Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 3. szám - Dr. Szarka Ernő: A mikrobiológiai találmányok oltalmazásának speciális problémái
A mikrobiológiai találmányok oltalmazásának speciális problémái 7 A törzseket törzsgyüjteményekben deponálják. Igen bonyolult lenne azonban egy mikroorganizmus törzset annyi országban deponálni, ahány országban bejelentést tesznek. Ezért született meg 1977- ben a Budapesti Szerződés. Ez a szerződés biztosítja, hogy ha egy hivatalosan elfogadott törzstenyészetgyűjteményben deponálnak egy törzset, minden ország elfogadja a deponálás tényét és nem kell minden országban külön-külön deponálni. Nyilvánvaló, hogy minden országban célszerű ilyen törzstenyészetgyüjteményt létesíteni, de nem feltétlenül kötelező, hiszen bármely ország bármely törzstenyészetgyűjteménye elfogad törzseket deponálásra. A Budapesti Szerződés feltételeit teljesíteni tudó törzsgyüjtemények folyamodhatnak a WIPO-hoz, és így elismert gyűjtemények lehetnek. Ilyen pl. Magyarországon az NCAIM, vagyis a Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteménye, amely a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem keretében működik, de ilyenek a régi, nevezetes törzsgyüjtemények is, mint az amerikai ATCC és NRRC, a holland CBS, a német DSM stb. Jelenleg 15 ország összesen 25 törzsgyűjteménye működik Budapesti Szerződés szerinti hivatalos deponálóhelyként. A Budapesti Szerződés törzsfenntartássai kapcsolatos követelményei közül egy lényegeset emelek ki: a deponált törzsnek fenn kell maradni legalább 30 évig és legalább 5 évig a tenyészet legutolsó igénylésétől számítva. Ezt az államnak kell garantálnia. Jelenlegi törvényünk nem írja elő, hogy a Budapesti Szerződés szerint kell deponálni, csak azt írja elő, hogy az NCAIM-nél kell deponálni, illetve kölcsönösségi alapon- más országok deponálási helyei is elfogadhatók. Évek óta azonban gyakorlatilag minden esetben a Budapesti Szerződés szerint deponált törzsek szerepelnek a bejelentésekben. Az NCAIM-nél már nincs is másféle deponálás. Elképzelhető, hogy új törvényünkben elő lesz írva a Budapesti Szerződés szerinti deponálás. A mikrobiológiai találmányok esetében Magyarországon előfordulhat (és elő is fordult), hogy a bejelentés napja nem lesz a hivatalos bejelentési nap. Amennyiben ugyanis a törzs deponálása a bejelentés után történt, a deponálás napja lesz a bejelentés napja. Az Egyesült Államokban egészen az engedélyezésig lehet halasztani a deponálást, csak az a lényeg, hogy az engedélyezéskor a törzs deponálva legyen. Tagadhatatlan, hogy ennek a megoldásnak is van logikája. Összefoglalva: Előadásomban igyekeztem kidomborítani azokat a speciális vonásokat, amelyek a mikrobiológiai találmányokat megkülönböztetik a többi tudományterület találmányaitól. Rávilágítottam az ipari titokvédelem tágabb lehetőségére és az abban rejlő kockázatokra, és utaltam a szabadalmi bejelentés csak e területre jellemző kellékére, a deponálási iratra.
