Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 1. szám - Dr. Ficsor Mihály: Az Újítási és Találmányi Szakértői testület szerepe a találmányi és újítási díjviták eldöntésében
20 Melléklet 1990/1 - SzKV hogy a Tanács javaslatát nem veszik figyelembe bizonyítékként a bírósági eljárásban.8 Spanyolországban a bíróság csak akkor fogadhat el az alkalmazotti viszonyban létrejött találmánnyal kapcsolatos jogot érvényesítő keresetet, ha ahhoz csatolják az igazolást arról, hogy az egyeztetést végző testület javaslatát valamelyik fél elutasította. Ha a felek egyike sem tiltakozik a közléstől számított 15 napon belül a javaslat ellen, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni.9 Olaszországban alkotmányjogi vita kerekedett a találmányi díjazási ügyekben végzett egyeztetéss kötelező igénybevételének tárgyában: ennek eredményeként az olasz alkotmánybíróság úgy döntött, hogy az olasz alkotmánnyal ellentétben áll minden olyan kikötés, amely korlátozza a feleket a rendes bíróságokhoz való folyamodásuk szabadságában.10 Franciaországban mind a munkaadó, mind a munkavállaló részéről önkéntes, választható lehetőség az Alkalmazotti Találmányok Nemzeti Bizottságához való fordulás, bármelyikük dönthet úgy, hogy eltekint a Bizottságjószolgálati eljárásától és közvetlenül a bírósághoz fordul. Ugyanakkor abban az esetben, ha az egyik fél a Bizottságot keresi meg, a másik pedig a bíróságon pert indít, a bíróság köteles eljárását hat hónapra felfüggeszteni: ennyi idő áll ugyanis a Bizottság rendelkezésére, hogy megtegye békéltető javaslatát. A Bizottság javaslata szerződést hoz létre a felek közt, ha a kézbesítésétől számított egy hónapon belül egyik fél sem viszi az ügyet bíróság elé. Combeau szerint a Bizottság javaslata ebben az esetben konstitutív határozattá fordul át; erre utal az a körülmény is, hogy az így létrejött szerződés — vagy határozat — bírósági végrehajtása is kérhető.11 Ha a bírósági eljárásra kerül sor, abban a Bizottság eljárása és az annak során elfogadott bizonyítékok nem vehetők figyelembe, s csak a békéltető javaslat hozható fel a perben.12 Svédországban az Alkalmazotti Találmányok Nemzeti Tanácsa gyakorlatilag véleményt, tanácsot adó testületként működik, igénybevétele nem előfeltétele a perindításnak. Véleménye csak akkor köti a feleket, ha előzőleg megállapodtak abban, hogy a Tanács döntésének alávetik magukat. A Tanácshoz egyébként nemcsak jogvitákban lehet fordulni, hanem pusztán jogértelmezési kérdésekben is. Mivel a Tanács véleménye természeténél fogva nem kötelező jellegű, kifejezett bírósági jogorvoslat nincs ellene: ez azonban nem akadályozza meg egyik felet sem abban, hogy pert indítson, ha a testületi véleménnyel elégedetlen.13 A svédhez hasonló megoldást alkalmaz Finnország és Norvégia. Az egyeztető testületek összetétele és szervezeti hovatartozása Gyakorlatilag a vizsgált országok mindegyikében azonos elvek — a szakértelem és az érdekképviselet követelményei — szerint állítják össze az egyeztető testületeket, amelyek az esetek túlnyomó többségében közvetlenül kapcsolódnak az adott ország iparjogvédelmi főhatóságához. Az NSZK-ban az eljáró Egyeztető Tanács egy elnökből és két szavazó tagból áll. Az Egyeztető Tanács elnökét és helyettesét a Szabadalmi Hivatal elnöke nevezi ki egy éves időtartamra. Az Egyeztető Tanács elnökének jogász szakképesítéssel kell rendelkeznie. A Tanács másik két tagját minden egyes ügyben különkülön jelöli ki a Szabadalmi Hivatal elnöke a Hivatalban dolgozó, az érintett műszaki szakterületen jártas ügyintézők közül. Bármelyik fél kérésére a Tanácsot ki kell egészíteni a munkavállalói, illetve a munkaadói oldal egy-egy képviselőjével. E kiegészítésről is a Szabadalmi Hivatal elnöke gondoskodik a munkavállalói, illetve a munkaadói érdekképviseleti szervezetek részéről javasolt listák alapján. Az Egyeztető Tanács a Szabadalmi Hivatal keretei közt működik.14 Franciaországban az igazságügyminiszter a bírói karból nevezi ki három évre az Alkalmazotti Találmányok Nemzeti Bizottságának elnökét, aki ügyenként jelöli ki az eljáró Bizottság másik két tagját: egyet a munkaadók, egyet a munkavállalók részéről javasolt szakértői névsorból.15 Svédországban héttagú testület jár el, amelynek három — munkaadói és munkavállalói érdekektől egyaránt független — tagját a kormány nevezi ki Közülük jogi szakképzettséggel kell rendelkezzen az elnök és az elnökhelyettes, valamint egyikük szabadalmi jogi szakember kell legyen A másik négy tagból kettő a munkaadói, kettő pedig a munkavállalói oldalt képviseli. Meg kell jegyezni, hogy Svédországban a találmányi díjviták — bíróságon kívüli — rendelkezésére nemcsak az Alkalmazotti Találmányok Nemzeti Tanácsa révén van lehetőség, hanem igénybe vehető a munkajogi viták rendezésére általában kialakított békéltető-egyeztető mechanizmus is.16 A szaktudás és a participáció elveit — az ismertetettekhez alapvetően hasonló megoldások segítségével — összehangolja a finn, a norvég, az NDK-beli, az olasz, a portugál és a spanyol szabályozás is Ehhez képest különös, hogy a WIPO keretében kidolgozott, az újításokra vonatkozó modellszabályozás kizárólag az érdekképviselet követelményeit tartja szem előtt.17 Az egyeztető testület közvetlenül kapcsolódik az iparjogvédelmi főhatósághoz pl. az NDK-ban és Spanyolországban.18 Az egyeztetés eljárási szabályai Az egyes államoknak az egyeztetési eljárásra vonatkozó szabályaiban közös vonás, hogy a) megőrzik a peres eljárásokban bevált kontradiktórius formát (az NSZK-ban pl. az Egyeztető Tanács megszünteti eljárását, ha annak kontradiktórius jellegét nem tudja biztosítani); b) a polgári peres eljárások szabályaihoz képest lényegesen egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb ügymenetet tesznek lehetővé (az NSZK-ban pl. az Egyeztető Tanács — a jogszabálykeretek közt — maga határozza meg ügyrendjét; Spanyolországban 2, Franciaországban 6 hónapon belül érdemi döntésre kell jutni a testületnek; illeték- és költségmentes az eljárás pl. Svédországban és az NSZK-ban); c) ugyanakkor nagyban támaszkodnak a polgári per kialakult intézményeire is (pl. szóbeli tárgyalást tartanak Franciaországban, általános elvként érvényesül minden államban a határozathozatalnál a többségi elv,
