Iparjogvédelmi Szemle, 1992 (97. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 1. szám - Dr. Héléne Papaconstantinou: A szabadalmi ügyvivők szerepe és feladatai
18 dr. Héléne Papaconstantinou arra törekedniük, hogy „erősítsék a találmányok oltalmának tárgyában folyó együttműködést az európai államok között”. Az EPI-t az ESZE 134. cikke alapján hozták létre és az Alapítási Szabályzatot az EPO Hivatalos Lapjának 1978. januári számában tették közzé. Az EPI-t létrehozó szabályzat 4C cikke leszögezi, hogy az intézet egyik célkitűzése az, hogy segítse elő, hogy a tagok tegyenek eleget a Szakmai Magatartási Szabályoknak, többek között ajánlások megfogalmazása révén. A szóban forgó ajánlásokat — Szakmai Magatartási Kódex alakjában — az Intézeti Tanács 1979. évi novemberi brüsszeli ülésén hagyták jóvá. A tanácsot az EPI irányítása céljából a tagság választja meg. A tanácsot az összes olyan országból választott képviselők alkotják, amelyek az ESZE-t ratifikálták. Az említett országokból választott képviselők száma végső soron a lajstromban szereplő képviselők számától függ. A tanácsot az EPI bizottságai segítik: Pénzügyi Bizottság; Jogi Bizottság; Szakmai Irányító Bizottság; Szakmai Képesítő Bizottság; Fegyelmi Bizottság; Biotechnológiai Bizottság; Harmonizációs Bizottság stb. A tanács ülései közötti időszakokban az EPI Tanácskozó Testületé felelős az intézet vezetéséért. Az EPI hasznos csatornának bizonyult az EPO felé a vélemények kifejezésében és a szigorú minőségi és fegyelmi előírások betartásában. Az intézet oktatási keretet biztosít, hivatalos találkozókat szervez a szakma nem európai képviselőivel, és hálózatot épít ki az adott területen az intézeti anyagok postázására, beleértve az EPI információs kiadványait valamennyi tagja részére. Az Európai Ügyvivők Lajstromában 1991. szeptember 1-jén 5215 személy neve szerepelt (közülük 442 fő a volt NDK-ból). Az „európai szabadalmi ügyvivő” kifejezést az EPI Tanácsának egyik korábbi, 1979. évi ülésén hozott határozata által fogadták el, nagy többséggel. Ez azt jelentette, hogy az „európai szabadalmi ügyvivő” kifejezés, valamint német és francia megfelelője, nagyon alkalmasak arra, hogy minden olyan személy használhassa azokat, akiknek neve szerepel az Európai Lajstromban. A szóban forgó ajánlást az Igazgató Tanács hagyta jóvá. E) Európai Szabadalomjogi Képzés a) Az Európai Képesítő Vizsgáról szóló Végrehajtási Szabályzat 7. cikke értelmében a pályázók akkor jelentkezhetnek Európai Képesítő Vizsgára, ha főmunkaidőben legalább 3 éves gyakorlatot folytattak valamely szerződő államban szabadalmi ügyvivő felügyelete mellett az ESZE 134. cikke (1) pontja értelmében vagy ha főmunkaidőben legalább 3 évig valamely szerződő állam területén működő természetes vagy jogi személy alkalmazásában álltak, és képviselték munkáltatójukat az EPO előtt. Az EPO előtti hivatásos képviselők részére előírt Európai Képesítő Vizsgán tapasztalt magas bukási arány arra ösztönözte az EPI-t és a Nemzetközi Iparjogvédelmi Oktatási Központot (CEIPI), hogy közösen törekedjenek az imént felvázolt helyzet javítására. Ennélfogva, mint már hangsúlyoztam, a képzést a szellemi tulajdonnal foglalkozó tanfolyamok indításával segítik. Az európai szabadalmi jog tárgyában folyó közös CEIPI/EPI alapfokú tanfolyamok 2 évig tartanak, és ha egy mód van rá, a hivatásos képviselő mellett vagy szabadalmi osztályon letöltendő gyakorlattal egy időben kezdődnek. Állandóan lehet jelentkezni a szóban forgó tanfolyamokra, amelyeken összesen több mint 200 hallgatónak képesek helyet biztosítani a következő 21 városban: Bécs, Antwerpen, Brüsszel, Basel, Lausanne, Zürich, Köln/Leverkusen, Düsseldorf, Ludwigshafen, München, Stuttgart, Koppenhága, Lyon, Párizs, London, Manchester, Dublin, Milánó, Hága, Eindhoven és Gelen. Az alapfokú tanfolyamok az európai szabadalmi jogot kiválóan ismerő helyi oktatók által vezetett magántanulmányok keretében zajlanak le. Szaktanfolyamok is indulnak, nevezetesen EPI oktatások és egyhetes strasbourgi CEIPI szemináriumok. Az EPI minden évben külön szervez oktatást azon pályázok számára, akik a következő évben szándékoznak képesítő vizsgát tenni. A jelölteket a hozzájuk földrajzilag legközelebb eső oktatóhoz osztják be, és ha egy mód van rá, a munkájukhoz kapcsolódó szakterületre. A CEIPI szokásos évi oktatási programjai két strasbourgi szemináriumot foglalnak magukban, mindegyik egyhetes, és az európai szabadalmi jog helyzetére és gyakorlatára terjed ki. A szemináriumokat a következő szakemberek részére szervezik: — gyakorló ügyvivők, akik tökéletesíteni kívánják ismereteiket; — az EPO előtti képviseletre jogosító Európai Képesítő Vizsgára jelentkezők számára. A görögországi helyzet néhány nehézséggel jár, mivel a görög törvény értelmében csak jogászok folytathatnak szabadalmi tevékenységet. Az EPO lehetőséget kíván biztosítani közös EPI/CEIPI alapfokú tanfolyamok szervezésére, amely figyelembe veszi a görögországi viszonyokat, azzal a céllal, hogy a spanyolországihoz hasonló helyzetet teremtsen, vagyis olyan szakembereket képezzen, akik jogi, tudományos vagy műszaki végzettséggel rendelkeznek. Ezeket a tanfolyamokat az európai szabadalmi ügyvivők „műszaki tanácsadói”, valamint jogászok fogják tartani. A GD2 (2. sz. Igazgatóság) görög származású vizsgálóit ki lehetne nevezni oktatónak. Ha megvalósul az előirányzott terv, az Európai Képesítő Vizsgáról szóló Végrehajtási Szabályzat 7. cikkét módosítani lehetne, hogy néhány ország számára a 3 éves gyakor
