Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 4. szám - Tanulmányok - Szitáné Dr. Kazai Ágnes: A szabadalmi statisztikai adatok felhasználási lehetőségei

32

Szitáné dr. Kazai Ágnes

között a fejlett országok jelentős részében a hazai eredetű bejelentések száma csak igen lassan nőtt, illetve a vizsgált 18 ország közül 8-ban csökkent, ugyanakkor a külföldre irányuló lajstromozási kérelmek száma gyors emelkedést mutat.

Ugyancsak jelentősen emelkedett az OECD országokban a külföldiek részéről tett szabadalmi bejelentések száma. A fenti sémától Japán mutat eltérést, ahol mind a hazai, mind pedig a külföldre irányuló bejelentésszám gyors növekedést jelez, ez azonban nem párosul

a többi fejlett ország cégeinek erős jelenlétével a japán rendszerben.

Az OECD országok külföldre irányuló és hazai bejelentéseinek aránya szinte mindenütt emelkedésről tanúskodik, ami a szabadalmaztatás nemzetközivé válását jelzi. Az a tény, hogy az említett arány Japánban egy alatt van, (az eltérő szabadalmi rendszer mellett) arra enged következtetni, hogy az ország jelentős, nemzetközileg ki nem használt technológiai potenciállal rendelkezik. (3. táblázat).

3. táblázat

A külföldre irányuló és a hazai szabadalmaztatás aránya az OECD-országokban 1979 és 1988 között

Külföldre irányuló és hazai eredetű bejelentések aránya

Ország

1979

1988

Amerikai Egyesült Államok

1,73

2,67

Japán

0,25

0,33

Nyugat-Németország

2,28

3,93

Franciaország

2,41

4,22

Nagy-Britannia

1,37

2,65

Olaszország

1,97* **

**

Hollandia

5,18

7,90

Belgium

3,65

7,00

Dánia

2,74

6,38

Spanyolország

0,92

1,48

Írország

0,81

1,29

Portugália

0,10

1,94

Görögország

0,07

0,15

Svájc

4,60

7,58

Svédország

2,51

6,52

Ausztria

1,66

3,39

Kanada

2,83

3,35

Ausztrália

0,70

2,22

* 1980

** nincs adat

A 4. táblázat a legnagyobb szabadalmi hivatalokban benyújtott, illetve regisztrált találmányok arányát szemlélteti a bejelentő nemzetisége szerint.

Az amerikai hivatalban a megadott szabadalmak 44%-át külföldiek számára regisztrálták, közülük közel 17%-kal részesednek a japán szabadalmasok és 20%-kal az Európai Közösség tagállamai.

Az Európai Szabadalmi Hivatalnál tett szabadalmi bejelentéseknek kevesebb, mint a fele érkezett az EK országaiból. Az Amerikai Egyesült Államok az összes bejelentés egynegyedét képviseli, amely elmarad a K+F ráfordítások alapján várható technológiai potenciáltól. Közel hasonló mértékű az NSZK részesedése, és figyelemre méltó a japán bejelentések aránya (16%), amely megelőzi a fejlett európai országokét.

A japán hivatalban a hazai bejelentők számára regisztrált szabadalmak részesedése egyeduralkodó, semmilyen más ország találmányainak aránya nem éri el a 10%-ot.

Az Amerikai Egyesült Államok képviseli - közel 8%a révén - a legnagyobb súlyt a külföldi államok közül. Mindebből levonható az a következtetés, hogy a japán szabadalmi rendszer elsődlegesen a hazai bejelentők felé orientálódik.

7. Szabadalmi hivatkozások

A szabadalmak műszaki jelentősége és gazdasági hatása igen sokrétű. Az egyes években benyújtott, illetve regisztrált szabadalmak abszolút száma önmagában nem