Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 4. szám - Dr. Marián Miklós: A szabadalmi információ feldolgozásának korszerű módszertani irányzatai
30 4. sz. Melléklet 1990/8 - SzKV DR. MARIÁN MIKLÓS A szabadalmi információ feldolgozásának korszerű módszertani irányzatai A szabadalmi információ dokumentációs hátterének adatai már a számok nagyságrendi adatait tekintve is figyelemrevéltóak: évente több mint 1 millió szabadalmi bejelentés születik világszerte. A szabadalmazás céljának és a dokumentumok műszaki tartalma jellegének ismeretében nyilvánvalóvá válik ennek a dokumentációnak a nagy potenciális jelentősége. A szabadalmi gyűjtemények kialakítása területén az elmúlt évtizedekben példamutató rendszerezési gyakorlat alakult ki, és ma már lényegében minden ország dokumentációja egységesen kutathatóvá vált a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás alkalmazása révén. Ugyancsak eredményes egységesítési munkák folytak a dokumentumok formai kialakítására vonatkozóan. Jelentősek és a dokumentációs munkára is visszahatóak azok a törekvések, amelyek a szabadalmi joggyakorlat nemzetközi egységesítése, ill. a nemzetközi szabadalmi rendszerek kialakítása terén újabban megvalósultak. Mindezeket a fejleményeket kiegészíti és a perspektívákat tovább bővíti a korszerű információs technikák alkalmazásba vétele. A papírhordozós dokumentumok mellett szerepet kaptak a mikrohordozós dokumentumok, például a microfiche anyagok. A valóban ugrásszerű változást azonban a korszerű számítástechnika térhódítása hozta meg. A szabadalmi adathalmazok igen alkalmasak arra, hogy számítógépes adatbázisba kerüljenek bevitelre és a dokumentumok adatai alapján szisztematikusan visszakereshetők legyenek. Az online hozzáférésű szabadalmi adatbázisok ma már általánosan használtak és növekvő felhasználásuknak csak az újabb konkurrens technikák bevezetése szabhat határt. Ez utóbbiként említhető a kompakt lemezes technika, és valójában a legutóbbi évek gyakorlata már igazolta, hogy a CD-ROM szabadalmi adatbázisok igen jól használhatók. A dokumentációs-technika háttérnek annak az elvárásnak kell megfelelnie, amely társadalmi igény formájában a műszaki, ill. szabadalmi információ hatékony kihasználása irányában jelentkezik. A kutató-fejlesztő munka alapigénye az, hogy a megfelelő tartalmú dokumentumot, illetve annak adatait a felhasználó célirányos módon megtalálja. Az egyedi dokumentumokra irányuló keresés mellett nagy fontossága van a dokumentumhalmazok elemzésén alapuló módszereknek is, mert ezek révén általánosabb érvényű összefüggések tárhatók fel a kutatás-fejlesztési tevékenység hazai és nemzetközi irányzatai, kapcsolatai, a vizsgált műszaki területek aktivitása, szintje, stb. vonatkozásában. A szabadalmi elemzések módszertanának irodalma eléggé bőségesnek mondható, mindazonáltal ez egy fejlődésben levő terület, ahol néhány kiforrottnak tekinthető módszer — amilyen pl. a Battelle, Pacific Nothwest Laboratory (USA) elemzési eljárása — számos új feldolgozási koncepció születik jelenleg is. A szabadalmakból nyerhető információ fontos kutatási eszközzé vált az információs szakemberek, közgazdászok, statisztikusok, szociológusok és mások számára. Ezzel a kérdéskörrel a hazai információkutatások ezidáig kevéssé foglalkoztak, néhány irodalmi összefoglalóra hivatkozhatunk (1, 2). A konkrét feldolgozási munkát illetően az Országos Találmányi Hivatal műszaki fejlesztési tendenciavizsgálati munkája említhető (3). Az információfeldolgozási munka egyik sajátos, új lehetősége a szakértői rendszerek (azonos értelemben szakértő rendszerek) alkalmazása. A szakértői rendszerek a számítástechnika alkalmazásának legkorszerűbb irányzatai közé tartoznak, és kétségkívül nagy lehetőséget hordoznak magukban (4). A szakértői rendszerek jól alkalmazhatók az információfeldolgozási tevékenységben, már az eddigiekben is számos olyan információkereső rendszer került kidolgozásra, amelynek a célja az informatikus szakértő szerepének a részleges átvétele vagy munkájának megkönnyítése. Ilyen rendszerek például az ún. átlátszó (transparent) rendszerek, a kapuszolgálatok (gateway), az előfeldolgozó (front-end) rendszerek, az illesztések (inteface), továbbá az automatikus szövegelemző és indexelő rendszerek, valamint az információkeresés egyes funkcióit átvevő egyéb rendszerek. Az online szabadalmi információkeresés jegítésére —egyes részfeladatok elvégzésére — is léteznek már szakértői rendszerek; ismert szoftverek például a „GET parancs" (Pergamon InfoLine); „Memsort parancs" (Questel) „PATSTAT", ,,DARC", „TOPFRAG" (Derwent), „Battelle Patents-PCTM " Battelle). Az információs szakértők szerepkörét egészében helyettesíteni tudó szakértői rendszerek természetesen nem állnak rendelkezésre és a közeljövőben is csak részfeladatok megoldása várható ezektől a rendszerektől. A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő Mellékletének jelen lapszámában a fentiekben érintett témakörökhöz kapcsolódóan több cikk kerül publikálásra. Két közlemény — prof. R, Schramm és munkatársai, valamint A. Etzold cikkei a 16. Internationales Kolloquium über Information und Dokumentation, Erfurt, 1989. dec. 18—21., konferenciához kapcsolódnak. A szerzők a konferencia rendező intézményének, az II- menaui Műszaki Főiskola Információtudományi, Szabadalomügyi és Jogi Intézetének a munkatársai. A kon-
