Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 4. szám - Dr. Palágyi Tivadar: A magyar szabadalmi jog fejlődése az elmúlt 40 évben
22 4. sz. Melléklet 1990/8 - SzKV biztosította, de kimondta, hogy a találmányból eredő minden jog a feltalálót illeti meg, ha a munkáltató nem tart igényt a szabadalomra. A rendelet bevezette a szerződéses díjazási rendszert, és kimondta, hogy a feltaláló találmányának hasznosítására állami szervekkel szerződést köthet, aminek révén a feltaláló és a vállalat lényegileg egyenrangú helyzetbe került. A feltalálót hasznosítás esetén vállalatonként 5 év népgazdasági eredménye alapján illette meg díjazás. A rendelet azt is lehetővé tette, hogy a díjazással kapcsolatos jogvita esetén a feltalálók díjigényüket polgári peres úton érvényesítsék (2). Mindezek az intézkedések fejlődést lényegileg csak a feltalálók anyagi és erkölcsi elismerésében hoztak, mert az állami vállalatok továbbra is ingyen adták át egymásnak találmányaikat. így a szabadalom a feltaláló díjazását megalapozó bizonylattá vált, de a vállalatokat nem ösztönözte találmányok kidolgozására. Az 1954. évi VI. törvény megváltoztatta a bírósági tanácsok összetételét, és elrendelte, hogy az iparjogvédelmi perekben is ugyanolyan összetételű tanács járjon el, mint egyéb perekben. Ennek folytán a Fővárosi Bíróság tanácsa egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből, a Legfelsőbb Bíróság tanácsa pedig három hivatásos bíróból állt. Az 1954. évi 14. számú törvényerejű rendelet ugyanakkor elrendelte, hogy az iparjogvédelmi ügyekben a Fővárosi Bíróság az OTH iparjogvédelmi tanácsának egy tagját, a Legfelsőbb Bíróság pedig egy műegyetemi tanárt köteles szakértőként meghallgatni. 1958-ban ismét változott a bírósági tanácsok összetétele iparjogvédelmi ügyekben, mert az 1/1958 (II. 6.) IM. számú rendelet új szabadalmi fórumrendszert alakított ki, amelynek megfelelően a Fővárosi Bíróságon a tanács egy hivatásos bíró elnökből és az OTH iparjogvédelmi tanácsából delegált két tagból állt, míg a Legfelsőbb Bíróság tanácsa egy hivatásos bíró elnök mellett a bíróság egy hivatásos bírájából és az OTH iparjogvédelmi tanácsának egy tagjából állt. A Párizsi Uniós Egyezmény 1934-ben Londonban felülvizsgált szövegéhez az 1962. évi 17. számú törvényerejű rendelettel csatlakoztunk. Az ennek végrehajtásáról intézkedő, 2/1962. (VII. 20.) ОТ. számú rendelet kizárta a magyar bejelentés és az abban igényelt uniós elsőbbség napja között előhasználati jog szerzését, bevezette több elsőbbség igénylésének lehetőségét, és elrendelte a feltalálók feltüntetését a szabadalmi okiratokban. A Párizsi Uniós Egyezmény 1958. évi lisszaboni szövegét az 1967. évi 7. számú törvényerejű rendelet hirdette ki, amelynek 3/1967. ОТ. számú végrehajtási rendeleté intézkedett arról, hogy a korábbi bejelentés visszavonásával és az új bejelentés benyújtásával új elsőbbségi év legyen indítható, továbbá lehetősvé tette, hogy a bejelentő saját kezdeményezésből is megoszthassa bejelentését. A 60-as évek második felében hazánkban komoly törekvések nyilvánultak meg az elavult gazdasági szerkezet korszerűsítésére, aminek eredményeképp 1968-ban új gazdaságirányítási rendszer lépett életbe. Ennek alapján az áru- és pénzviszonyok nagyobb súlyt kaptak a gazdasági életben, és egyúttal nőtt a gazdálkodó szervezetek önállósága. Ez időszerűvé tette a szabadalmak iparjogvédelmi funkcióinak megerősödését, ill. a találmányok ingyenes átadásának megszűnését. A gazdasági reform a 70-es évek első felében a sztálinista erők befolyásának növekedése következtében lefékeződött ugyan, ennek ellenére a szabadalmi bejelentések száma évről évre nőtt. Egyúttal időszerűvé vált, hogy a több, mint 70-éves szabadalmi jogszabályokat, amelyek az idők folyamán amúgy is számos módosításon mentek keresztül és egyre áttekinthetetlenebbé váltak, olyan új szabadalmi törvénnyel váltsuk fel, amely megfelel a kor követelményeinek, és figyelembe veszi a várható fejlődés irányait is. így született meg az 1969. évi II. törvény, amelynek elsődleges célja a szabadalmi jog korszerűsítése mellett a feltalálók alkotó tevékenységének fokozása és az állami vállalatok szabadalmak megszerzésében való érdekeltségének erősítése volt (3). Az új törvény 1970. január 1-jén lépett hatályba, és több végrehajtási utasítással, valamint az OTH elnöke által kiadott hirdetménnyel együtt járult hozzá szabadalmi jogunk korszerűsítéséhez. Az új törvény által bevezetett legfontosabb változtatások a következők voltak: — a találmányok szabadalmazhatósági feltételeinek egyértelmű meghatározása — a szolgálati találmányok és a hasznosítási szerződések részletesebb szabályozása — növény- és állatfajták szabadalmazási lehetőségének megteremtése — bizonyos szabadalmi osztályokba tartozó találmányok esetén a halasztott vizsgálat bevezetése — a szabadalmi ügyekben eljáró hatóságok szervezetének tökéletesítése és az egyes bírósági fórumok függetlenségének növelése (4). A szabadalmazhatóság feltételeiként a törvény az újdonságot, a haladó jelleget, a műszaki jelleget és a gyakorlati alkalmazhatóságot írja elő, és abszolút újdonságot követel meg. A szabadalmi oltalomból ki vannak zárva a vegyi úton előállított termékek, az élelmiszerek és a gyógyszerek. A törvény miniszteri indokolása szerint az ilyen találmányok oltalma a társadalomra és a népgazdaságra nézve hátrányokkal járhatna. Persze ez az álláspont a szabadalmi jog nemzetközi fejlődésének irányzatát, valamint hazánk külgazdasági kapcsolatait is figyelembe véve egyre kevésbé tekinthető megalapozottnak, ill. tarthatónak, és ezért ma már az OTH is komolyan tanulmányozza a termékoltalom tilalmának eltörlésével kapcsolatos kérdéseket, bár úgy hiszem, hogy a termékoltalom bevezetésére hazánkban a 90-es évek második fele előtt nem fog sor kerülni, mert arra az iparnak fel kell készülnie, amihez hosszabb időre és komoly tőkét igénylő beruházásokra van szükség. Az új törvény bevezette a bizonyítási teher áthárítását, mert leszögezi, hogy eljárásra engedélyezett szabadalom esetén, ha vita merül fel valamely termék előállítási módja tekintetében, a terméket az ellenkező bizonyításáig a szabadalmaztatott eljárással előállítottnak kell tekinteni, kivéve, ha a termék élőállítására már más eljárás is ismertté vált. A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik és ideiglenes, de az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. Az ideiglenes oltalom véglegessé a szabadalom engedélyezésével válik. A szabadalmi oltalom alapján a szabadalmasnak kizárólagos hasznosítási joga van. E jog kiterjed a találmány tárgyának a gazdasági tevékenység körében való
