Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 6. szám - Dr. Bokor Tamás: A szoftverek és a szoftvertartalmú találmányok szabadalmazhatóságának néhány kérdéséhez
A szoftverek és szoftvertartalmú találmányok 19 EPC „negatív-katalógusának” hatálybalépése előtt a tisztán szoftveres találmányoktól az ismert műszaki paraméterek nem műszaki jellegű jellemzőként való kezelésével vonták meg a szabadalmazhatóságot. Ez úgy történt, hogy a kétségtelenül műszaki jellegű keretet - a programot - ismert módon használt technika állásának tekintették, és a további vizsgálat során annak műszaki jelleget biztosító tulajdonságától eltekintettek. Beyer gondolatmenete azonban még tovább fűzhető. Azokban a nem ritkán előforduló esetekben, amikor a számítógépes találmánynál csupán arról van szó, hogy egy tisztán matematikai vagy más jellegű műszaki probléma megoldásához már ismert, vagy csak csekély mértékben átalakított programot használunk, még mindig nyitva állhat bizonyos mértékű szabadalmi oltalom. Ez pedig nem lenne más, mint az alkalmazási találmány (Verwendungspatent), mintegy analógiát teremtve a termékszabadalom problematikájából ismert „második indikáció” intézményével. Ezt a megoldási formát már egyéb típusú, a szabadalmi oltalomból ismert okokból kizárt programokra is többször javasolták. Végső soron a Beyer által végigvezetett gondolatmenet nem eredményez jelentősen különböző joggyakorlatot attól a mai joggyakorlattól, amit az EPC, illetve más nyugateurópai szabadalmi hivatalok és bíróságok ma is alkalmaznak. Ez, ha nincs is széles körben elterjedve, de mégis megjelenik a fellebbezési fórumok döntéseiben. Látnivaló azonban, hogy az ilyen értelmű döntéseket a bíróságok nem egy kézenfekvő jogelvre hivatkozva, hanem mindig az esetenként vizsgált ügyek egyedi „paramétereire” - alapozzák, sokkal inkább „méltánylandó kivételeket”, mint általánosan elfogadott típuseseteket létrehozva. Ezzel szemben a Beyer által javasolt indoklás szükségtelenné teszi a jogtechnikai kerülőutakat, és egyértelmű, elfogadható jogi alapot teremt a szoftveres találmányok szabadalmi oltalomban történő részesítéséhez. Más kérdés, hogy az így „felszabadított” szoftverek szabadalmaztatásához szükséges eljárások (újdonság és találmányi szint vizsgálata) a gyakorlatban hogyan lenne megvalósítható. Ezek a kérdések minden bizonnyal komoly feladatot jelentenének a szabadalmi hivatalok számára. IRODALOMJEGYZÉK 1. K E. Wenzel: Problematik des Schutzes von Computer- Progammen GRUR 1991, 105. o. 2. H. Haberstumpf: Zur urheberrechtliche Beurteilung von Programmen für Datenverarbeitungsanlagen GRUR 1982, 142. o. 3. H. Haberstumpf: Grundsätzliches zum Urheberrechtschutz von Computerprogrammen nach dem Urteil des Bundesgerichtshofs vom 9. Mai 1985 GRUR 1982, 142. o. 4. G. D. Kolle: Patentability of Software-Related Inventions in Europe I1C Vol. 22 No. 5/1991 660. o. 5. W. Anders: Patentability of Programs for Data Processing Systems in Germany: Is the Case Law Undergoing a Change? 11C Vol. 22 No. 4/1991 475.0. 6. 1969. évi III. törvény a szerzői jogról, 9/169. XII. 29. MM számú rendelet a szerzői jogi törvény végrehajtásáról 7. M. Broy, M. Lehmann: Die Schutzfähigkeit von Computerprogrammen nach dem neuen europäischen und deutschen Urheberrecht - eine interdisciplinäre Stellungsname GRUR Int. 1992, 419. o. 8. H. W. Moritz: Die EG-Richtlinie vom 14. Mai 1991 überden Rechtsschutz von Computerprogrammen im Lichte der Bestrebungen zur Harmonisierung des Urheberrechtes GRUR Int. 1991,697.0. 9. A. Wiebe: „User Interfaces” und Immaterialgüterrecht Der Schutz von Benutzungsoberflächen in den U.S.A. und in der Bundesrepublik Deutschland GRUR Int. 1990, 103. o. 10. E A. Koch: Rechtschutz für Benutzeroberflächen von Software GRUR 1991, 181.0. 11. G. Holländer: Ist der Lauf eines Computerprogrammes eine Vervielfältigung im Sinne von 16 UrhG trotz 20 UrhG? GRUR 1991,421.0. 12. E. Ulmer, G. Kolle: Der Urheberrechtschutz von Computerprogrammen GRUR Int. 1982, 490. o. 13. G. Kolle: Der Rechtschutz der Computersoftware in der Bundesrepublik Deutschland GRUR 1982,443. o. 14. Európai Szabadalmi Egyezmény német, angol és francia nyelven. Kiadja: Európai Szabadalmi Hivatal (6. kiadás) Willa Verlag, München 1991 15. W. Anders: Patentierbare Computerprogramme EinVersuch der Besinnung auf PatG § 1 und die Dispositionsprogramm-Entscheidung GRUR 1990, 498. o. 16. Guidelines for Examination in the European Patent Office Kiadja: Európai Szabadalmi Hivatal Willa Verlag, München 1989 17. Az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsának döntése, T 115/85, 1988. szept. 5. „Számítógépes találmány/IBM” Forrás: GRUR Int. 1990, 463. o. 18. Az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsának döntése, T 26/86, 1987. május 21. „Röntgenberendezés/KOCH & STERZEL” Forrás: GRUR Int. 1988, 585. o. 19. Az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsának döntése, T 6/83, 1988. október 6. „Adatfeldolgozó hálózat/IBM” Forrás: GRUR Int. 1990, 468. o. 20. A Court of Appeal (Nagy-Britannia) döntése a Merryl Lynch cég szabadalmi bejelentése ügyében. 1989. április 21. Forrás: GRUR Int. 1991, 42. o. Az elsőfokú döntést lásd: A High Court of Justice, Patent Court döntése a Merryl Lynch cég szabadalmi bejelentése ügyében. 1987. április 7. Forrás: GRUR Int. 1989, 419. o.
