Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 5. szám - Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
36 dr. Palágyi Tivadar- Minden olyan argentin szabadalmi bejelentésre szabadalmat adnak - feltéve, hogy a bejelentés tárgya az argentin törvény szerint szabadalmazható amelynek kapcsán a bejelentő bizonyítja, hogy már adtak szabadalmat egy olyan párhuzamos külföldi bejelentésre, amelynek engedélyezési eljárásában vizsgálták az abszolút újdonságot, a feltalálói tevékenységet és az ipari alkalmazhatóságot. E lehetőség igénybevétele esetén a megadott külföldi szabadalomnak az illető ország szabadalmi hivatala által hitelesített másolatát kell benyújtani az igénypontok spanyol fordításával együtt. B) Menem elnök 1993. június 28-tól 30-ig tartó hivatalos washingtoni tárgyalása alatt többször is szóba került a termékoltalmat is biztosító új argentin szabadalmi törvény. A kérdést Clinton elnök is felvetette Menemmel folytatott kétórás megbeszélése során. Menem válasza mindegyik esetben az volt, hogy kormánya törvénytervezetet küldött a Kongresszusnak, de a képviselőház egyik bizottsága végül a törvénytervezetet elvetette. Az argentin sajtó szerint Menem arról biztosította Clintont, hogy kormánya keményebben fog fellépni a szabadalmi törvénytervezet gyors elfogadása érdekében. Valószínű azonban, hogy az argentin gyógyszergyári lobby csökkenteni fogja Menem befolyását, különös tekintettel az októberre tervezett országgyűlési választásokra. Menem ugyanis attól félhet, hogy ha túl keményen lép fel a törvény elfogadása érdekében, saját peronista pártja azt a bélyeget sütheti rá, hogy „nemzeti érdekek” ellen harcol. Az argentin Szenátus jelenleg a törvénytervezettel kapcsolatban meghallgatást tart, ezért a szenátusban szavazásra legkorábban októberben kerülhet sor. 3. Ausztrália Az ausztrál Szabadalmi Hivatal irányelveket adott ki a feltalálói tevékenység vizsgálatára. Az ausztrál szabadalmi törvény szerint egy találmány akkor alapszik feltalálói tevékenységen, ha az ausztráliai általános ismeretek fényében és a technika állásának ismeretében az elsőbbség időpontja előtt egy szakember számára nem volt kézenfekvő. Az irányelvek szerint a kézenfekvőséget az elővizsgálóknak az alábbi 6 lépésben kell vizsgálniuk: (1) a leírás alapos vizsgálata alapján meg kell határozni a találmány által megoldott feladatot; (2) azonosítani kell az (1) lépésnek megfelelő műszaki terület szakemberét; (3) azonosítani kell az ausztráliai általános ismereteket az elsőbbség időpontjában; (4) meg kell állapítani: a szakembertől elvárható volt-e, hogy a vizsgált anterioritást megértse és relevánsnak tekintse; (5) fel kell mérni, hogy az anterioritás milyen mértékben érinti a feladatot; (6) fel kell tenni a kérdést: „Ha egy elméleti szakember szembe került volna a feladattal, rutinmunka lett volna-e számára a technika állásától az igényelt találmányig bármilyen lépéssel eljutni”. Több szakember ellenvetéseket tett az irányelvekkel kapcsolatban, és így még nem tudható, hogy azok a gyakorlatban hogyan lesznek hasznosíthatók. 4. Ausztria 1993. február 12-én nyilvánosságra hozták a növényfajták oltalmára vonatkozó szövetségi törvényt, amely 1993. március 1-jén lépett hatályba. Ezzel Ausztriában is bevezették a fajtaoltalmat. A törvény 2. szakasza szerint a következő fajták oltalmát lehet kérni: búza, árpa, rozs, zab, kukorica, burgonya, cukorrépa, paprika, komló, retek, fűzfa, nyárfa és szőlő. A mezőgazdasági miniszter rendelettel további fajtákat is oltalmazhatóvá nyilváníthat, ha fennáll a szükséges fajtavizsgálat elvégzésének lehetősége és belföldön a fajták nagybani termesztése vagy forgalmazása iránti igény. A fajtaoltalmat annak számára lehet engedélyezni, aki a fajtát kifejlesztette vagy felfedezte. Az ellenkező bizonyításáig az első bejelentőt tekintik jogosultnak. Egy fajta akkor oltalmazható, ha megkülönböztethető, homogén, állandó és új. A fajtaoltalom tulajdonosa kizárólagosan jogosult a védett fajta szaporítóanyagát rendszeresen felhasználni. Ez a kizárólagos jog azonban nem terjed ki a szaporítóanyag felhasználására kiindulási anyagként egy új fajta előállítása céljából. Az oltalmi idő fák, szőlőfajták és komló esetében 30 év, a többi növényfajtánál 25 év a fajtaoltalom engedélyezésének időpontjától számítva. A fajtaoltalom megvonható, ha a tulajdonos nem tesz eleget a fajta fenntartására vonatkozó kötelezettségének, vagy pedig ha nem rója le az esedékes évi illetéket. A fajtaoltalom megsemmisíthető, ha a fajta nem megkülönböztethető vagy nem új. A fajtaoltalmi kérelmeket a Fajtavédelmi Hivatalnál kell "bejelenteni. Az utóbbi a bejelentéseket a bejelentő adatai alapján a hivatalos lapban (Sortenblatt) meghirdeti. A Hivatalnak meg kell vizsgálnia, hogy a fajta megfelel-e az oltalmi feltételeknek. A Hivatalnál bárki kifogásokat emelhet egy fajtaoltalom megadása ellen, ha a fajta nem elégíti ki az oltalmi követelményeket, vagy a fajtamegjelölés nem engedélyezhető, vagy a bejelentő nem jogosult az oltalomra. Ha a bejelentett fajta elfogadható fajtamegjelöléssel rendelkezik és az egyéb oltalmi követelményeknek is megfelel, a Hivatalnak a fajtaoltalmi lajstromba való bejegyzés által meg kell adnia az oltalmat. 5. Azerbajdzsán Azerbajdzsán és az Amerikai Egyesült Államok 1993 áprilisában kétoldalú kereskedelmi egyezményt írt alá,
