Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet

1990 / 4. szám - Ismertetés – Mesterséges intelligencia technikák alkalmazása a szabadalmi információkeresés céljára

1990/8 - SzKV 4. sz. Melléklet 43 Mesterséges intelligencia technikák alkalmazása a szabadalmi információkeresés céljára 1. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK Az online információkeresés általánossá válásával a felhasználók számára megnyílt a lehetőség arra, hogy a közcélú adatbázisok egyre sokasodó szolgál­tatásai alapján hatalmas ismeretanyaghoz férjenek hozzá. A kínálkozó forrásanyag kihasználtsága azon­ban különböző okokból elmarad a lehetséges szint­től; az egyik legnyomatékosabb oka ennek az, hogy a különféle rendszerek hatékony használatához je­lentős befektetéssel megszerezhető felhasználói gya­korlatra van szükség. A felhasználónak tapasztalatot kell szereznie az adatbázis kiválasztásában, a tech­nikai kapcsolódásban, az adott rendszer információ­­reprezentációjának részletkérdéseiben, keresőstraté­gia készítésében és a rendszer formális nyelvének al­kalmazásában.* Mindezek után nem meglepő, hogy a végfelhasz­nálók általában egy információkereső szakértő — a közvetítő — segítségére szorulnak; gondot jelenthet azonban az, hogy a közvetítő a kutatott műszaki­­tudományos szakterületen nem specialista. Ez a probléma általánosnak tekinthető az online kutatások területén, de mégis kiemelhető, hogy való­színűleg éppen a szabadalmi információs rendszerek kihasználtsága a legkisebb az online keresőrendsze­rek területén; ennek egyik elsődleges oka az, hogy a szabadalmi adatbázisok szerkezete kevéssé ismert a keresők részéről. A szoftver technológia, ill. nevezetesen a mester­séges intelligencia (AI) területén elért újabb fejlesz­tési eredmények ma már lehetőséget nyújtanak olyan „intelligens” rendszerek elkészítésére, amelyek révén egy nem specialista felhasználó is el tudja végezni azt, amit eddig csak információs szakértők voltak képesek. Ilyen ún. szakértői rendszereket már sike­resen használnak az orvosi diagnózis, kémiai analí­zis, zavar-kiszűrés, hálózati felügyelet, stb. esetében. Természetes elvárási, hogy olyan szakértői rendszerek kerüljenek kidolgozásra, amelyek az információkere­sést végző szakember (közvetítő) szerepét automati­zálják. Az alapvető igény az, hogy a felhasználó — pl. * D. Vermeir, E. Laenens és J. Dierick: Applying AI techniques for patent information retrieval. World Patent Information 10/1. 1988, p. 26-36. (Az Európai Közösségek Bizottsága megbízásából készített tanulmány.) Kivonatos ismertetés. egy mérnök — előzetes tapasztalatszerzés nélkül is képes legyen közvetlenül felhasználni az információs — adott esetben szabadalmi információs — rendsze­reket. 2. INFORMACIOKERESES ÉS A SZAKÉRTŐI RENDSZEREK KAPCSOLATA ÁLTALÁBAN A számítógépes információkeresés eszköztárában szá­mos bevált és általánosan alkalmazott keresési elem és módszertani séma ismert. Egyik legáltalánosabb elemféleség a kötött tárgyszavak, ill. a szabad tárgy­szavak használata a keresésben. Az automatikus in­dexelő stratégiák segítségével lehetőség van telje­sen automatizált szövegalapú keresőrendszerek kidol­gozására, amelyeknél az említett keresési szakisme­ret kiküszöbölhető. Példaként említhető erre a FA­­SIT (Fully Automatic Syntactially based Indexing of Text) rendszer. Az automatikus keresőrendszerek módszert kínál­nak a releváns dokumentumok megtalálási arányá­nak és tényleges megfelelőségének a növelésére, pél­dául olyan technikai megoldásokkal, mint a tárgyszó csonkolás vagy tárgyszó súlyozás. További kutatási módszertani lehetőségek: a dokumentumok rangso­rolása, Boole algebra alkalmazása, cluster hipotézis, interaktív kutatás, valószínűségi keresési megközelí­tés. Az online keresés egyik kulcseleme a parancsnyelv, ami egyben egyik igen érzékeny tényezője is a sikeres keresésnek. A jövőben felhasználóbarát rendszerek kifejlesztése a cél, olyan intelligens interfészekre van szükség, amelyek képesek az emberrel való kommunikációra és feleslegessé teszik a parancsnyelv részletes ismeretét. A mesterséges intelligenciának az információs rendszerekben való alkalmazásánál az alábbi négy koncepció bír különös fontossággal: — mintázat felismerés (pattern recognition), ami a tárgynak valamely osztályozási kategória tagjaként való felismerését jelenti bizonyos sajátos jellemzők alapján; — reprezentáció, ami az információs szerveződé­sek formalizmusát jelenti;

Next

/
Thumbnails
Contents