Iparjogvédelmi Szemle, 1992 (97. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 1. szám - Francois Curchod: Nemzetközi irányzatok az iparjogvédelemben; Hogyan alkalmazzuk hasznosan a PCT-t?
Nemzetközi irányzatok az iparjogvédelemben; Hogyan alkalmazzuk hasznosan a PCT-? 13 33. A PCT keretében benyújtott nemzetközi bejelentés automatikusan a Nemzetközi Kutatási Szerv által végzett nemzetközi kutatás tárgya lesz. A nemzetközi kutatási jelentés tükrében a bejelentő jobb helyzetben van annak eldöntésekor, hogy megéri-e vagy sem fenntartani a bejelentést. Ha fenn kívánja tartani a bejelentést, további választási lehetősége van arra, hogy vagy azonnal belép a nemzeti fázisba a bejelentésben megjelölt államok nemzeti hivatalai előtt, vagy először egy nemzetközi elővizsgálatot kér a PCT II. fejezete szerint. Általában tanácsos nemzetközi elővizsgálatot kérni. Ezt az elsőbbségi naptól számított 19 hónap lejárta előtt kell megtenni, ha a nemzeti fázisba lépést az elsőbbségi naptól számított 20 hónapról 30 hónapra kívánják halasztani. 34. A nemzetközi elővizsgálati kérelmet a Nemzetközi Elővizsgálati Szervhez kell benyújtani. Az eljárás alapvetően megfelel bármely szabadalmi bejelentés vizsgálatánál használt eljárásnak, eltér az, hogy a vizsgáló által a felhívásokra történő nyilatkozattételre megadott határidők túl rövidek. Ennek az a célja, hogy biztosítsa a nemzetközi elővizsgálati jelentés elkészítését az elsőbbségi naptól számított 28 hónap letelte előtt. A jelentés végső formájában minden egyes igényelt és kutatott találmányra vonatkozólag megállapítja, hogy az kielégíti-e az újdonság, a feltalálói lépés és az ipari alkalmazhatóság követelményeit. 35. A vizsgálati jelentés kézhezvételekor a bejelentőnek végső döntést kell hoznia, folytatja-e a külföldi szabadalmi oltalom megszerzésére az eljárást. De PCT-bejelentőnek nem kell döntést hoznia az első bejelentést követő 12 hónapon belül, hanem csak a benyújtás napját követő 30 hónap lejártakor, vagyis, másfél évvel később, mintha a hagyományos utat választotta volna. Ez a hagyományos eljárással szemben nagy előny. Ez idő alatt a bejelentő többet fog tudni a találmány műszaki és kereskedelmi értékéről, mivel két és fél év gyakran hoz olyan új műszaki fejlesztési eredményeket, amelyek a találmányt elavulttá vagy kereskedelmileg érdektelenné teszik. Gyakran a külföldi beruházások, közös vállalkozások vagy licencszerződések tervei fulladnak kudarcba, vagy kiderül, hogy nincs olyan kilátás a gazdasági hasznosításra amely a külföldi oltalom megszerzésének költségeivel arányban állna. 36. További előny még a PCT-bejelentőnek az, (ha a külföldi oltalom iránti érdeke még fennáll), hogy a nemzetközi elővizsgálati jelentés értékes információkat ad a külföldi szabadalmak megszerzésének kilátásairól. 37. Ha a bejelentőnek már nem érdeke a külföldi oltalom kérése, vagy ha a nemzetközi elővizsgálati jelentés értékelése után levonja azt a következtetést, hogy nincs elegendő esélye egy megfelelő oltalmi körű szabadalom engedélyezéséhez, a bejelentést visszavonhatja. Mondhatni a visszavonás lehetősége — a PCT-eljárás késői szakaszában — a bejelentő számára az egyik legfőbb pozitívum. Sok pénzt takaríthat meg, amelyet egyébként fordításokra, hivatali illetékekre és külföldi képviselőkre költött volna, hogyha a hagyományos úton nyújtotta volna be bejelentését, és nem használta volna a PCT- rendszert. (Becslés szerint a bejelentések 20-35%-át vonják vissza az engedélyezési kilátások és az oltalmi feltételek szigorú vizsgálatának eredményeként a 30 hónapos határidő lejárta előtt). 38. Konkrét esetben sok függ attól, hogy vajon a nemzetközi kutatási jelentés feltárja-e vagy sem a releváns irodalmat, amelyet a bejelentő nem ismer. A bejelentők, akik igénypontjaikat hatékony és gondos előzetes kutatás figyelembevételével szerkesztik meg, sokkal valószínűbb, hogy a nemzetközi kutatási jelentést a feltüntetett technika állásának csak egy kis kiegészítésével kapják, és eljárnak a külföldi szabadalmi hivatalok előtt. Más esetekben a nemzetközi kutatási jelentés sokkal gyakrabban fog megjelölni a releváns technika állásához tartozó lényeges adatot, amely arra int, hogy a bejelentés további folytatását felül kell vizsgálni. Felügyelet a teljes PCT-eljárás felett 39. A PCT-bejelentő önállóan ellenőrzést gyakorol az egész nemzetközi szakasz folyamán, és jobb helyzetben van bárki másnál annak megítélésében, hogy releváns-e a nemzetközi kutatási jelentésben feltüntetett technika állása. Ezért képes a bejelentést olyan formába önteni, ami gyakran áll szinte már engedélyezésre készen (a Nemzetközi Elővizsgálati Szerv szakértőjének segítsége folytán) a nemzetközi elővizsgálat befejezése előtt. Határidők figyelése 40. Egy további ok, amit a PCT-rendszer mellőzésére gyakran felhoznak az, hogy az összes PCT- határidő figyelése túl nehéz, és hogy egy harmadik rendszer a nemzeti és regionális rendszerek mellett túl nagy nyilvántartási terhet jelent a szabadalmi osztályok számára. Ezt az érvet csak azok hangoztatják, akiknek nincs tapasztalatuk a PCT területén. Biztos, hogy a PCT néhány szokás megváltoztatását kívánja, de ez nem nagy megterhelés, különösen ha már egyszer a külföldi tevékenységet a PCT szerint folytatják. 41. A figyelmet három fontos döntésre kell összpontosítani a PCT-eljárás során: először: döntés a PCT szerinti nemzetközi kutatási jelentés átvételekor a bejelentés folytatásáról, másodszor: igenlő esetben döntés arról, hogy mely országokban és hogyan (a II. fejezet szerint) folytassák az eljárást; és harmadszor: a nemzetközi elővizsgálati jelentés átvételekor ismét dönteni kell, hogy visszavonják-e a bejelentést vagy
