Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 6. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: A biotechnológiai találmányok jogvédelmének időszerű kérdései
1990/12 - SiKV 6. и Melléklet 29 az egyéb növényfajták az általános (ipari) szabadalmi rendszerben védhetők (megosztó kezelés), — az ivaros szaporítási! növényekre UPOV rendszerű speciális fajtatanúsítványt, az ivartalan szaporítáeú növényekre növényi szabadalmat, az általános szabadalmazhatósági feltételeket kielégítő növényfajtákra viszont általános („ipari”) szabadalmat is lehet nyerni vagylagosan vagy párhuzamosan (alternatív illetve kumulatív kezelés). Az integratív kezelés érvényesül pl. Görögországban, Dél-Koreában. A kizáró kezelésre példa lehet Kína. A speciális kezelésre Japán nyújt példát. Megosztó kezelés érvényesül több nyugat-európai országban (pl. az NSZK, Franciaország, Belgium). Az alternatív illetve kumulatív kezelésre az USA a legmarkánsabb példa. 3) A mikrobiológiai eljárások, mikroorganizmusok, valamint a növény- és állatfajták jogvédelme kapcsán kialakult komplex helyzet egyértelműbbé tételére az Európai Gazdasági Közösség Tanácsa számára 1988. október 17-én irányelvtervezetet dolgoztak ki a biotechnológiai találmányok jogvédelméről annak érdekében, hogy a tagállamokban e téren meglévő joggyakorlati különbségek ne gátolják a belpiac megfelelő működését.16 Az irányelvek fő tétele szerint egy találmány elvileg nem tekinthető a szabadalmi oltalomból kizártnak, egyedül azért, mert a tárgya élő anyag. A mikroorganizmusok, a növény- és állatfajtáktól különböző biológiai osztályozás körébe tartozó élőlény vagy más élő anyag (pl. gének, szövetkultúrák), valamint a növény- és állatfajtáknak a fajtavédelemre vonatkozó szabályok szerint oltalmazható szaporítóanyagtól különböző részei szabadalmazhatok. Szabadalmazható tehát mindaz az élő anyag, amely a növényfajtákra irányuló speciális UPOV rendszerű oltalomban nem részesülhet. E körbe tartoznak a géntechnológia speciális eredményei, mint kiválasztott gének, DNS szakaszok, transzfer és vektor rendszerek, plazmidok. Ugyancsak szabadalmazhatok az irányelvek szerint a növény- és állatfajtákkal, továbbá a mikroorganizmusok létrehozásával és hasznosításával összefüggő technikai eljárások. Szabadalmazhatónak — tehát lényegében nem biológiainak, hanem technikainak — minősül minden olyan eljárás, amelyben az emberi beavatkozás több, mint a rendelkezésre álló biológiai anyag kiválasztása és bennerejlő biológiai funkcióinak érvényesülése természetes körülmények között (különösen vonatkozik ez ал eljárási lépések kombinációjára, természeti anyagok keverékének létrehozására). Az irányelvek szerint az oltalmat nem sérti a szabadalom tárgyát képező genetikai információ más által való felhasználása kísérleti célra, kivéve, ha az így létrejött terméket a kísérleten illetve a magánszférán kívüli célra használják fel. A szabadalom nem gátolja meg a forgaiombahozott és a vevő által megvett termék szaporítóanyagként való felhasználását. Az élő anyag vagy más, genetikai információt tartalmazó anyag előállítására vonatkozó eljárás kiterjed nemcsak az eljárással közvetlenül, hanem a további nemzedékek során nyerhető termékekre is. Ahol a fejlesztési eredmények összefüggése miatt a szabadalmak és a növényfajtaoltalmi jogok között függőség alakul ki, az irányelvek szerint ezt meghatározott idő (3 ill. 4 év) elteltével egy nem kizárólagos, díjazás fejében adott licenciával kell feloldani. Az irányelvek szabályozzák a leírással fel nem tárható növényi anyag letétbehelyezésének, a köz számára való hozzáférhetőségének kérdéseit is.17 4) A biotechnológiai találmányok jogvédelmével 1984. óta a WIPO is intenzíven foglalkozik.18 A munka eredményeként kialakított 19 pontos ajánlás tükröződik az Európai Gazdasági Közösség korábban ismertetett, 1988. évi biotechnológiai irányelveiben. A fentieken kívül az elmúlt években az UPOV és a WIPO közös munkabizottságban vitatta meg az általános (ipari) szabadalmak és az UPOV rendszerű oltalom összefüggéseit, illetve elhatárolásának lehetőségeit, a továbbfejlesztés útjait. Egyre több jogirodalmi munka is megjelenik e tárgykörben.17 A WIPO/UPOV munkabizottsági üléseken a legtöbb vitát a növényfajták oltalmának alternatív illetve kumulatív lehetősége váltotta ki, amely — mint korábban említettük — megengedi, hogy a növényfajtát a bejelentő választása szerint akár az általános (ipari) szabadalmi rendszer, akár az UPOV rendszerű oltalom keretében vagy egyidejűleg mindkettőben védjék. További fontos kérdésként merült fel a növényfajtán túlmenően a növényi részek illetve általában a növényi anyag jogi védelmének lehetősége. A növényfaj ta-tanúsítványos hivatalok általában a növényfajták és a növényi részek speciális, sui generis oltalmát és azoknak a szabadalmi rendszerből való kizárását preferálják. A növénynemesítők nemzetközi szervezetei (CIOPORA, ASSINSEL stb.) viszont általában az alternatív illetve kumulatív megoldást és a növényi részeknek, illetve általában a növényi anyagnak az általános (ipari) szabadalmi rendszer keretében való oltalmát támogatják, mivel ez a jogi védelem széles körű lehetőségét teremti meg. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében összehívott munkabizottságok ülésein elhangzott legfontosabb érvek szerint — a tárgya és tartalma szerint egyaránt korlátozott UPOV rendszerű oltalom nem zárhatja ki, hogy a biotechnológia egyéb eredményei mellett a növényfajtákra is igényeljenek általános (ipari) szabadalmat, amely a szaporítási célú felhasználáson túlmenően szélesebbkörü védelmet nyújt, bármely hasznosítás ellen,
