Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet

1990 / 2. szám - Szanyi Ágnes: A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás 5. kiadása – a megújítás folyamatában

32 • Melléklet 1930/4 - SzKV SZANYI ÁGNF j Az NSZO 5. kiadása a megújítás folyamatában A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás 5. kiadásának megjelenését fél évtizedes folyamatos felülvizsgálati te­vékenység tette lehetővé. Ennek eredményességét fel­mérni most még lehetetlen, mindazonáltal az előző ki­adáshoz képest a továbbfejlesztés áttekintésének igénye valószínűleg felmerül a felhasználók többségében. Minden olyan könyv, amely megéri ötödik ki­adatását, egyben létének szükségességét is bizonyítja. A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás (továbbiakban NSZO) azonban célkitűzéseiben jóval túlmutat egy szakkönyvön, vagy akár egy lexikonon, ezért inkább te­kinthető mindazok enciklopédikus jellegű segédeszközé­nek, akik megpróbálnak eligazodni a szabadalmi iroda­lom egyre fokozottabb ütemben áradó özönében. Az NSZO létrejöttét az 1971. évi Strasbourg'! Meg­állapodás alapozta meg, s használatát is ez a doku­mentum szabályozza. Az NSZO alapvető célja az, hogy betöltse egy olyan hatékony kutatási segédeszköz sze­repét, amely egyaránt alkalmas új találmányok beosztá­­lyozására, ezt követően pedig a már beosztályozott do­kumentumok visszakereshetőségének biztosítására. Ah­hoz, hogy ennek az alapszabálynak hatékonyan eleget tegyen, rendszeres felülvizsgálatnak kell alávetni, figye­lembe véve a műszaki tudomány és technika fejlődését, úgy szakterületenként külön-külön, mint összefüggései­ben is. A FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS A benyújtott javaslatok hosszú utat járnak be elfo­gadásukat vagy elutasításukat megelőzően. A Stras­bourg! Megállapodás értelmében csak az azt aláíró tag­országok jogosultak 3z NSZO hivatalos szövegének mó­dosítására előterjesztéseket tenni. Magyarország — el­sősorban anyagi okok miatt — nem tartozik a tag országok sorába, de az Országos Találmányi Hivatal rendszeresen eljuttatja javaslatait a Nemzetközi Sza­badalmi Információs Rendszer keretében a különböző felülvizsgálati fórumokra. A legfőbb fórum, amely az NSZO revíziót irányítja, a Szellemi Tulajdon Világszer­vezetének Iparjogvédelmi Információs Állandó Bizott­sága, (általánosan használatos angol nyelvű rövidítés­ben WIPO/PCIPI). A PCIPI Kutatási Információs Mun­kacsoportja (PCIPl/Sl) készíti elő a felülvizsgálatot, irá­nyítja a fejlesztést és az alkalmazási metodika javítását, és útmutatást ad NSZO-ra épülő kutatási rendszerek létrehozásához. Az NSZO érvényes felülvizsgálati rendjét 1987-ben hagyta jóvá a PCIPI Végrehajtó Koordináló Bizottsága (továbbiakban Bizottság) az alábbi ütemezésben A - ütem Az NSZO felülvizsgálati eljárást a VVIPO Nemzet­közi Irodája (továbbiakban Iroda) indítja el. Hat hó­nappal a Bizottságnak az NSZQ~ra vonatkozó javas­latok megvitatására kiírt értekezlete előtt körlevélben szólítja fel előterjesztéseik benyújtására azon országo­kat és szervezeteket, amelyek a Strasbourgi Megálla­podás 5. cikke értelmében módosítási kezdeményezésre jogosultak. В - ütem 1. A felkért hivatalok revíziós javaslataikat három hónap alatt elkészítik, majd továbbítják az Irodához. Az Iroda egyeztetés után összesített javaslatsort készít, amit kiküld valamennyi, az A - ütemben említett országnak és szervezetnek. így mindannyiuk számára biztosítják támogató vagy ellenző észrevételeik megtételének lehetőségét az összes előterjesztésre vonatkozóan. 2. A javaslatoknak a következő információtartalom­mal kell rendelkezniük: a) a revízió alá vett terület pontos meghatározása b) a javaslat megalapozása a következő indokok közül egy vagy több pont kijelölése által: — az NSZO még nem rendelkezik olyan megfelelő kategóriával, amelybe az adott találmány beilleszthető lenne (ha egy hivatalban ilyen jellegű találmányra bukkannak, jelenteniük kell a PCIPI felé); — az adott területen végzett kutatáshoz az osz­tályozási rendszer nem bizonyul hatékony segédeszköz­nek; — az adott NSZO jelzet megfogalmazása nem eléggé egyértelmű; — az adott jelzet(ek)hez túlságosan sok dokumen­tum tartozik; — egyéb okok; c) az adatállomány méretei, a kutatás gyakorisága és a várható növekedés becslése; d) általános megoldási javaslat; e) annak megjelölése, hogy az előterjesztő kíván­­e „részletes előterjesztést", azaz pontosan kidolgozott változtatási javaslatot tenni. Az előterjesztések további sorsát, valamint a benyújtáshoz szükséges formanyomtatványt az I. mel­léklet ismerteti. Megjegyezzük, hegy a PCIPI eljárási szabályzatá­ban az NSZO felülvizsgálati eljárás a legbonyolultabb, legalább 11 lépésben rögzített folyamat. A további lé­pések leírását az I. melléklet tartalmazza. A MÓDOSÍTÁSOK IRÁNYULTSÁGA Az elmúlt öt év munkája nyomán 1990-ben érvénybe lépő 5. kiadás lényegesen különbözik elődjétől. Az új jel­zetek hozzávetőleges száma 7500, a megszüntetetteké

Next

/
Thumbnails
Contents