Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Erő, Fischer Kálmán: A "lényegében származtatott fajta" fogalma és különböző magyarázatai
16 dr. Szarka Ernő - Fischer Kálmán sem igényelhet az (A++) nemesítőjétől. Ennél fogva a japán szakértők úgy gondolják, hogy — ezt kihangsúlyozandó — az (A+) nemesítője igényelhet megfelelő juttatást az (A++) nemesítőjétől annak ellenére, hogy az (A++) nincs az (A+) oltalmi körében. Ezt az alábbiak szerint próbálják illusztrálni: (A) (A+) — (A++) ilJ , tfr i í A JAPÁN SZAKÉRTŐK NÉHÁNY SZEMPONTJA AZ UPOV-IRÁNYELVHEZ A LÉNYEGÉBEN SZÁRMAZTATOTT FAJTÁKRÓL (i) Az irányelv segítségével a szakterületen jártas személy képes legyen könnyen és világosan felismerni a lényegében származtatott fajtákat. (ii) Az irányelv foglalja magába a nemesítési módoknak a 14. cikk (5) bekezdés c) pontjában V. leírt példáit szükséges elemként, mivel az ezeken a módokon nemesített fajtáknak nagy esélye van arra, hogy lényegében származtatott fajták legyenek. (iii) A 14. cikk (5) bekezdés b) pont (i) alpontjában leírt „lényeges jellemzők” értelmezésével kapcsolatban a „lényeges” kifejezés vagy mennyiségi alapon értelmezendő, vagy azon az alapon, hogy ezek minőségi jellemzők. A Változat: „Egy fajta akkor tekinthető lényegében származtatott fajtának a kiindulási fajtából, ha azt a 14. cikk (5) bekezdésének c) pontjában megadott nemesítési módokkal nemesítették a kiindulási fajtából, és megőrzi azon jellemzők kifejezésének több mint 70%-át, amelyek a kiindulási fajta genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából jönnek létre.” B Változat: „Egy fajta akkor tekinthető lényegében származtatott fajtának a kiindulási fajtából, ha azt a 14. cikk (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott nemesítési módokkal nemesítették a kiindulási fajtából, és megőrzi egy „lényeges jellemző” kifejezését, amely a kiindulási fajta genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából jön létre, és amely jellemzőt a kiindulási fajta nemesítője igényelt a kiindulási fajta bejelentésének időpontjában”. V. A CIOPORA GONDOLATAI ÉS KOMMENTÁRJAI A FÜGGŐSÉG ÉS A LÉNYEGÉBEN SZÁRMAZTATOT FAJTÁK PROBLÉMÁJÁRÓL A CIOPORA (Intenational Community of Breeders of Asexually Reproduced Ornamental and Fruittree Varieties - Ivartalanul Szaporított Dísznövény- és Gyümölcsfajták Nemesítőinek Nemzetközi Közössége) hozzászólásában úgy véli, hogy a lehetőségek határain belül azok a lényegében származtatott fajták, amelyek a kiindulási fajtától alig különböznek, már a szabadalmi vagy növényoltalmi hivataloknál folyó eljárásokban legyenek kiszűrve. Ehhez persze az szükséges, hogy a „minimális különbség” harmonizált szabályai ki legyenek dolgozva. Amennyiben a fajták közötti csekély különbségek a „minimális különbség” határain belül vannak, a növényfajtaoltalom már ebben a stádiumban elutasítható a lényegileg származtatott, alig különböző fajtákra. A CIOPORA a függőséggel kapcsolatban úgy véli, hogy annak fogalma az 1991. évi szöveg 14. cikk (5) bekezdés a) pont (ii) alpontjában szegényesen van megfogalmazva, és ezt a készítendő irányelvben jobban ki kell fejteni. A CIOPORA szerint, tekintettel a hagyományos nemesítés és a genetikai manipulációk közti érintkezési felület növekvő problémáira, és tekintettel arra, hogy a genetikai információ alapvetően szabadalmakkal van oltalmazva, a függőségi ügyeket szükségszerűen a nemzeti törvényhozás révén kell szabályozni és a bíróságok révén kell értelmezni; mégpedig hasonló módon, folyamodjanak akár fajtaoltalomért, amelyet növénynemesítői jogi tanúsítvány, növényszabadalom vagy használati (minta) szabadalom véd, akár biotechnológiai jellegű találmányi oltalomért, amelyet szabadalom véd. Akár növényfajta-oltalom, akár ipari találmányi oltalom esetében a függőséget úgy kell tekinteni, mint a bitorlás speciális esetét egy kiindulási és már „oltalmazott” fajta vagy találmány és egy ezt követő fajta vagy találmány között, amely, bár „elég eltérő”, hogy szabadalommal vagy növénynemesítői tanúsítvánnyal „oltalmazható” legyen, mégis túl „közel” van a kiindulási termékhez, következésképpen a kiindulási termékre adott jog oltalmi körén belül esik. A CIOPORA ismételten ragaszkodik ahhoz, hogy amíg a szabadalmazhatóságot vagy „oltalmazhatóság”-ot egy fajta nemesítői jogainál a különbségek alapján kell megállapítani (feltéve, hogy az ilyen különbségek egy bizonyos „feltalálói lépés”-t képvisel
