Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 1. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: Az üzleti titok (know-how) védelme és az utánzás szabadsága
Az üzleti titok (know-how) védelme 15 tál „ know-how”-nak nevezett ismeretek gazdasági jelentősége növekszik és azok átadása gyakran irreverzibilis folyamat, a nagyobb jogbiztonság igénye megköveteli a know-how szerződések versenyjogi státusának tisztázását annak érdekében, hogy bátorítsák a műszaki ismeretek szélesebbkörű elterjesztését a Közösségen belül. A szabályozás szerint a know-how a műszaki ismeretek olyan halmaza, amely titkos, jelentős és megfelelő formában azonosított. A titkosság negatív oldalról azt jelenti, hogy az ismeret egészében nem ismert és nem könnyen hozzáférhető, a jelentős, szubsztanciális jelző azt fejezi ki, hogy az ismeret nem elcsépelt, triviális, hanem a versenyhelyzetet javító, végül az azonosítottság azt jelenti, hogy az ismeret le van írva vagy más módon rögzített. A szabályozás nem tekinti a versenykorlátozási tilalomba ütközőnek a know-how licenciaszerződésekre vonatkozó egyes területi, 10 évet meg nem haladó hatályú kikötéseket, egyes termelési és forgalmazási korlátozásokat, a know-how-ra vonatkozó titok megőrzésére irányuló kikötéseket, az allicencia vagy a továbbadás illetve a szer?ődés lejárta utáni hasznosítás tilalmát, a fejlesztések átadására vonatkozó kikötéseket, minimális minőségi követelmények és ellenőrzési lehetőség előírását, tájékoztatási kötelezettséget a know-how jogtalan elsajátításáról, a szerződés teljes tartamára royalty fizetését még a know-how nyilvánosságra kerülése esetén is, műszaki területek szerinti korlátozást, minimum royalty kikötését, más licenciavevőknek a jövőben adandó kedvezmények kiterjesztését, a licenciaadó nevének használatát, a knowhow felhasználásának tilalmát harmadik személyek számára készített berendezésekben. A versenykorlátozás tilalmába ütköznek viszont olyan kikötések, mint például a licenciavevő jogának korlátozása, hogy a know-how-t a szerződés lejárta után hasznosítsa, ha az közkinccsé vált, a fejlesztések átruházásának illetve kizárólagos hasznosításának kikötése, a licencia kielégítő műszaki hasznosításához nem szükséges áruk, szolgáltatások beszerzésére vonatkozó kikötések, a know-how titkossága illetve a szerződés érvényessége vitatási lehetőségének kizárása, royalty kikötése olyan árukért és szolgáltatásokért, amelyek nem a knowhow felhasználásával készültek, a fogyasztókra, árképzésre, versenytársakra vonatkozó korlátozó kikötések, a szerződés időtartamának automatikus meghosszabbítása fejlesztések átadásával, a szellemi tulajdonjogok felhasználása a beszerzési források korlátozására vagy olyan termékek forgalmazásának korlátozására, amelyek tekintetében e jogok már kimerültek. Az Európai Gazdasági Közösség Bizottsága 1986. december 1-jén adta ki 3842/86. számú szabályozását a hamisított áruk szabad forgalomba bocsátásának tilalmáról. Ezek a rendelkezések a sértett hagyományos bírósági fellépési lehetőségének megőrzése mellett felhatalmazást adtak a vámhatóságoknak, hogy megtiltsák már a határon a hamisított áruknak a szabad forgalomba bocsátását. Hamisítványnak minősül minden olyan áru, amely jogosulatlanul visel az adott országban lajstromozott védjegyet. Ez a rendelkezés tehát a jogsértés megállapításához nem követeli meg a hamisítvány és az eredeti áru azonosságát, hanem egyrészt felöleli a jogosulatlan védjegyhasználat vámtisztviselőileg követhető összes esetét, másrészt viszont nem terjed ki a szolgai másolásnak arra az esetére, amikor védjegy nélkül, csak valamely jellegzetes, a piacon bevezetett külső, csomagolás, elnevezés stb. jogtalan átvételéről van szó. Ezekben az esetekben a vámhatóság nem lép fel, hanem a sértett bírósági eljárás keretében teheti meg a tisztességtelen verseny elleni intézkedéseket. 12) Japánban az üzleti titok, kereskedelmi információ, know-how védelmére korábban a tisztességtelen verseny elleni tövény generálklauzulája volt irányadó.18) (Ezek szerint kellett a pert lefolytatni mintegy 10 éve az Osakai Kerületi Bíróság előtt a bűvös kocka szolgai másolói ellen, bizonyítva, hogy a „kocka” ugyan önmagában az emberiség geometriai közkincse, de a „Rubik’s cube” kombinációban disztinktív jellegű, amely versenyjogi védelmet érdemel.) 1990. június 29-én fogadták el az üzleti titokvédelem speciális szabályozására a tisztességtelen verseny elleni törvény részleges módosítását.19) Ennek megfelelően üzleti titoknak minősül az üzleti szempontból hasznos és nyilvánosságra nem hozott gyártási, értékesítési módszer vagy bármely más műszaki vagy üzleti információ. A jogosult („owner”) követelheti a hasznosítás abbahagyását és a további hasznosítás megakadályozását, ha tisztességtelen módon (pl. lopás, csalás útján) szerezték meg az üzleti titkot, illetve ha azt ennek tudatában használják vagy feltárják. A jogosult követelheti a tisztességtelen módon megszerzett üzleti titok hasznosításával gyártott termékek megsemmisítését, kártérítést, sőt büntetőjogi szankciók (3 évig terjedő szabadságvesztés és 500.000 yenig terjedő pénzbírság) alkalmazását is. A jóhiszeműen — kereskedelmi ügylet keretében — megszerzett üzleti titok hasznosítása vagy feltárása esetén a törvény mentességet ír elő. Az üzleti titoksértés ellen fellépni a jogsértéstől való tudomásszerzéstől számított három éven belül, de legkésőbb az üzleti titok hasznosításának megkezdésétől számított 10 éven belül lehet. 13) Japánban szintén elfogadtak irányelveket 1989. február 15-én a know-how szerződések esetleges „antikompetitív” hatásának megakadályozása érdekében.20) Az irányelvek megkülönböztetnek olyan korlátozásokat, amelyek nem minősülnek tisztesség
