Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 3. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: Az iparjogvédelem funkciói a piacgazdasági innovációs folyamatokban és helye az innovációs stratégiákban
Az iparjogvédelem funkciói a piacgazdasági innovációs folyamatokban és helye az állami innovációs stratégiákban 7 erőforráspazarlásokat, illetve a szabadalmilag nem tiszta termékek gyártásából és forgalmazásából eredő hátrányokat. — Lincenciavásárlási és más technológiatranszfer, valamint közös vállalkozási lehetőséget tár fel a keresett kedvezőbb műszaki megoldások és az azok tulajdonában levő cégek azonosításával. (Ezen funkció sikeres hasznosításának történelmi példája Japán II. világháború utáni tüneményes technikai fejlődése.) A szabadalmi információ összességében az emberiség technikai emlékezete, innovációs krónikája az ezermesteri találékonyságtól a tudományra is ható pionír alkotásokig. 4. A szabadalmak információs és oltalmi funkciói szorosan kapcsolódnak vállalkozói szinten az innovációs folyamat egyes fázisaihoz. Az innováció előkészítési fázisában az egyéb információk — műszaki, gazdasági, társadalmi trendek — mellett fontos szerepet kap a szabadalmi leírások technikai és gazdasági tartalmára és a fennálló szabadalmi jogokra vonatkozó kutatás és vizsgálat. A szabadalmi (használati minta, integrált áramköri) leírások technikai és gazdasági tartalma feltárja a kutatás-fejlesztés kiindulópontját jelentő megoldásokat, a kutatás és fejlesztés azokból impulzust merít és azonosítja a számításba jöhető versenytársakat és együttműködő partnereket, a piaci konstellációt, az oltalmi hídfőállásokat. A szabadalmi és más iparjogvédelmi jogi helyzet vizsgálata feltárja az oltalmi helyzetet, a tervezett fejlesztéssel esetlegesen ütköző szabadalmakat, amelyekkel szemben a szabadalmi tisztaságot továbbfejlesztéssel (illetve alternatív megoldással), licenciavétellel vagy — ha ennek jogalapja fennáll — megsemmisítéssel lehet biztosítani. Az innováció megvalósítási fázisában az alapvető feladat a létrejött találmányok, használati minták, integrált áramkörök és egyéb technikai-gazdasági ismeretek oltalmának biztosítása a szabadalmi és egyéb nyílt oltalmi formák pakettje („patent portfolio”) révén vagy az üzleti titokvédelem körében. Az innováció piaci fázisában a bevezetés, felfutás, telítődés, majd kiszorulás következnek. Ebben a szakaszban a piaci fázis hasznának, nyereségességének meghatározásában nagy szerepet játszik a versenytársakkal szemben a szabadalmi felvértezettség, mint a piacvédelem, a piachódítás és megtartás, valamint a licencadás jogi bázisa, mint jogilag szabályozott „piaci harcmodor”, játszma a globális sakktáblán. 5. A piacgazdaságban a technika konvergáló, asszimiláló, uniformizáló hatása mellett, fontoss szerepet játszanak az áru külső kialakítására vonatkozó ipari minták, amelyek disztinktív, karakteres, illetve individuális arculatot adnak a tömegtermékek jellegtelen változatainak. Az ipari minta — az áru kereskedelmi ruhájaként („trade dress”) — az áru külsejével szembeni tömegigényeket (divat, modernség, tetszetősség stb.) kielégítő egyediesítést szolgálja azzal, hogy a hasznos technikára rávisz valami szép „haszontalant” . Az ipari minta tehát elsősorban a technika kereskedelem-esztétikai „megszépítése”, arculatformáló, egyediesítő felöltöztetése, de ezzel összekapcsoltan ergonómiai, technikai, technológiai hatása is lehet. Az ipari minta, mint a piaci áruk (pl. órák, elektronikai cikkek) formaruhája a legmobilabb, leginnovációképesebb szellemi értékkomponens, mivel nagyobb a variációs képessége és gyorsabb, kevésbé tőkeigényes a változtatása, mint a technikai tartalomnak, s így a forma gyakran primátust kap a fejlesztésben.15 A piacgazdaságokban az ipari mintaoltalomnak a szabadalmi oltalomhoz hasonlóan alapvetően két funkciója van: — az oltalmi funkció, amely a konkrét esztétikai árukülső kizárólagos, haszonelvü, utilitárius felhasználását szabályozza, — az információs funkció, amely a mintát visszatükröző jelformákkal kapcsolatos. Az ipari minta oltalmi funkció a piacgazdasági versenyben megnyilvánul — az ipari minta alkotótevékenység ösztönzésében azon a szabadságfokon belül, amelyet a célszerűségi funkció lehetővé tesz a szín és forma, mint a technika pótlólagos, járulékos attribútuma számára, — az ipari mintákkal kapcsolatos beruházások védelmében, — az ipari minták „esztétikai transzferének” í előmozdításában. Az ipari mintaoltalom a konkrét árukülső reprodukciójára irányul, annak absztrakt vonásaira (pl. farmerstílus), a „mintán túl” nem terjed ki. Az információs funkció részben a szabadalmi információhoz hasonló szerepet tölt be (fejlesztési impulzusadás, ötletgerjesztés, az ütköző fejlesztések megelőzése, licenciavásárlási, közös vállalkozási lehetőségek feltárása). Az ipari minta információ a védjegy megkülönböztető, disztinktív funkciójához hasonlóan fontos szerepet játszik a marketing tevékenységben is, mivel a vevők a piacon általában nem a műszaki tartalom, hanem a külső, esztétikus, divatos, modern megjelenés alapján döntenek az egymással helyettesíthető áruk közül való választás során. Az ipari mintaoltalomnak tehát reputációvédő és fogysztóvédő aspektusa is van. (Az ipari minták országos, pl. „Finnish design”, sőt regionális, pl. skandináv design, euro design hírnév hordozói is lehetnek.) 6. Az áru szellemi értékkomponensei között a piacgazdaságokban kiemelkedő szerepet játszanak — az innovációs dinamizmus mellett a statikus tájékozódási pontot nyújtják — az árujelzők (védjegyek, kereskedelmi nevek, földrajzi megjelölések), amelyek pszichológiai és egyben etikai értékek hordozói.16
