Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 1. szám - A feltalálók anyag- és energiamegtakarító országos versenypályázatának 1991. évi eredményei
A feltalálók anyag- és energiamegtakarító versenypályázatának eredményei 41 Kubó Sándor, dr. Schmidt János Szigeti Gábor és dr. Szigeti Jenő dolgoztak ki; — szintén 30.000 forintos pénzjutalommal páró II. díjban részesült a „LEGFŐBB ÉRTEK AZ EMBER” jeligéjű „Nagyszilárdságú acélhuzalok hőkezelése környezetkímélő adalékban” c. pályázat, amelyet dr. Károly Gyuláné, Greutter István, Lipták Andor és Robonyi Andor dolgoztak ki; — végül 20.000 forintos pénzjutalommal járó III. díjban részesült a „ZAJ” jeligéjű, „Hűtőkompresszorok nyomószelep-rendszerének tökéletesítése” című pályázat, amelyet Barta László, Szacsuriné Vörös Gyöngyi, Törcsvári István és Várhelyi Ferenc dolgoztak ki. A „PROTEIN” jeligéjű I. díjas pályaműben olyan megoldást dolgoztak ki a feltalálók, amellyel energiatakarékosán állítható elő takarmányfehérje a vágóhídi hulladékokból. Az eddig alkalmazott hulladékfeldolgozó rendszerek bonyolultak, drágák és energiaigényesek. Sok hőenergiát használnak fel és a hosszú idejű hőkezeléssel az értékes fehérjéket nagymértékben hőkárosítják. Ez a fajta hőkezelés sok bűzt is fejleszt, amelynek közömbösítése további energiát igényel. A felsorolt hátrányokat megszünteti a pályázatban ismertetett szabadalmazott vékonyrétegü hőkezeléses eljárás és a hozzátartozó berendezések, mivel alkalmazásával a kívánt steril állapot néhány perc alatt jelentősebb bűzképződés nélkül bekövetkezik. A pályázati megoldás szerint kezelt hulladékokból igen magas biológiai értékű áliatifehérje takarmány származik, amelyben a nem károsított fehérjéken kívül épek maradnak az eredetileg nagy mennyiségben meglévő vitaminok és szerves kötésű ásványi anyagok is. Mindezek eredményeképpen az így takarmányozott állatoknál e gyári kemikáliák etetése szükségtelen. Az említett előnyök miatt a rendszer rövid idő alatt ismertté vált. Az elmúlt évben a külföldi értékesítéséből 1 millió dollár bevétel származott. Az ugyancsak I. díjas „BIOTRANS” jeligéjű pályamű olyan szennyvízelvezető és szennyvíztisztító rendszert ismertet, amely a csatornahálózat szállítási feladatán túlmutatva, az adott csatornarendszer térfogatát, a behatási időt kihasználva, funkcionális berendezésekkel való kiegészítéssel, a szennyvizek részleges vagy teljes megtisztítását is biztosítja. Ezáltal csökken vagy teljesen megszűnik az utólagos tisztítási igény. A „kombinált műtárgy” alkalmazásának előnyei: kismélységű gravitációs elvezető rendszer valósítható meg; részben, vagy teljesen elhagyhatók a szennyvizek tisztítását szolgáló szennyvíztisztító telepek; csökken a kirakodás lehetősége, ezért a csatornahálózat az eddigieknél kisebb lejtéssel megépíthető; csökken a csatorna tisztítására fordítandó üzemelési költség; javítja az elvezetésre kerülő szennyvíz minőségét; növeli az elvezető rendszer élettartamát; megszünteti a csatornahálózatok annyit kifogásolt bűzösségét; terepszint alatti, zárt rendszerű, automatikus szennyvíztisztítást valósít meg; a várható beruházási költségmegtakarítás 25 - 50 százalék. A II. díjas „FÉNY-ÁR” jeligéjű pályázat új eszközt tartalmaz az energiatakarékos világításhoz. A pályázati megoldással kapcsolatos kísérleti mintákon végzett mérések szerint ezen elektronikus egység a fényforrás teljesítményét ± 1 százalékon belül stabilizálja a tápfeszültség 198 - 255 V-os változása mellett is. Másik fontos előnye a kidolgozott megoldásnak, hogy alkalmas a fényforrás égésfeszültségének jelentős, mintegy 40 százalékos változásait is kiegyenlíteni. A teljesítmény stabilizálásán túlmenően e készülék távvezérléssel alkalmas a fényforrás teljesítményének 50 százalékos csökkentésére, a lámpaáram torzítása nélkül. Az elektronika a nátriumlámpán kívül más fényforrást is eredményesen szabályoz, például higanylámpát, fémhalogénlámpát. A szintén II. díjas „SACCHAROMYCES” jeligéjű pályaműben a feltalálók olyan takarmányélesztő előállítási és hasznosítási eljárást ismertettek, amellyel a sertéstakarmányozásban használt kukorica alapú abrakkeverék 8-9 százaléknyi valódi fehérje tartalma a kívánt 14-16 százalékra növelhető. Az így előállított élesztő — amelynek esszenciális aminosav tartalma 0,457 g/g fehérje — takarmányként való felhasználása révén kevesebb egyéb takarmányra van szükség; az élesztő nagy B- vitamintartalma miatt kevesebb vitaminpremix szükséges a testtömeggyarapodásához, és így kiváltható az importból szerzett extrahált szójadara. Az ugyancsak II. díjas „LEGFŐBB ÉRTÉK AZ EMBER” jeligéjű pályázati megoldásban a szerzők azt ismerték fel, hogy az eddig ismert eljárásokkal gyártott acélhuzallal azonos minőségű huzal állítható elő oly módon, hogy a hengerlést követő és a továbbhuzást megelőző hőkezelést ólomfürdő helyett polivinilalkohol vizes oldatából készített fürdőben végzik. A pályaműben ismertetett megoldásnak a legnagyobb előnye a környezetszennyezés megszüntetése, az ólom helyett a környezetkárosító hatást nem mutató polivinilalkohol alkalmazásával.
