Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 5. szám - Dr. Vida Sándor: Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben az NSZK, az USA és Nagy-Britannia jogában I. rész
24 dr. Vida Sándor intézkedés a védjegykalózkodási ügyekben (amikor nemcsak a védjegyet, de az azzal jelölt terméket is utánozzák); a vizsgált 178 ilyen tárgyú ügyben a bíróság szinte kivétel nélkül ideiglenes intézkedést rendelt el. (Tegyük hozzá a magunk részéről, hogy az ilyen ügyek tényállása általában jóval egyszerűbb, mint a csupán hasonló védjegyek összetéveszthetőségének elbírálása). A gyakorlat szemléltetéséül az utóbbi évek ítélkezéséből adunk néhány szemelvényt, drasztikus rövidítéssel: a) A BIOSAN (természetgyógyászati cikkekre) bejegyzett védjegy jogosultja ideiglenes intézkedéssel kérte eltiltani a BIOSANA megjelölésnek hasonló termékeken való használatát. A kérelmet az elsőfokon eljárt bíróság elutasította, arra való hivatkozással, hogy a BIOSAN védjegynek nincs kellő megkülönböztető képessége. A másodfokon eljárt Brémai Felsőbíróság38 39 azonban más álláspontra helyezkedett. Az ítélet indokolása szerint a védjegybitorlási ügyben eljáró bíró nem jogosult a kérelmező védjegyének oltalomképességét vizsgálni, hanem ilyen esetben kizárólag azt, hogy az ellenérdekű fél által használt megjelölés összetéveszthető-e vagy sem a kérelmező védjegyével. Minthogy pedig ennek veszélye fennáll, az UWG 25. §-a alapján a kérelmet sürgősséggel, ideiglenes intézkedés iránti eljárásban kell elbírálni. b) A SÜDWESTFUNK védjegy tulajdonosa, aki 1946 óta sugároz az NSZK délnyugati részében rádióadásokat, 1954 óta pedig televíziós adásokat, ideiglenes intézkedést kért a SÜDWESTBILD megjelölés használója ellen, aki a sajtó kiszolgálására létesült képügynökségét (képarchívum, fényképszolgálat, grafika, reklám) nevezte el így. Az elsőfokon eljáró bíróság a kérelmet elutasította. A Karlsruhei Felsőbíróság4" azonban megváltoztatta az elsőfokú határozatot. A másodfokú ítélet indokolása szerint a kérelmező védjegye széles körben ismert (starkes Kennzeichen), annak oltalmi köre is kiterjedt (grosser Schutzbereich) és ezért még ha az összetévesztés veszélye csak közvetett is (WZG 31. §), tekintettel a mindkét megjelölésben uralkodó elemre, a SÜD WEST szó vonatkozásában az ideiglenenes intézkedés iránti igény alapos. c) Eljárásjogi szempontból tanulságos a német „C” védjegyjogosultja által a francia „J.P.C.” megjelölés (mindkét megjelölés borokra) használója ellen elrendelni kért ideiglenes intézkedés iránti eljárás. Ezt az elsőfokú bíróság előbb elrendelte, majd az ellenérdekű fél felszólalása alapján saját határozatát hatályon kívül helyezte. A hatályon 38 Dr. Vida Sándor. Kalóz védjegyek elleni küzdelem az NSZK-ban. Iparjogvédelmi Szemle, 1993. február, 26. o. 39 OLG Bremen 1986. december 18-i ítélete (GRUR, 1987, 241. o.) 40 OLG Karlsruhe 1992. december 23-i ítélete (GRUR, 1993,406. o.) 41 OLG Koblenz 1988. május 26-i ítélete (Wettbewerb in Recht und Praxis, 1988, 479. o.) kívül helyező határozat ellen a kérelmező által benyújtott fellebbezést a Koblenzi Felsőbíróság41 elutasította. A másodfokú ítélet indokolása megállapítja, hogy a kérelmező már 1986 nyara óta tudomással bírt az ellenérdekű fél által történt védjegyhasználatról (arról levélben kért tőle felvilágosítást), s mégis csupán 1987. november 3-án hívta fel először írásban az ellenérdekű felet az abbahagyásra. Ezzel a magatartásával azonban kérelmező megdöntötte az UWG 25. §-a által részére biztosított sürgősségi vélelmet. (Megjegyzésünk: igényét rendes eljárásban persze érvényesítheti.) d) Példamutató operatív intézkedést hozott a LEVI STRAUSS védjegy (farmernadrág) utánzása miatti ügyben a Stuttgarti Felsőbíróság42, amikor is úgy rendelkezett, hogy (amíg a jogerősen fel varrt védjegycimkék eltávolítása megtörténik) az árukészletet a bírósági végrehajtó lefoglalja. Igaz, amint a határozat megjegyzi, ilyen intézkedésnek védjegyügyben csak kivételesen lehet helye, ezt azonban az adott esetben a védjegy közismertsége indokolta. Az ítélet indokolása nincs közzétéve, így csak feltételezni lehet, hogy az ítélet rendelkező részében hivatkozott „közismertség” kitételt a bíróság mint a közérdeket motiváló körülményt értékelhette. e) Eljárásjogi szempontból különösen színes volt két kozmetikai óriáscég viadala a SHAHI/CHARLIE ügyben. Kérelmező, a SHAHI védjegy jogosultja, bitorlási pert indított a Revlon Inc. mint a CHARLIE védjegy jogosultja ellen. Keresetét az elsőfokú bíróság összetéveszthetőség hiánya miatt elutasította, a fellebbezési eljárást pedig a Kölni Felsőbíróság felfüggesztette, amíg az ügyben a Kartellhivatal állásfoglalását be nem szerzi. Ilyen előzmények után kért az érdemi per felperese ideiglenes intézkedést. Kérelmében arra hivatkozott, hogy az eljárás elhúzódása következtében a CHARLEE védjegy az ő védjegyét „felvizezi” (verwässert), ezenfelül pedig ha saját védjegyét reklámozná, ezzel a CHARLIE védjegy népszerűségét is fokozná. Az érdemi eljárást másodfokon folytató Kölni Felsőbíróság43 az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek helyt adott, és kötelezte az érdemi eljárás alperesét, hogy a CHARLIE védjegy használatát, reklámozását hagyja abba. Intézkedését a bíróság mind a ZPO 935, 940, mind az UWG 25. §-a alapján indokoltnak találta, mivel az érdemi eljárásnak a bíróság ugyanezen eljáró tanácsa által történt felfüggesztése a körülményeket alapvetően megváltoztatta. Ezenfelül a két védjegy közötti hangzásbeli hasonlóság, azoknak a német közönség által való hasonló kiejtése felveti az összetéveszthetőség veszélyét. 42 OLG Stuttgart 1982. április 28-i ítélete (Wettbewerb in Recht und Praxis, 1982, 668. o.) 43 OLG Köln 1976. június 25-i ítélete (GRUR 1977, 220. o.)
