Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 3. szám - Dr. Kende Béla: Sui Generis oltalmi formával nem védett szellemi alkotások problémaköre
Iparjogvédelmi szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam III. 1993. június DR. KENDE BÉLA* Sui generis oltalmi formával nem védett szellemi alkotások problémaköre i. Abból indulok ki, hogy az olvasó az iparjogvédelem szakértője, tehát szükségtelen a fogalommeghatározások ismertetése. II. A szellemi alkotások jogterületén két átfogó elvről kell említést tennem. Ezek a következők: a) az oltalom hézagmentességének elve és b) a párhuzamos oltalom elve Ad a) A szellemi alkotások jogi oltalma a történelmi fejlődés során tárgykörönként alakult ki. Ezek a tárgykörök a fejlődés során bővültek, határaik kitágultak. Uralkodó elv, hogy az alkotásnak akkor is jogi oltalmat kell élveznie, ha a specifikus oltalmak feltételei nem olvashatók rá és nem sorolható be az intézményesen oltalmazott alkotásfajták körébe. Ad b) A párhuzamos oltalom elve azt teszi lehetővé, hogy a jogintézmények közötti választás lehetősége mellett a kumulált érvényesítés lehetőségét is biztosítja. (Van ez alól kivétel, pl. a használati minta és a szabadalom párhuzamos oltalma Magyarországon nem megengedett.) III. Hangsúlyozandó, hogy az alkotó vagy az alkotással rendelkező előtt nyitva áll az a lehetőség, hogy valamely műszaki-szellemi alkotásra formális oltalmat igényel-e, vagy azt az utat választja, hogy az oltalom igénylésétől vagy az oltalom engedélyezésétől valamilyen jól megfontolt érdekből eltekint. Ezzel el kívánja kerülni azt, hogy az engedélyezési eljárás rendjén nyilvánosságra hozatalra kerüljön alkotása. Ezzel * ügyvéd, S.B.G. & K. Ügyvédi és Szabadalmi Iroda, Budapest összefüggő eljárásjogi variánsok a szakértők előtt jól ismertek. Az előzőekben vázolt esetben tehát azért nincs valamelyik oltalmi formával elismert intézményes oltalom, mert ennek mellőzéséről döntött az alkotó, illetve az alkotással rendelkező. Másik eset és eltérő kategória az olyan műszaki-szellemi alkotás oltalmának problémája, amely műszaki-szellemi alkotásra nem szerezhető speciális vagyis sui generis oltalom, vagy azért, mert nem egészében felel meg az oltalmazhatóság követelményeinek, vagy azért, mert arra a műszaki-szellemi alkotásra speciális oltalmi forma nem is létezik. A tárgyalt téma tekintetében, mielőtt ezeket nevesítenénk, vagy az oltalom lehetőségeit részleteznénk, rögzítenünk kell, hogy a magyar Polgári Törvénykönyv általános rendelkezései az irányadók. A Ptk 86. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. A 86. §. (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy „a védelmet - e törvény rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői-, az iparjogvédelmi(a szabadalmi-, a védjegy-, az eredet megjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), továbbá az újítói jog, valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. (3) „A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak”, továbbá (4) bekezdés, amely szerint „A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdaság, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A védelmi idő kezdetét és tartamát jogszabály határozza meg.”
