Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 3. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: Az iparjogvédelem funkciói a piacgazdasági innovációs folyamatokban és helye az innovációs stratégiákban
Az iparjogvédelem funkciói a piacgazdasági innovációs folyamatokban és helye az állami innovációs stratégiákban 5 sulását az utánzás időleges tiltásával, a védett hasznosítási pozíció biztosításával ösztönözze. A szabadalmi oltalom, mint a találmánynak a jog által teremtett intenzív elkülönítése és az ebből eredő kizárólagossági hatás (’’exclusivity effect”) közgazdaságilag kínálatkorlátozó, gyakorlatilag konkurenciamentes állapotot hoz létre, és egyedül a fizetőképes kereslet által behatárolt áralakítási hatalmat és azon keresztül extraprofit lehetőséget teremt. A természeténél fogva hasznosítási korlátokkal nem rendelkező, közkincs karakterű információnak a kizárólagossággal való szellemi tulajdonba vétele tehát késlelteti a diffúziót, mivel az adott termék tekintetében ideiglenesen kikapcsolja a versenyt, az innováció ”járványszerü” terjedését ellenértékhez (többnyire a licencia ellenében fizetendő royaltyhoz) köti, a globális K+F versenyben ugyanazon találmány tekintetében lemaradók addigi beruházásait és erőfeszítéseit frusztrálja, felszámolásra ítéli, illetve korlátok közé szorítja (előhasználati jog) annak érdekében, hogy ösztönözze a hasznosítást. A szabadalmi rendszer közgazdasági szerepe körül, a múlt századi vitákhoz hasonlóan, az 50-es évek végétől éles viták alakultak ki az amerikai szakirodalomban (különösen a hasznosítás versus elterjedés struktúra tekintetében). A vitát Machlup amerikai közgazdász 1958-ban megjelent elemzése indítottad, amelynek végkövetkeztetése szerint: ” A közgazdaságtudomány jelenlegi állapotában nem nyújt igazolást e hatalmas kísérletre, hogy valamely tevékenységet a monopolisztikus áralakítás lehetőségének átengedésével kívánjunk ösztönözni.”7 Hasonlóképpen foglalt állást Holman, aki szerint: „A szabadalom olyan társadalmi erőket hoz mozgásba, amelyeknek társadalmi hasznai és társadalmi költségei vannak. Rövid távon a kizárólagos jog ösztönző a gyártó számára, de a monopolisztikus pozíció visszatartja a versenyt, az utánzást és a találmány elterjedését. Nincs még megbízható közgazdasági módszer ezeknek a hasznoknak és költségeknek a számszerűsítésére.”8 A szabadalmi irodalom azonban mind elméletileg, mind pedig empirikusan megerősíti, hogy a szabadalmi rendszer szignifikáns befolyást gyakorol a technikai fejlődésre és a gazdasági növekedésre, mivel funkciói révén jelentős szerepet tölt be a kreativitás és az innovációs vállalkozókészség, az ipari beruházókészség és a technológiatranszfer, valamint a nemzetközi együttműködés előmozdításában.9 Oppenländer megállapításai szerint a szellemi tulajdon által nyújtott oltalom fokozott igénybevétele különösen két vonatkozásban: az új technika kísérleti műhelyeinek tekinthető kisvállalkozások és a csúcstechnikai fejlesztésekkel foglalkozó nagy vállalatok esetében mutatható ki, ahol a legélesebb a hazai és a nemzetközi verseny.10 Ez az állítás a törvényhozási tendenciákkal is alátámasztható. Pl. a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának jogi oltalmával kapcsolatos igény azért jelent meg az USA-ban, mert az különösen tőkeintenzív, azaz jelentős anyagi, műszaki és humán beruházást igényel, az alkotás viszont rendkívül szenzitív, sebezhető, mivel másolása a beruházási költségek töredékéből elvégezhető. Ez egy 50 milliárd dolláros piac, amelynek a termékeit 95 %ban az USA, Japán és Nyugat-Európa állítják elő és alapvető érdekük a chipkalózkodás megakadályozása. Az USA-ban az elektronikai ipari a legnagyobb gyártási ágazat, nagyobb mint az autó-, űrhajózási és acélipar együttvéve. Bár a félvezetőipar ennek 7 %át teszi ki, ez a kulcsipar, mint a versenyképességet meghatározó alapvető építőkő, a műszaki haladás „nyersolaját” jelentő mikrochip előállítója. Másrészt a jogi oltalom az e téren kifejtett szellemi alkotómunka és az azzal összefüggő beruházások ösztönzésének alkalmas eszköze. A fenti szempontok merültek fel az USA Kongresszusa előtt 1979 és 1984 között a félvezető ipar képviselőinek bevonásával tartott meghallgatásokon.11 Hivatkoztak egy amerikai elrendezési mintának a japánok által történt állítólagos másolására és ezzel összefüggésben a jogi oltalom megteremtésének sürgősségére. 3. A napjainkban kialakult szakmai konszenzus12 szerint a piacgazdaságokban a szabadalmi (használati minta, növényfajta védelmi, integrált áramkör oltalmi) rendszernek két alapvető funkciója van: — a korábban vázolt oltalmi funkció, amely az idea eszközként való kizárólagos haszonelvű, utilitárius felhasználását szabályozza, továbbá — az információs funkció, amely az ideát visszatükröző jelformákkal kapcsolatos. A szabadalmi rendszerből eredő jogi kizárólagosság alapvető oltalmi funkciója az, hogy az ubiquitás, az ’’omnipresent” tulajdonsága miatt a tér és idő által nem kötött szellemi szubsztanciát, a találmányi gondolatot az igénypont definíciós gyűrűje, a territorialitás, az oltalmi idő és a jog tartalma által körülhatárolt szellemi tulajdonná konvertálja. A szabadalmi rendszer oltalmi funkciójának hatásai a piacgazdasági versenyben három irányban nyilvánulnak meg: — anyagi és erkölcsi elismerés nyújtásával ösztönzi a feltalálók, alkotók kreatív erőfeszítéseit, — innovációs extraprofit kilátásba helyezésével ösztönzi a kutatásra, fejlesztésre, innovációs vállalkozásokra orientált beruházásokat és végül — jogbiztonság nyújtásával ösztönzi a technológiatranszfert, a licenciaszerződések kötését, a szabadalmak átruházását, apportként közös vállalkozásba (’’joint venture”) adását. Empirikus vizsgálatok bizonyították Németországban, az USA-ban és Japánban, hogy a kisvállalkozások 52 %-a kevesebbet költené kutatásra és fejlesztésre, ha nem lenne szabadalmi rendszer, míg ez az arány 33 % volt a nagyvállalatoknál. A szabadalom az ösztönzést a találmány piaci értékesülésén keresztül biztosítja, mint jogi rásegítő
