Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 1. szám - Tájékoztató az iparjogvédelmi ügyekkel összefüggő illetékszabályokról
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 96. évfolyam, I., 1991. február TÁJÉKOZTATÓ az iparjogvédelmi ügyekkel összefüggő illetékszabályokról i. BEVEZETŐ GONDOLATOK 1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Tv.) az Országgyűlés az 1990. december 10-ei ülésnapján fogadta el; ez az új illetékkódex a Magyar Közlöny 1990. évi 132. számában került kihirdetésre és 1991. január 1-jén lépett hatályba. Az illetékek átfogó újjáalkotását az tette halaszthatatlanná, hogy a korábbi kétszintű (törvényi és miniszteri rendeleti) szabályozás nem volt összhangban az állami pénzügyekről, valamint a jogalkotásról szóló törvény követelményeivel, miszerint az adókkal együtt az illetékeket is teljeskörüen törvényben kell rendezni. Ezen felül a társadalomban, a gazdaságban és az intézményi rendszerben bekövetkezett alapvető változások ugyancsak szükségessé tették az illetékek átfogó újraszabályozását. A Tv. a szektor- és versenysemlegesség elvét követve a lakosságot és a gazdálkodó szervezeteket egyaránt érintő fizetési kötelezettséget állapít meg annak érdekében, hogy egyfelől elősegítse az állami és önkormányzati feladatok teljesítését, másfelől arányos és méltányos hozzájárulást biztosítson a közterhek viselésében. A Tv. az említett gazdasági követelmények és a kialakult joggyakorlat alapján megőrzi az illetékek bevált tagozódását a vagyonszerzési és az eljárási illetékekre, ez utóbbin belül az államigazgatási és a bírósági eljárások illetékére. Az illetékek mértéke igazodik a hatósági vagy bírósági jogérvényesítés költségvetési terheihez is. 2) Az illetékrendszer reformja szükségképpen érintette az iparjogvédelmi ügyekkel összefüggő illetékszabályokat is. Nem változott maga a szabályozás elvi rendszere: az iparjogvédelem körében az illetékek egyetlen fajtája az eljárási illeték maradt, mivel az iparjogvédelmi jogok öröklése, ajándékozása és visszterhes átruházása továbbra sem esik vagyonszerzési illeték alá, nem minősül illetékköteles vagyoni értékű jognak (Tv. 102. § (1) bek. d) pont). Változatlanok maradtak az illetékfizetés alóli kedvezmények és mentességek, köztük a jelentős mértékű alkotói (a feltalálót és a minta szerzőjét megillető) kedvezmények. Nem módosultak a megfizetésre vonatkozó megszokott szabályok sem. Megszűnt viszont a meghatalmazás illetékkötelezettsége. A kétszeresére emelkedett a szabadalmi fenntartási illeték; s jelentősen nőtt egyes bírósági eljárások illetéke. A kódex szerkezete olyan, hogy egyes államigazgatási eljárások külön illetékét a Melléklet szabályozza, a Tv. 29. §-ának (4) bekezdése alapján. Az ún. iparjogvédelmi illetékek szabályait a Tv. Melléklete XVII. címének (a továbbiakban: Mell. XVII. cím) egyes pontjai tartalmazzák. 3) Ennek a tájékoztatónak a célja az iparjogvédelemmel kapcsolatos illetékszabályok összefoglalt közreadása. A gyakorlati alkalmazás igényeire tekintettel az anyag nagyrészt az iparjogvédelem jogintézményei szerint, azon belül az ügytípusoknak és eljárási cselekményeknek megfelelő csoportosításban dolgozza fel az illetékszabályokat; a közös rendelkezésekre is legalább utalás történik minden fő területnél. Külön fejezet tekinti át viszont a bírósági eljárások illetékeit, ugyanígy az iparjogvédelmi képzés, a szakértői és ügyvivői bejegyzés illetékeit, s néhány egyéb illetékszabályt. Az összeállítás a Tv-ben és a Mell. XVII. címében foglalt iparjogvédelemmel kapcsolatos illetékrendelkezések közül egyeseket szó szerint idéz, másokat -— a könnyebb áttekintés érdekében — tartalmilag ismertet. A jogszabályhelyek zárójeles feltüntetése a pontos hivatkozás lehetőségét kívánja biztosítani; a rendelkezések közlését — apró betűkkel szedett — értelmező, illetőleg összefüggésekre utaló megjegyzések egészítik ki.
