Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 3. szám - Dr. Szarka Ernő: A mikrobiológiai találmányok oltalmazásának speciális problémái
Iparjogvédelmi szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam III. 1993. június DR. SZARKA ERNŐ* A mikrobiológiai találmányok oltalmazásának speciális problémái A mikrobiológiai találmányok a biotechnológiai találmányok egyik jelentős csoportját képezik. Mivel sem a biotechnológia, sem a mikrobiológia nem pontosan körülhatárolt fogalom, így én sem tudom pontosan behatárolni a mikrobiológiai találmányok körét. Röviden annyit azért elmondhatok, hogy olyan találmányokra gondolok, amelyek mikroorganizmusok alkalmazását igénylik (bár azzal is tisztában vagyok. hogy maga a „mikroorganizmus” fogalom sem határozható meg pontosan). A továbbiakban, amikor néha biotechnológiai találmányokról beszélek, ezen belül mikrobiológiai találmányokra gondolok. A biotechnológiának rendkívül széles kutatási és alkalmazási területe van. Az ebben a kutatásban alkalmazott technikák a fizika, kémia, biológia és molekuláris biológia különböző területeiről származnak, és a kutatás eredményei számos ipar- és tudományágra gyakorolnak hatást, elsősorban a gyógyszeriparra, élelmiszeriparra, mezőgazdaságra és környezetvédelmi tudományokra. Bár a biotechnológiai kutatás jelentősen magára vonta a figyelmet az elmúlt években, ez a kutatási terület egyáltalán nem új, hiszen az élelmiszeripar évezredek óta ismeri a mikroorganizmusok alkalmazásán alapuló eljárásokat. Mégis csak az elmúlt 50 év volt az, amikor a biotechnológia - elsősorban az antibiotikumok felfedezése miatt - nagyjelentőségű ipari eszközzé vált. Ez az „antibiotikum-korszak” alapozta meg a nagyüzemi fermentációt, amely ma is alapja az első és második generációs antibiotikumok gyártásának. Az antibiotikum-ipar (az alig fiatalabb szteroidtranszformációs eljárásokkal együtt) jogi problémái alapozták meg azt a gyakorlatot, amely a biotechnológiai eljárások jogi oltalmával kapcsolatban kialakult. * elnök, Országos Találmányi Hivatal A kutatási és fejlesztési munkák legtöbbjét az antibiotikum- és szteroid-korszakban (amelynek felfelé menő szakaszán vitathatatlanul túl vagyunk már) jól felszerelt ipari laboratóriumokban vagy egyetemi laboratóriumokban végezték, ahol általában rendelkezésre állt a fejlett jogi-szabadalmi tapasztalat és rendelkezésre álltak az erre szolgáló szervezetek is. A biotechnológiai kutatás és a más iparágakban edződött szabadalmi gyakorlat kölcsönhatása azt eredményezte, hogy a „klasszikus” biotechnológia területén elég világosan körvonalazódtak az oltalom lehetőségei. Az „újabb” biotechnológia azonban számos bonyolult problémát vet fel, amelyek nem könnyen illeszthetők be az „öregebb” biotechnológiára vonatkozó szabadalmi szabályok és irányelvek közé. így ezen a területen a kutatók és szabadalmi ügyvivők részére egyaránt fennállnak kisebb bizonytalanságok, és az elbírálóknak gyakran kell egyedi megoldásokat alkalmazniuk a szabadalmazhatóság és az oltalmi kör elbírálásánál. Mégis elmondható, hogy azok az elbírálási szempontok, amelyek törvényes oltalmat biztosítanak a korábbi biotechnológia kutatási eredményeinek, gyakran alkalmazhatók az újabb kutatásokban is. A kutatók legtöbbje kiváló ismerője szakmájának, de nem rendelkezik olyan jogi ismeretekkel, amely a kutatómunka méltó elismeréséhez elegendő, és nincsenek ismereteik arról, hogyan védhetik meg tudományos eredményeiket az eltulajdonítástól. Ezek az ismeretek a kutató munkájának legkorábbi stádiumában a legfontosabbak, akkor, amikor az ötletek először bukkannak fel egy adott probléma megoldására. A legtöbb feltaláló ebben az időszakban veszíti el feltalálói jogát sokszor anélkül, hogy tudna róla. Következhetnek az ötlet megvalósításának keserves
