Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 5. szám - Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a szabadalmi és védjegyjog területéről 41 cégek generikus terfenadine-t hoztak forgalomba Nagy- Britanniában. A felperesek a vitatott szabadalom bitorlása miatt pert indítottak, azt állítva, hogy a terfenadine eladása hisztaminhatást gátló vegyületként bitorlás annak ismeretében, hogy az a májban a vitatott szabadalom vonatkozó igénypontja szerinti vegyületre bomlik. Az eljárás során nem vitatták azt, hogy az alperesek hisztaminhatást gátlóként terfenadine-t hoztak forgalomba, vagy hogy a terfenadine az emberi szervezetben a vitatott szabadalom igénypontja szerinti vegyületre bomlik le. Az alperesek érvelése szerint azonban a vitatott szabadalom nem lett volna engedélyezhető a kérdéses metabolitra, minthogy- az állítólagos találmány újdonság hiányában nem volt szabadalmazható,- az illető vegyület a szabadalmazásból ki volt zárva, mert az állítólagos találmány csupán felfedezés volt, és- az állítólagos találmány nem volt szabadalmazható, minthogy emberi test gyógyászati kezelésére vonatkozik, és így az ipari megvalósíthatóság követelményét nem elégíti ki. A bíró elutasította az alpereseknek a fenti érvek melletti azon további védekezését, amely szerint a felperesek arra kötelezték magukat, hogy a szabadalom oltalmi idejének lejárta után a köz számára hozzáférhetővé teszik a terfenadine-t hisztaminhatást gátló szerként, és így nem hosszabbítják meg kizárólagos jogukat. A bíró nézete szerint viszont, ha az érvényesség kérdésében a felperesek javára döntenének, ez az álláspont nem lenne védhető, minthogy a vitatott szabadalom alapján a felperesek jogosultsága fennállna, és nem a terfenadine kizárólagos jogának meghosszabbításáról lenne szó. A bíró álláspontja szerint a vitatott szabadalom szerinti találmány újdonsághiány miatt nem volt szabadalmazható. A terfenadine készítményre vonatkozó szabadalom szerinti módon a tabletta alakú készítményt mint hisztaminhatást gátló szert embernek beadva szükségszerűen az igényelt metabolit keletkezett. így a vitatott szabadalom oltalmi igényét megelőzte a készítményre vonatkozó korábbi publikálás. Az a tény, hogy a hisztaminhatást gátló szerként való alkalmazásával ellentétben a terfenadine gyártása miatt a felperesek nem vélelmezték a vitatott szabadalom bitorlását, a bírót az újdonsággal kapcsolatos véleményében erősítette meg. A felperesek úgy érveltek, hogy a metabolit nem volt kellően ismertetve, mert a korábbi közleményeket olvasva vagy a terfenadine készítményt használva senki sem tudta volna előállítani a metabolitot vagy meghatározni annak tulajdonságait. A bíró azonban hangsúlyozta, hogy „a kellő kitanítás” elve nem kívánja meg a termék azonosítását, elegendő a szabadalmazott terméknek a köz számára való előállítását lehetővé tevő iránymutatás. A vitatott szabadalom nem igényli a terfenadine új, önmagában szabadalmazható alkalmazását sem, és mind a terfenadine, mind az igényelt metabolit azonos műszaki hatású. A bíró - fenntartva azon véleményét, hogy a vitatott szabadalom tárgya nem új - egyetértett az alperesekkel abban, hogy a vitatott szabadalomban egyedül a terfenadine lebomlásának ismertetése és a metabolit megnevezése minősíthető újnak, de ez csupán felfedezés, ami nem szabadalmazható. A bíró azonban azzal nem értett egyet, hogy a metabolitra vonatkozó igénypont iparilag azért nem lenne megvalósítható, mert emberi test gyógyászati kezelésére vonatkozik. A vitatott szabadalom tárgya olyan termék, amely effajta kezelésre használható, és az ilyen kezelés ipari megvalósíthatóságának tagadása a bíró szerint a gyógyászati készítményekre vonatkozó szabadalmak többségének érvénytelenítését eredményezhetné. 21. Németország 1992-ben összesen 43 663 szabadalmi bejelentést nyújtottak be a Német Szabadalmi Hivatalnál, ami a bejelentések számának az előző évhez képest 4,5%-os növekedését jelenti. A bejelentések 77,8%-a belföldről és 22,2% külföldről érkezett. Az utóbbi bejelentések oroszlánrésze (2910 bejelentés) Japánból érkezett. Második helyen az Amerikai Egyesült Államok 1139 és harmadik helyen Svájc 803 bejelentéssel áll. 1992-ben 17 096 szabadalmat engedélyeztek, ebből 11 021-et belföldi bejelentésekre. Itt is Japán vezet 2900- nál több megadott szabadalommal, majd az Egyesült Államok következik. A használati minta bejelentések száma 9,3%-kal 17 004-re emelkedett. Ezek közül 88,6%-ot belföldről, míg 11,4%-ot külföldről nyújtottak be. A topográfia-bejelentések száma 1992-ben 129, a mintabejelentéseké 8729 volt. Ezenkívül 34 411 nemzeti védjegybejelentést nyújtottak be, és 10 107 nemzetközileg lajstromozott külföldi védjegyre kértek oltalmat. 22. Örményország Elkészült az örmény szabadalmi törvény tervezete, de a Parlament még nem hagyta jóvá. A tervezet szerint az egykori Szovjetunió által engedélyezett szabadalmi és védjegyjogok érvényesítésére a törvény hatálybalépését követő egy éven belül lesz lehetőség. A védjegytörvényt várhatóan még 1993-ban el fogják fogadni. 23. Szlovák Köztársaság A Szlovák Köztársaság egyezményt kötött a Cseh Köztársasággal arról, hogy a Prágában engedélyezett szabadalmak érvényességére vonatkozó kutatási eredményeket a Cseh Szabadalmi Hivatal közölni fogja a Szlovák Szabadalmi Hivatallal.
