Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 4. szám - Tanulmányok - Dr. Kende Béla: Szellemi termékek ellenértékének érvényesítése árban, vállalkozásban
38 dr. Kende Béla VI. BEFEKTETÉS VÁLLALKOZÁSBA Ha immateriális javakat fektetünk be vállalkozásba, akkor annak jogi sorsa a vállalkozás gazdasági formájától függ-A befektetésnél, vagyis az immateriális javak bármelyik fajtájának vagyoni részesedésként történő meghatározásánál fontos a következő alapvető szabályokra rámutatnom: 1. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (továbbiakban GT) 22. §-a lehetővé teszi, hogy a nem pénzbeli betét bármilyen vagyoni értékkel rendelkezőforgalomképes dolog, szellemi alkotás és vagyoni értékű jog lehet. Fontos szabály, hogy a nem pénzbeli betétet szolgáltató tag a szolgáltatástól számított 5 éven át felel a társaságnak azért, hogy betétjének értéke a szolgáltatás idején a társasági szerződésben megjelölt értéknek megfelel. Külön nem kell foglalkoznom az egyéni vállalkozásba, a betéti vagy közkereseti társaságba és a közös vállalatba történő befektetéssel. Itt az értékelés általános szabályai szerint kell az értéket megállapítani. A korlátolt felelősségű társaságokkal külön is kell foglalkoznunk. A befektetés értékelésénél a korábbiakban elmondott szabályok az irányadók, vagyis a piaci érték, vagy az ún. bekerülési érték lenne az érték meghatározásának alapja. 2. A korlátolt felelősségű társaságokról rendelkező törvény 161. §-ának módosított, tehát hatályos szövege azt a további megszorítást tartalmazza, hogy nem pénzbeli betétként az előbb idézett feltételek fennállása esetén is csak olyan végrehajtható dolgot, továbbá olyan szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át. Ebből a rendelkezésből több dolog következik. Következik az, hogy a hasznosítási jog átengedése már csak akként fogadható el nem pénzbeli betétként, hogyha ezt a hasznosítási jogot korlátozás nélkül át lehet ruházni. A befektetési érték, vagyis a szellemi alkotás értékének meghatározásánál azonban még egy korlátozó szabály kényszerpályára utalhatja az értékmeghatározást. A GT 160. §-a ugyanis előírja, hogy a pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke 30%-ánál és 500 000 Ft-nál. Eljutunk tehát adott körülmények között ahhoz, hogy bármekkora is lenne a szellemi alkotás értéke, azt nem pénzbeli betétként úgy kell meghatározni, hogy ez a nem pénzbeli betét a törzstőke 70%-ánál magasabb összeg semmiképpen sem lehet. Ez a szabály természetesen az alapításra vonatkozik. Vitába szállnék azzal kapcsolatban, hogy ez szerencsés jogszabályi rendelkezés-e, én mindenesetre nem tartom annak. Nem pénzbeli betét lehet ugyanis pl. valamely védjegy hasznosításának joga, amelynél nem lehet szerencsés kikötés a hasznosítási jog akként történő engedélyezése, mint apport, hogy a harmadik személy hozzájárulása nélkül a társaság részéről átruházható. Nyilvánvalóan azonban van megoldás, amelyet szindikátusi szerződésben kell rendezni. Megszorító rendelkezés, hogy a társaság fennállása alatt a tagok a törzsbetétet a társaságtól nem követelhetik vissza. Ettől a tilalomtól a társasági szerződés sem térhet el érvényesen. Ebből következik, hogy a befektetett szellemi alkotás, amely a nem pénzbeli betét formájában törzsbetétté válik, az a társaság megszűnéséig a társaság vagyona marad. Ebből a tilalomból is következik, hogy hasznosítási jogok egyszerű engedélyezése önmagában nem oldja meg azokat a gondokat, amelyek a szellemi apporttal összefüggenek. 3. Külön kell szólnunk a részvénytársaságról. Emlékeztetőül annyit, hogy a részvény a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír. A részvénytársaság alapszabálya rögzíti a részvényfajtához fűződő jogokat, valamint az egyes részvényfajtán belül kibocsátásra kerülő részvények számát és névértékét. Alkotói jogokat jól lehet biztosítani elsőbbségi részvény kibocsátásával. Tudvalevő, hogy az elsőbbségi részvény olyan, amely részvényesek között felosztható nyereségből más részvényfajtát megelőzően jogosít osztalékra. Ezzel megoldható a licencdíj fizetés is. Azt a szabályt sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy elsőbbségi részvény csak a részvénytársaság alaptőkéjének feléig bocsátható ki. A részvénytársaságnál is irányadó az a szabály, hogy a minimálisan 10 millió forintos alaptőkének az alapításkor a pénzbeli része nem lehet kevesebb az alaptőke 30%-ánál, itt 5 millió forintnál. Ismét olyan szabály, amely az immateriális javak értékelésére ezzel a korlátozással kihat. Érdemes megemlíteni, hogy a részvénytársaságnál a nem pénzbeli betétre formálisan van olyan szigorú előírás, mint a korlátolt felelősségű társaságnál. A GT 253. §-a szó szerint azonos szövegű rendelkezést tartalmaz, mint a korlátolt felelősségű társaságnál a GT 161. §-a. Ezt a jogszabályi rendelkezést nem tartom sem szerencsésnek, sem megoldásnak. Említést érdemel a törvény 267. §-ának az a korlátozó rendelkezése, amely szerint a részvényes teljesített va
