Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet

1990 / 4. szám - R. Schramm, E. Boyadjieva, R. Tribiahn: Szabadalmi statisztika – a dinamikus gazdasági fejlődés bizonyítéka és kiindulópontja

38 4. sz. Melléklet 1990/8 - SzKV kai analízisekhez, úgyhogy a személyi számítógépre írt egyéb programokat kell igénybe venni. A személyi számítógépeknél — éppúgy, mint a nagy­­számítógépeknél — megkülönböztethetők a szabadalmi adatok feldolgozására szolgáló programok a matemati­kai statisztika számára készült nagy programoktól. Az első programtípusra példa a DERWENT cég PATSTAT-ja. Ez a program lehetőséget nyújt egy sza­badalmi adatbázisban való egyszerű lineáris kereséshez, valamint egy vagy kétsoros analízishez. Az eredménye­ket különböző formában — mint táblázatokat és grafi­kákat — lehet bemutatni, és ezek az eredmények ada­tok formájában lemezre rögzíthetők. A matematikai statisztika programjaihoz való adatnyerés szempont­jából az utóbbi állítás jelentőséggel bír, mivel a PATS­­TAT a saját lehetőségei alapján nem képes többre, mint a megoszlás-, rang-és idősorok összeállítására. 4.3 A nagyszámítógép és a személyi számítógép közötti együttműködés A nagyszámítógép és a PC kombinációján alapuló munka eredményessége az együttműködés jó szervezésén és munkamegosztásán múlik. Természetesen a számítás­­technika fejlődése olyan gyors, hogy előfordulhat, hogy a ma felállított szabályok holnapra már elavulnak. A kivitelezés példájaként az llmenaui Műszaki Főiskolán alkalmazott koncepciót mutatjuk be. Az ISPI mágnesszalagszolgálat adatai alapján a Szelek­tív Információterjesztési Szolgálat négy hetenként végez keresést. Ehhez egy ЕС 1056 nagyszámítógépek hasz­nálnak fel. A keresés eredményei háromféleképpen ke­rülnek továbbításra: 1) Papírnyomtatványok előállításával. 2) Mágnesszalag kiadásával. A nagyszámítógépekkel való további feldolgozáshoz az adatokat mágnesszalagon adják ki. Ezeket a mágnes­­szalagokat az ügyfelek messzemenően szabadon fel­használhatják (keresés, saját adatbank, a 3) pont szerinti letöltés). 3) PC-re való letöltés Az adatokat a PC-nél használatos adatbanküzemi rendszernek megfelelő (ezesetben DIALOG/M) formára alakítják külön programok útján. Ehhez figyelembe ve­szik az ügyfél igényeit a kiadott adatmezőkre vonatko­zóan. Az adatokat a) mágnesszalagokon adják ki, és ezt követően le­mezekre átmásolják, amelyeket elküldenek vagy b) a nagyszámítógép mágneslemezein tárolják, és a MOVESTAR program segítségével az adathálózat útján az egyfélhez átjátsszák. Attól függően, hogy a DIALOG/M adatbankrendszer 8 vagy 16 bites változatát alkalmazzák, az ügyfélnek egy kiegészítő szolgálati program segítségével az adatok még egy illesztését kell elvégeznie. Ha az adatokban PC-vel kívánunk kérését végrehaj­tani, akkor az adatbankrendszernek megfelelően az ada­tokat adatbank jelleghez elő kell készíteni. Elenged­­hetelen egy szótár mellékelése (az adatok leltározására). Ez nagyobb adattömegnél (már néhány száz dokumen­tum nyilvántartásánál) nagyon sok időt vehet igénybe. Ezért, illetve az alkalmazott tárolók (800 кВ-os lemezek, 20 МВ-os keménylemezek) korlátozott kapacitása miatt csak a kisebb adatbázisok munkába állítása helyes (pl. egy meghatározott kutatás-fejlesztési terv esetében). A szakterületek adatbankjait és a kibővített szaba­­dalomcsalád-szolgálat (FPD, EPD) adatbankjait továbbra is a nagyszámítógépek kezelik, és vagy offline úton, vagy az adathálózaton keresztül online úton állnak a felhasz­nálók rendelkezésére. Ehhez a DIALOG/2 adatbank­rendszert alkalmazzák. 5. PERSPEKTÍVÁK 5.1 Tudnivalók szoftverek előállításához A szoftvereknek a szabadalmi statisztikák céljára való beállításakor a különösen néhány nagy fontosságú sta­tisztikai tesztre kell figyelmet fordítani. Ilyenek pl. az egyszerű összehasonlító eljárások (négymezős próba) vagy BOYADJIEVA (1) szabadalomindikátorai. Nem célszerű a matematikai statisztika komplex eljárásait is­mételten beprogramozni, ehelyett meglévő statisztikai programok használatára kell törekedni. Különösen nagy figyelmet kell szenteni a felhasználókra, hiszen azzal kell számolni, hogy a szoftver túlnyomórészt nem spe­cialista felhasználó kezébe kerül. Egyfajta menűrendsze­­rű tájékoztatás tűnik használhatónak, amely ismert programrendszerekre támaszkodhat. Segítő funkció is szükséges, hogy a lehetőségeket és a hatásokat, továbbá az előre elkészített teszt-eljárások alkalmazását megma­gyarázza. Ha a vizsgálatod eredményei vezérinformáció­ként rendelkezésre állnak, akkor nem elég egyszerűen táblázatosán kinyomtatni az elkészített idő- és rangsort. Ebben az esetben előnyben részesítendő a grafikus meg­jelenítés, hiszen az ilyen előadásmód sokkal szembeöt­­lőbb és könnyebben felfogható. Idősorok és megosz­lások megjelenítéséhez különösen megkívánhatok a diagrammok és a kördiagrammok, amelyekből a megha­tározott cégek, országok vagy szakterületek részesedése leolvasható. Megállapítható, hogy az eredmények bemu­tatásakor a forma, a mutatósság, a könnyen érthetőség Jegalább annyira fontos, mint maguk az eredmények. 5.2 További fejlődés Számolni lehet azzal, hogy az információ robbanásszerű növekedése következtében egyre több cég és kutatócso­port akarja a statisztikát felhasználni, hogy ezáltal át­tekintést nyerjen a szabadalmi irodalom őt érintő terü­letéről. Ezeknek a felhasználóknak gyakran semmi ta­pasztalatuk sincs a szabadalmak, adatbankok és a szaba­dalmi statisztika területén. VERMEIR, LAENENS, DIERICK (15) bemutatnak egy koncepciót, amely egy szakértői rendszerrel, mint a felhasználó és a szabadalmi adatbank közötti közvetítővel számol. Az ilyen szakértői rendszerrel szemben megfogalmazható követelmények­hez hozzátartozik olyan eszközök használata, mint a megfelelő szoftverek formájában rendelkezésre álló szabadalmi statisztika (PATSTAT Program). Hogy ez

Next

/
Thumbnails
Contents