Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 1. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Bánki Donát, Csonkja János
Bánki Donát 15 (1894), elsőkerék-hajtású a utó- (1902) és gőzturbinán találmányára (1903). Bánki Donát pályájának második felében a budapesti Műegyetem professzora volt 1899-től, amikor a szokásos pályázat mellőzésével először az akkori „Gépelemek és emelőgépek” tanszékére, majd a „Hidrogépek” tanszékére nevezték ki egyetemi tanárnak. A századforduló idején a gőzturbina az erőgépek családjának fiatal tagja volt. Carl Gustav Laval 1883- ban készítette el az első használható gőzturbinát; Charles Algernon Parsons 1884-ben mutatta be azt a típust, amelyet később először építettek be hajóba. Jellemző Bánki kiemelkedő képességeire, hogy rövid időn belül a gépszerkezettan számára új területein is (beleértve az általa bevezetett gőzturbinaelőadásokat) nemzetközileg is elismerésre méltót tudott alkotni.2 Szivattyútelep találmányára 1903-ban szabadalmi kérelmet nyújtott be; 1905-ben pedig, Liége-ben a nemzetközi technikus kongresszuson általános elismerést keltett gőzturbina-elméletével.3 Erre hivatkozással több ízben felkéri az angol „Institution of Civil Engineers” kortárs alkotók munkáinak véleményezésére, illetve lektorálására. 1906-ban beválasztották a „Zeitschrift für das gesammte Turbinenwesen” c. szakfolyóirat szerkesztő bizottságába. A hidraulika, majd a repüléstechnika feltáratlan kérdéseinek tanulmányozása közben 1909-ben automatikus repülőgépstabilizátort konstruált. Professzorként évente tanulmányutakat tett az iparilag fejlettebb országokba, 1908-ban eljutott az USA-ba is. 1910-ben munkatársaival szivattyú- és turbinatelepeket tanulmányozott a Bécs-München- Augsburg-Nürnberg útvonalon. Mint nemzetközi hírű elődjéről írt életrajzában Terplán Zénó professzor fogalmaz: a méltán a technikatörténet Mekkájaként emlegetett híres müncheni „Deutsches Museum”-ba is ellátogató Bánki Donát számára „akkor még nyilván hihetetlennek tűnő álom volt az, ami ma már tény: három találmánya is szerepel a kiállított tárgyak között.” (Bánki-motor, az első magasnyomású benzinmotor karburátorral (1894), Bánkiféle vízturbina.) 1909-12 között az MMEE gépészeti szakosztályának elnöke, 1911-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Az 1912-es akadémiai székfoglalójában, a „Folyadékok mozgása hajlított csatornában” címen az általa tervezett vízgéplaboratóriumban végzett hidraulikai kísérleteiről számolt be. 2 B.D.: Racionális hőmotor szerkesztésének alapelvei. Politechnikai Szemle, 1898.; Zur Theorie der Warmemotoren. Zeitschrift d. VDI, 1898; Le moteur Diesel et les moteurs thermiques. Genie Civil, 1990. 3 B.D.: Bases du calcul des turbines ä vapeur. Publ. du Congrcs Internat, des Mines etc. Liege, 1905. 1916-ban jelent meg tudományos kutatásainak foglalataként „Energiaátalakulások folyadékokban” című kiemelkedő és nagysikerű műve, amelyért az MMEE Cserháti-pályadíjjal, majd egy évvel később legnagyobb elismerésével, aranyéremmel tüntette ki. A könyv 1920. évi második kiadását követően — nagy feltűnést keltve és szakmai dicséretet aratva — a Springer Verlag gondozásában Berlinben is megjelent. Egységes tárgyalásmód, elegáns fogalmi apparátus és a fizikai tételek csodálatos leleményességgel megalkotott tudományos kísérleti illusztrációja teszik e művet a magyar tudományos-műszaki szakirodalom becses alkotásává. Bánki Donát 1916-17-ben szabadalmaztatta vízturbina találmányát, amely nevét a mai napig ismertté teszi. A kettős átömlésű vízturbina különösen a közepes és kis esésekre és térfogatáramokra ad kedvező hatásfokot, s víznyelőképessége — a kerék sebességének növelésével — nagymértékben független az átmérőtől. Az Európa-szerte legyártott több száz példányból néhány még ma is működik, sőt egy ENSZ-tanulmány ma is ajánlja a fejlődő országok energiaigényének gyors kielégítésére. Bánki 1919-20-ban tette közzé a turbina jó hatásfokának elméleti igazolását4, melyet az MTA 1927-ben posztumusz nagyjutalommal díjazott. A műszaki alkotóképesség és képzelőerő példája lehet Bánki Donát 1918-ban ismertetett „Vaskapuvízerőmű”-tervezete, amelynek tervbevett teljesítmé-4 Technikus I. évfolyam 1-3. szám
