Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 2. szám - Dr. Markó József: M. Steinmann: A kínai szabadalmi jog fő vonásai (Könyvismertető)
Ipái} og védelmi szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam II. 1993. április DR. MARKÓ JÓZSEF M. Steinmann: A kínai szabadalmi jog fő vonásai (KÖNYVISMERTETŐ) A Max-Planck Institut tekintélyes iparjogvédelmi szakkönyv-sorozatának 88. köteteként a közelmúltban jelent meg Dr. M. Steinmann: „A kínai szabadalmi jog fő vonásai”* című munkája, amelyről az alábbiakban kívánok ismertetést adni. A Kínai Népköztársaság nyitási politikájának jegyében született, első szabadalmi törvény 1985. évi hatályba lépése óta, sőt már a törvényelőkészítési fázisban is számos publikáció jelent meg e tárgykörben. Ezek a kínai szabályzást illetően ugyan kellően informatív jellegűek voltak, viszont a joggyakorlat vonatkozásában többnyire csak általánosságokra szorítkoztak. A szerző a nyelvi és hozzáférési nehézségeket legyőzve, többéves kutatómunkát szentelt a témának, mélyebbre kívánt ásni. Dolgozatában külön hangsúlyt kapnak a kínai jog- és gazdaságpolitikai alapelvek, az anyagi jog, különösen a szabadalmi oltalom tárgyai és korlátái, az oltalomképesség előfeltételei, továbbá a jogosultság, a jogérvényesítés, a jogátruházás, a licencia-adás kérdései, valamint a szabadalomengedélyezési eljárás. A kínai jogalkotók eredeti szándéka az volt - amint az a bemutatandó könyvből kitűnik -, hogy nemzetközi színvonalú szabályzást hozzanak létre. A Szerző erre való tekintettel is összeveti a kínai szabályzást a német és európai szabadalmi joggal. A törvényelőkészítés során a kínai jogalkotók kezdettől fogva azzal a nem kis feladattal álltak szemben, hogy miként lehetne a Kínai Népköztársaság szocialista rendszerébe illeszteni a piacgazdaság klasszikus „termékét”, a szabadalmi jogrendszert. A kínai vélemények szerint ezt az ellentmondást „kínai * A mű eredeti címe: „Grundzüge des chinesischen Patentrechts" (Carl Heymanns Verlag KG, Köln-Beriin-Bonn- München, 1992). veretű, szocialista szabadalmi törvénnyel” oldották fel. Jóllehet, az első szabadalmi törvény változatlan formában van érvényben, a hatálybalépés óta eltelt évek alatt összegyűlt tapasztalatok alapján egy sor módosítási elképzelés, javaslat született, amelyekről a Szerző ugyancsak beszámol. Ezek után rátérek az öt fejezetre tagolt mű részletesebb ismertetésére. I. Az első rész a szabadalmi jogintézmény bevezetésének hátterét vizsgálja; ezen belül is a kínai reformpolitika hatására az 1978. után tapasztalható belső gazdasági fellendülést, a külső nyitás szándékát, a kínai szocialista jogfelfogást és jogalkalmazást, valamint 1949-től kezdődően a szabadalmi rendszer bevezetésének közvetlen előzményeit. Külön kiemelendő, hogy a kínai jogrendszer bevezetésekor bizonyos tekintetben szakítani kellett a hagyományos kínai gondolkodásmóddal, hiszen a kínaiak számára idegen volt az a szemléletmód, hogy bizonyos tudás kiválasztott személyek kizárólagos tulajdona legyen. Másrészt, a „szabadalom” fogalom kínai megfelelője szó szerinti fordításban „extra nyereség”, amit a kínai közfelfogás eddig nem túl sokra tartott. A gazdasági reform, a külső nyitási politika, a nemzetközi együttműködés felismert szükségszerűsége és nem utolsó sorban a milliárdnyi kínai igényei kielégítésének sürgető kényszere rávezették a kínaiakat arra, hogy az új gazdaságpolitika elképzelhetetlen a szabadalmi jogrendszer bevezetése nélkül.