Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 1. szám - Dr. Vida Sándor: Kalóz védjegyek elleni küzdelem az NSZK-ban
Kalóz védjegyek elleni küzdelem az NSZK-ban 27 lámozásának (nálunk a DIÓRA esküvői ruhakölcsönző boltok ilyenek, amelyek ellen folyik a bírósági eljárás); f) átterjedt a kalózkodási hullám a szórakoztató iparra is: több disco a CARTIER nevet vette fel, sőt két bordélyház jellegű bár is felvette a CLUB CARTIER, valamint a LE CARTIER nevet; g) olcsó napszemüvegek FERRARI védjegy alatt kerültek forgalomba (nálunk két évvel ezelőtt ADIDAS védjeggyel hoztak forgalomba gyenge minőségű napszemüvegeket, az ügy peres eljárás nélkül rendeződött). A nagy védjegyek tulajdonosai persze nem tűrik tétlenül, hogy mások ingyen kizsákmányolják hosszú munkával és sok költséggel megszerzett védjegyeik gazdasági értékét: az elmúlt két évben egyedül a CARTIER cég 17 német gyártó, ill. importőr ellen indított eljárást, mások azonosítása még nem fejéződött be, így további sorozatperek várhatók. A fenti példákkal, úgy gondolom sikerült azt is megvilágítani, hogy a védjegykalózkodás és annak üldözése az esetek jelentős részében nem marad a védjegyjog hagyományos keretei között, amelyet az áruazonosság, valamint az áruhasonlóság vonnak meg. Úgy vélem, az is kézenfekvő, hogy a kalózkodást általában közismert, híres védjegyek rovására követik el. Mindezekre tekintettel az oltalom is eltolódik a versenyjog irányába, hiszen az utóbbi kiterjedhet az egészen más jellegű árukon, szolgáltatásokon történő védjegyhasználatra is. Összegezésül azt is mondhatnánk, hogy a gyakorlatban a védjegykalózkodás elleni oltalom feltétele (bár ezt a német törvény sem mondja ki), hogy az utánzott védjegy széles körben ismert legyen. 2. A kalóz tájékoztatásra kényszerítése A német védjegytörvény 25. §-a (1990. évi novellával módosított szöveg) szerint a jogaiban sértett védjegytulajdonosnak polgári jogi igénye van arra, hogy a kalóz védjeggyel ellátott áruk forgalmazójától „azonnali tájékoztatást kapjon mind az áru beszerzési forrásáról, mind a forgalmazó vevőirőF. A kalóz védjeggyel ellátott termék forgalmazója köteles közölni az előállító nevét és címét, ill. az áru szállítójának vagy a szállító megbízójának adatait, azokat a hivatásos kereskedőket, ill. azok megbízottait, akik a forgalmazótól vásároltak, az előállított, kiszállított vagy megrendelt áruk mennyiségét. A törvény ezeket a kötelezettségeket „az egyéb igények érintetlenül hagyása mellett” írja elő. Ezalatt a bírói gyakorlatban ismert számadási kötelezettség értendő, amely utóbbinak a védjegytulajdonos kárigénye összegszerűségének megállapítása vonatkozásában van jelentősége. Ha a jogsértés „kézenfekvő”, akkor a tájékoztatást ideiglenes bírói intézkedéssel is el lehet rendelni. Jogesetek: a) Közvetlenül a novellával módosított törvényszöveg életbelépését megelőzőleg a Frankfurti Felsőbíróság (Oberlandesgericht)6 ítélettel kötelezett egy 6 GRUR 1990. 715. o; Wettbewerb in Recht und Praxis 1989. 312. o. kereskedőt — aki utánzott ékszereket forgalmazott (szállítója már ismert volt) —, hogy a vásárlásairól szóló szállítóleveleket és számlákat mutassa be. b ) A GIVENCHY védjegy tulajdonosának egyik megbízottja (tesztvásárló) a „Drogeriemarkt” üzlethálózat egyik boltjában GIVENCHY III EAU DE TOILETTE megjelölésű spray-t vásárolt. A készítmény durva hamisítvány volt: sem színe, sem illata nem egyezett az eredetivel, csak megjelölése és csomagolása. A védjegytulajdonostól kapott felszólítás hatására a forgalmazó abbahagyási nyilatkozatot tett, de megtagadta az áru származására vonatkozó tájékoztatást. A felperes keresetében az áru származására és terjesztésére vonatkozó tájékoztatás adására kérte kötelezni alperest. A Braunschweigi Törvényszék (Landgericht) által kitűzött tárgyalás előtt azonban alperes mégis eleget tett tájékoztatási kötelezettségének, mire a felek egybehangzóan kérték a per megszüntetését.7 c) Egy további ügyben a bíróság ideiglenes intézkedés keretében kötelezte a kalóz védjeggyel ellátott vegyipari termék előállítóját, hogy tegyen eleget tájékoztatási kötelezettségének. A bíróság a kérelem benyújtását követő 17 nap alatt hozta meg az ideiglenes intézkedést. Az alperes megnevezte a szállítót, valamint a vevőt. A megnevezett vevő azonos volt azzal, akinél a kifogásolt árut találták, míg a szállító egy már régebben elhunyt személy volt, aki nyilvánvalóan nem szállíthatott. Ezután a kérelmező az eljárás alá vont bírságolását kérte. Miután utóbbi két bírósági felhívásnak nem tett eleget, a bíróság 30 000 DM bírság kilátásba helyezésével kötelezte tájékoztatás adására. Ennek végülis eredménye lett, igaz a kérelmező a párhuzamosan indított rendőrségi eljárás eredményeképpen addigra már teljes dokumentációval rendelkezett.8 E néhány jogeset rávilágít arra, hogy a tájékoztatási kötelezettség, mint polgári jogi szankció adott esetben igen hatékony lehet. Valódi hatása azonban az elrettentésben (generalis prevenció) rejlik. Sőt van olyan vélemény9 is, hogy éppen az itt ismertetett jogszabálymódosítás hatására csökkent az elmúlt két év alatt a védjegykalózkodás. 3. A kalóz védjeggyel ellátott áru megsemmisítése, illetve a védjegy eltávolítása A német védjegytörvény 25a §-a (1990. évi novellával módosított szöveg) lehetővé teszi a kalóz védjeggyel ellátott áru megsemmisítését (ez a főszabály), másodlagosan pedig a) ha a jogellenes magatartás másként is megszüntethető és b) ha a megsemmisítés a jogsértő, ill. a termék tulajdonosa számára aránytalanul súlyos hátránnyal (unverhältnismässig) 7 Wettbewerb in Recht und Praxis 1992. 486. o. 8 Az NSZK Iparjogvédelmi Egyesületének az igazságügyi miniszter számára készített, 1992. május 4-én kelt beszámolója. GRUR 1992. 373. o. 9 v.ö. 8. lábjegyzet
