Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 4. szám - Szitáné Dr. Kazai Ágnes: Az 1989. évi hazai találmányi és újítási tevékenység a statisztikai adatok tükrében
16 4. sz. Melléklet 1990/8 - SzKV A fenti adatokból következik, hogy az újítói aktivitásnak jelentős tartalékai vannak a mező- és erdőgazdaságban, a kereskedelemben, valamint a nem anyagi ágazatokban. Az újítási tevékenység az iparban volt a legeredményesebb 1989-ben, ahol a keletkezett összes haszon háromnegyede realizálódott. Az építőipar részaránya a gazdasági eredményt tekintve magasabb, mint az eddigiekben ismertetett mutatószámoknál. A közlekedési és hírközlési újítások eredménye viszont elmarad a többi adat által indokolttól. Különösen alacsony a nem anyagi ágak részesedése az eredményből. 9. táblázat Az újítási tevékenység teljesítmény- és létszámadatainak, valamint gazdasági mutatóinak ágazatok szerinti megoszlása 1988—1989. évben Népgazdasági ág Benyújtott újítási javaslatok Ha^znosi tott újítási javaslatok Uji tök száma Díjazás alapjául szolgáló pénzben mért hasznos eredmény Kifizetett i u j i t á s i i di.i Aktiv keresők száma 1908 1989 1908 1989 1908 1989 1988 1909 1988 1Q0? 1988 1989 Ipar 62,В 66,0 63,5 67,0 60,7 64,2 73,9 73,6 67,1 67.2 30,9 30,4 Ép/tőipar 4,0 3,7 3,8 3,9 5,2 5,1 8,4 8.6 0.5 9,7 7,1 7,0 Mező- és erdő-gazdaság 5,0 4,1 5,9 5,0 6,2 5,4 4,6 5.7 6 .0 4,6 18,8 18,4 Közlekedés, hírközlés 16,9 17, -5 16,4 15,9 16,4 16,5 5,6 4,3 7.1 5.7 8,3 B. 3 Kereskedelem 3,2 1,7 2,4 1,3 2,7 1.6 2,4 1,3 2.1 4 . 4 10,7 10,в V i zgazdálkodás 2,2 1,8 2,2 1,7 2,4 1,8 2,3 1 .8 1.0 1.9 1,6 1,6 Egyéb anyagi tevékenység 2,6 1,7 2,2 1 ,6 2,9 1,9 1,5 1,3 4.2 2.1 1,0 0,9 Egészségügyi, szociális, kulturális tevékenység 0,0 0,6 0,8 0,5 0,8 0,5 0,4 0.5 0,0 1 .9 12,6 12,9 Közösségi, közigazgatási tevékenység 2,5 2,9 2,8 3,1 2,7 3.0 0,9 2.4 2.4 2.5 9,0 9,7 Népgazdaság összesen: 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 1JÜ ICC 5.2. Az újítási tevékenység tulajdonformák szerinti szerkezete Az állami szektor részaránya az újítási díjak kivételével minden mutató tekintetében meghaladja a 90 százalékot. Az adatok ismeretében megállapítható, hogy az újítási tevékenység koncentráltsága magasabb a találmányiénál. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy e szektor súlya valamennyi mutatószám esetében némileg csökkent. (A vonatkozó adatokat a 10. táblázat szemlélteti.) A tevékenység a minisztériumi alapítású vállalatoknál összpontosul, több mint 80 százalékban. Alacsony a tanácsi alapítású szervezetek részaránya, főleg a hasznos eredmény tekintetében. A szövetkezeti szektor részesedése elmarad a népgazdaság egészében elfoglalt súlyától. Mindössze az újítási díjaknál tapasztalható a többi mutatószámhoz képest magasabb részarány. A megelőző évhez képest 1989-ben bekapcsolódtak az újítási tevékenységbe a vegyes tulajdonformába sorolt szervezetek is. 10 táblázat Az újítási tevékenység teljesítmény - és létszámadatainak, valamint gazdasági mutatóinak tulajdonformák szerinti megoszlása 1988 — 1989. évben Benyújtott újitási javaslatok Hasznosított újítási javaslatok líjítók száma Díjazás alapjául szolgáló pénzben mért hasznos eredmény Kifizetett újítási díj 1908 1909 1908 1989 1988 1989 1988 1989 1900 1989 Állami szektor 94,9 94,4 94,6 93,0 93,8 93,3 93,4 92,2 90,5 09,7
