Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 5. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Eszmecsere és műhelymunka az iparjogvédelmi tájékoztatás nemzetközi világában

30 dr. Bendzsel Miklós (SGML, TIFF formátumban tárolt, beágyazott képekkel, G4 faxszabvány szerint komprimálva). Eltérő bemenetek konvertálása az EPO-t fogja terhelni a tervek szerint. A távadatátviteli úton teendőbejelentésekhez szükséges kommunikációs szoftver kérdésköre egy következő sza­kasz feladata. Az EASY-projekt nemcsak a bejelentők, de a fogadó hivatal ügymenete, munkafolyamatai számára is jelentős változásokat ígér, ezért alapvető a jó együttműködés érde­kében a „bejelentő-barát” megközelítés a fejlesztés, a be­vezetés és a keretrendszer működtetése során egyaránt. Jelenleg a bejelentői modul és a fogadás, ügyviteli iktatás és konverzió moduljainak fejlesztése folyik, 4 pilot-pro­­jekt keretében. JOGI SZEMPONTOK Jelenleg az európai és a PCT-bejelentéseket írásban, illetve fax használata esetén írásos megerősítés útján lehet benyújtani. Az EASY, ha az EPO Adminisztratív Tanácsa és a PCT-unió Közgyű­lése a bevezetés mellett dönt, egy kiegészítő lehetőséget fog biztosítani a bejelentők számára. A megfelelő szabályozások módosítása a követke­zők szerint lesz szükséges: 1. Az elektronikus formájú bejelentések benyújtását az EPO és a legje­lentősebb („most central”) hivatalok az EPC szerződő tagországaiból az ECP75(l)(b) cikkelye alapján fogják elfogadni. 2. Amennyiben a bejelentő „diszketten” nyújtja be bejelentését, annak tartalmát kell bejelentésének jogalapító változatául elfogadni. Bizton­sági okokból a bejelentőnek az elektronikus változat egy „back-up” papírmásolatát is csatolnia kell. 3. Ha a mágneslemez változat olvasható, tartalmát a fogadó hivatal vagy a Nemzetközi Iroda törölhetetlen hordozón (pl. optikai lemezen) fogja tárolni oly módon, hogy a bejelentés eredeti tartalma visszakereshető legyen az EPC 95 (a), illetve a PCT 93. végrehajtási szabálya által előírt időtartam egésze alatt. 4. Az elektronikus változatot kísérni fogja egy, az EASY-program által automatikusan szolgáltatott, bibliográfiai kísérőlap, amelyen a legfon­tosabb alapadatokon kívül a bejelentő/képviselő is szerepelni fog. Ez utóbbinak az elektronikus tartalmat helyettesítő funkciója is lesz. 5. A meghatalmazások és az elsőbbségi dokumentumok ugyancsak to­vábbra is papíron lesznek benyújthatók. 6. Választható változatként az EPC 32. szabálya és a PCT 7. cikkelye és 7.1 szabálya szerinti ábraanyag továbbra is benyújtható lesz papírhor­dozón - elektronikus szöveg-file mellett. FEJLESZTÉSI MENETREND A fejlesztés technikai részéért az USPTO egy belső cso­portja felelős. Az első „pilot-projekt”, amely a bejelentők oldalán felmerülő feladatok teljesítését támogatja, július végére készült el, s az USPTO és az EPO fogja tesztelni. Az EPO Adminisztratív Tanácsa ugyancsak ebben a hónapban tárgyalta a jogi kérdéseket, s az elektronikus bejelentési rendszer végrehajtási rendeletéit a decemberi ülésén tervezi véglegesíteni. A jelenlegi menetrend szerint az EPO 1994 elejétől fogadja lemezen az európai szabadalmi bejelentéseket. Az EPO által felállított tesztelőfelhasználó csoport 1992 novembere óta tevékenykedik; összetétele a teljes bejelen­tői spektrumot képviseli, s feladatai közé tartozik a fogadó országok hivatalaira váró munkaterhek vizsgálata is. A tervezet élénk érdeklődést váltott ki; az EPO képvi­selője ígéretet tett a program előrehaladásáról való részle­tes beszámolóra az 1993 október-december időszakban. 2. A gépi olvashatóságú adatokra vonatkozó trilaterális szabványok kialakítása (PCIPI/Mi/XI/2) Az EPO képviselője a kérdéses - mindenkit érintő - szab­ványosítási feladat kapcsán az EASY-projekt megfelelő eredményeire utalt; ezek „idejekorán” való nyilvánosság­ra hozatala mellett foglalt állást az értekezlet tesülete. 3. Az iparjogvédelmi hivatalok és könyvtáraik „belső' használat"-fogalmának vizsgálata (PCIPI/Mi/XI/3) A kérdés vizsgálatának a különböző új információs termé­kek különféle jogosultságé használata, következésképp célszerűen eltérő költségtérítésű és árfekvésű besorolása ad különös időszerűséget. A Nemzetközi Iroda alapvetése szerint a „belső haszná­lat” a „hivatalos” és a „könyvtári” használat fogalmából vezetődhet le:- a „hivatalos” jelleg tartalma:- az iparjogvédelmi hatósági engedélyezés és lajstromozás hivatalos eljárásai folyamán, beleértve a kutatást, vizsgálatot és fellebbezési szakaszokat egyar ánt, illetve- mind a statisztikai és technikai-statisztikai, mind a „technika állása”­­vizsgálatok folyamán (hivatalos jelleggel) használt iparjogvédelmi információ felhasználása (tehát a cél minősít);- a „könyvtári” használat:- az iparjogvédelmi információ olyan használata, amely esetben az „általános” közösség a hivatal vagy az irányítása alatt álló könyvtár kutatóhelyiségében fér hozzá a hivatal forrásaihoz. A Munkacsoport többsége a következő nevesített „hasz­nálati módokat” javasolja a „belső használat” fogalomba sorolni:- telefonszolgálat támogatása,- a hivatali vagy kapcsolt könyvtári olvasótermek számítógépein való. hivatali személyzet vagy látogatók által leválogatott adatállomány használata,- a hasonló kutatóhelyek oktatási programjai.- az iparjogvédelmi hatóság intézményeiben installált számítógépek távoli elérésű lekérdezése. A végleges definíciókat - az amerikai és angol küldött­ség állásfoglalásának megfelelően — az igen világos és rigorózus szerkesztésű kérdőívek megválaszolása után célszerű rögzíteni (ezek orientáló erejűek, s nem kötelező­ek lehetnek, illetve egy-egy információs termék kiadója szabályozhatja termékének különféle felhasználási felosz­tásához fűzött feltételeit). A Nemzetközi Iroda annak érdekében, hogy a jelenség mélyére ásson, a hivatalok birtokában lévődokumentációs és információs források részletes (tulajdon jellege, saját vagy külső fejlesztés-e stb.) osztályozásával és a szolgál­tatások részletező leírásával megválaszolható kérdőív-ter­

Next

/
Thumbnails
Contents