás keretében alkotott fejlesztések eredményeiből a licen­ciaadót is részesítse. A Közös Piac versenyjoga szerint mindenesetre az ilyen jellegű szerződéses kikötés érvé­nyességének előfeltétele, hogy a licencia ne legyen kizá­rólagos (Burst 337. megj.). A licenciavevő másik fontos kötelezettsége a licenciadíj (egy összegű, részletekben fizethető, vegyes rendszerű stb.) megfizetése. Ezek vonatkozásában a francia bírósági gyakorlatban különösebb problémák nem vetődtek fel. C) A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A határozott időre kötött licenciaszerződés, ezen idő eltel­tével megszűnik. Felvetődik azonban a kérdés, hogy ha a szabadalom vagy szabadalmak a szerződésben meghatá­rozott idő eltelte előtt megszűnnek, akkor mely időpontban szűnik meg a szerződés? A bírói gyakorlat ilyen esetben az oltalom megszűnését tekinti a szerződés megszűnése időpontjának. A francia szabadalmi törvény (L-613-6) ilyen esetben feljogosítja a licenciavevőt, hogy a szerződés alapján elő­állított és már forgalomba hozott áruk értékesítését tovább folytassa. Nem tesz azonban említést a törvény arról, mi legyen a sorsa a szerződés alapján előállított és még rak­táron lévő árunak. Ez utóbbi forgalomba hozatalát ezért a licenciaadó jogszerűen eltilthatja. Kérdés, hogy ilyen el­tiltás esetén köteles-e az engedélyestől átvenni a szóban forgó raktárkészletet. A kérdés eldöntetlen: a bíróságnak eddig még nem nyílott alkalma, hogy abban állást foglal­jon. Az irodalom a nemleges válaszra hajlik (Burst 350. megj.). A szerződés felmondására - akárcsak a magyar jogban - szerződésszegés esetén van lehetőség, ha a felek vala­melyike alapvető szerződéses kötelezettségét nem teljesí­ti. A szerződés megszűnésének nincs visszamenőleges ha­tálya, tehát az engedélyes a már kifizetett licenciadíjat nem követelheti vissza. Megszűnhet a szerződés a felek egyikének felszámolása következtében is. Mindenesetre az 1985. január 25-i tör­vény 37. cikke lehetővé teszi, hogy a felszámoló (csődtö­meggondnok) a folyamatban lévő szerződések fenntartá­sához ragaszkodjék, beleértve a személyhez kötött szerződéseket (intuitu personae) is, amelyek körébe a li­cenciaszerződés is tartozik. ZÁRSZÓ Az utóbbi évtizedekben nálunk licenciaszerződés alatt általában külkereskedelmi vonatkozású hasznosítási szer­ződést értettünk, a belföldi hasznosítási szerződés kivétel­nek számított. Franciaországban persze más a helyzet, ott a külföldi vonatkozású licenciaszerződés (amelynek persze ott is megvannak a sajátosságai: az alkalmazandó jog kikötése, joghatósági záradék stb.) jelenti az atipikust. Szerződéskötési gyakorlatunk „európaizálódása” kö­vetkeztében arra lehet számítani, hogy gazdaságunk talp­­raállását követően, de talán már a jelen időszakban is a belföldi vonatkozású licenciaszerződések száma leg­alábbis eléri a külföldi vonatkozásúnkat, s joggya­korlatunkból is lassan eltűnik a szocialista világból ismert különbség a kétfajta licenciaszerződés között.

Next

/
Thumbnails
Contents