Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 1. szám - Szitáné Dr. Kazai Ágnes: szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal kapcsolatos egyéb intézkedésekről, valamint az újításokról szóló rendeletek alkalmazásának tapasztalatai
24 Szitáné dr. Kazai Ágnes vegyes gazdaság, nem meghatározó a tulajdonosi érdekeltség. E feltételek hiányában a rendeletek nem tudják érvényesíteni a jogszabályalkotók által kívánt hatásokat. A fentiekből következően nem alakult ki a szellemi termékek keresleti piaca. A közgazdasági szabályozórendszer nem biztosítja az innovációs többletnyereség intenzív realizálását. A vállalkozások részéről csekély kereslet mutatkozik a szellemi alkotások hasznosítása iránt. Nem érzékelhető az alkotók és a vállalkozók közötti kölcsönös egymásrautaltság, kiszolgáltatottság. • A tapasztalatok szerint a felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek jelentős része úgy érzi, hogy a rendeletek következtében az alkotók a korábbiakhoz képest kiszolgáltatottabbakká váltak. A vállalatok nehéz pénzügyi- gazdasági helyzete azt eredményezheti, hogy az alkotók díjazását — kötelező előírások hiányában — a vezetés leszorítani igyekszik. Az innovációs eredmények alkalmazásában való gazdasági kényszer hiánya miatt a gazdálkodók még nem érdekeltek kellőképpen az alkotó teljesítmény elismerésében. A jelenlegi munkaerőhelyzet miatt a munkavállalók nincsenek abban a helyzetben, hogy a munkáltatóval egyenrangú partnerként tárgyalhassanak. • Jelentős volt az a vállalati kör, amelyik a gazdálkodó szervezetek kiszolgáltatottságának fokozódását említi. A korábbi gyakorlat fogódzót jelentett a vállalatok számára, döntésüket jogszabályi háttérre hivatkozva tudták alátámasztani, és az alkotókkal elfogadtatni. Az új rendeletek következtében a hivatkozási alap megszűnt, így — a tapasztalatok szerint — az újítók, feltalálók díjigénye jelentősen megemelkedett. E vállalati kör véleménye szerint a rendeletek hatálybalépése óta megnövekedett a vitás esetek száma, és az elkövetkező időszakban a bírósági gyakorlatban is több díj vitára lehet számítani. A gazdálkodó szervezetek kiszolgáltatottságát az érvényes bírósági gyakorlat fokozza, amely — e vállalatok álláspontja szerint — egyértelműen alkotópárti. • Az új rendeletek következtében csökkentek az adminisztrációs kötöttségek, egyszerűbbé válhatott az ügymenet. Az adminisztrációs előírások feloldása egyértelműen az érdemi munkát erősíti. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy sok helyen az alkotók ragaszkodtak a régi, megszokott ügyintézéshez. A korábbi szabályozás bizonyos elemei, (így az újítások benyújtásának igazolása, nyilvántartás stb.) biztonságérzetet jelentettek a dolgozók számára, így a vállalati szabályzatok többsége megtartotta az erre vonatkozó előírásokat. • Általános véleményként fogalmazták meg a válaszadók azt, hogy a vállalatok olyan mértékben képesek alkalmazni a rendeleteket, amilyen mértékben talpon tudnak maradni a jelenlegi gazdasági helyzetben. A gazdálkodó szervezetek jelentős részénél az anyagi lehetőségek maximális kihasználása mellett is csak nehezen tudják biztosítani a szellemi alkotások elismerésének szinten tartását. • Az új rendeletek által biztosított kétségtelen szabadság mellett a vállalatok általában szűkszavúnak tartották a megjelent jogszabályokat, elsősorban az újtítások esetében. A szűkszavúság — álláspontjuk szerint — értelmezési problémákhoz vezetett. Sok esetben fogalmazódott meg az a vélemény, hogy szerencsésebb lett volna, ha a rendeleteket külön „mankó” nélkül alkalmazhatták volna a gazdálkodó szervezetek. • Egyértelműen pozitív vélemény alakult ki az OTH illetve a MIÉ szakemberei által készített ÚTMUTATÓ alkalmazásával kapcsolatban. Az ÚTMUTATÓ érthető volt, hasznosan kiegészítette a rendeletek szűkszavú megfogalmazásait, jelentős segítséget nyújtott a vállalati iparjogvédelmi szabályzatok összeállításához. Tapasztalataink szerint azon vállalatok, amelyekhez nem jutott el az ÚTMUTATÓ, nehezebben értelmezték a rendeletek előírásait. • A felmérésben résztvevő szervezetek általános véleménye szerint a rendeletek hatálybalépése óta eltelt időszak rövidsége miatt nehezebben tárhatók fel az objektív hatások. Az új jogszabályok befolyásoló szerepe csak hosszabb távon érzékelhető. A fentiek miatt megalapozott állásfoglalás szintén csak hosszabb időhorizont tapasztalatai alapján alakítható ki. Mindemellett a válaszadók hangsúlyozták, hogy az új rendeletek nem jelentenek átütő erőt az iparjogvédelmi tevékenység területén. Alkalmazásuk alapvetően a vállalati vezetés szemléletétől függ. Korszerű szemléletű vezetés esetében a pozitív hatások mutatkoznak, ellenkező esetben a rendeletek hatástalanok maradnak. A gazdálkodó szervezetek szempontjából meghatározó jelentőségű az elbírálók szemlélete, hozzáállása, amely alapvetően befolyásolja az alkotók érdekeltségét, az újítási, találmányi tevékenység színvonalát. • Felmérésünk során találkoztunk olyan vállalati (vezetői) felfogásokkal is, amelyek szerint a jövőben nem kell foglalkozni az újítási tevékenységgel. A korábbi jogszabályok kötelezővé tették a vezetés részére az újítómozgalom szervezését, a benyújtott javaslatok intézését. Az új jogszabályok feloldották ezeket a kötöttségeket, ezáltal — a fenti vélemények alapján — mentesítették a vállalatokat az újítási tevékenység alól. Ezek az álláspontok azonban — a tapasztalatok szerint — elszigeteltnek tekinthetők. A gazdálkodó szervezetek többsége anyagi lehetőségeinek mértékéig fenn kívánja tartani az újítási tevékenységet. 2. AZ ÚJ JOGSZABÁLYOK FOGADTATÁSA • Az új jogszabályok megjelenése illetve hatályba lépése vegyes fogadtatásban részesült a vállalati vezetők, az iparjogvédelmi szakemberek valamint az újítók és feltalálók részéről. A díjkulcsok eltörlése, a díjazás szempontjainak szabad mérlegelése félelmet és bizonytalanságot is keltett. A korábbi jogszabályok korlátozták ugyan a gazdálkodó szervezetek önállóságát, de bizonyos
