Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 4. szám - Szitáné Dr. Kazai Ágnes: Az 1989. évi hazai találmányi és újítási tevékenység a statisztikai adatok tükrében
1990/8 - SzKV 4. sz. Melléklet 3 A szabadalmi bejelentések szakmai struktúrája a következőkkel jellemezhető: • A szabadalmaztatási kérelmek között vezető helyet foglalnak el a vegyipari - elsősorban a gyógyszeripari, a kozmetikumokra, valamint a kőolajszármazékok feldolgozására vonatkozó bejelentések. • A gyógyszeriparban számottevő a külföldiek érdeklődése. Növekedett a vírusellenes szerek, valamint a gyógyhatású anyagok kiszerelésére vonatkozó találmányok száma. A vegyipari tárgyú bejelentések jelentős része a növényvédő szerek előállításával kapcsolatos. Csökkent viszont az új hatóanyagokra irányuló szabadalmaztatás, és e területen csak külföldi érdeklődés jelentkezik. • A mezőgazdaság területén emelkedett a növényfajtákkal (búza, kukorica) kapcsolatban benyújtott kérelmek száma. Az élelmiszeriparban a bio- valamint a tartósítóipari termékek előállítása emelhető ki. Jelentős szerepet játszanak a genetikai és biotechnológiai tárgyú bejelentések, bár a genetika területén a korábbi rohamosan emelkedő tendencia megállt. • A környezetvédelmi megoldások közül előtérbe kerültek a szennyvíztisztítási és hulladékhasznosítási eljárások. E területen elsősorban hazai és magánfeltalálói aktivitás figyelhető meg. • A villamosipar esetében nagyszámú bejelentés érkezett a mikroprocesszoros rendszerek, valamint a biztonsági érzékelő eszközök alkalmazására vonatkozóan. Jelentős súlyt képviselnek az anyag- és energiatakarékossággal kapcsolatos technológiai megoldások. • Az építőipar területén csökkenő új bejelentésszám, a hazai találmányok jelentős visszaesése és kisszámú külföldi érdeklődés figyelhető meg. Ugyancsak gyenge aktivitás mutatkozik a gépiparban. • A játékok konjunkturális időszaka — a tapasztalatok szerint - befejeződött, a piac telítettsége miatt csökkent a kereslet e termékek iránt. 1.3 A megadott szabadalmak számának alakulása A megadott szabadalmak számát tekintve a kiemelkedő évek 1984. és 1986. voltak. Jelentős visszaesés következett be viszont 1985-ben és 1987-ben a megelőző évekhez képest. A növekvő bejelentési számban mutatkozó oltalmi igény kielégítése érdekében az elbírálói kapacitásnak is lépést kell tartania a fokozódó mennyiségi és minőségi követelményekkel. Az elmúlt években a megadott szabadalmak számának hullámzó alakulását a benyújtott kérelmek száma, a bejelentett találmányok színvonala, valamint az elbírálói kapacitás együttesen határozta meg. Az elbírálói kapacitás növelésében 1989-ben sikerült előrelépni. A megadott szabadalmak száma 11 %-kal csökkent az elmúlt évben 1988-hoz képest. A visszaesés nagyjából egyforma mértékben érintette a hazai és a külföldi szabadalmasokat. A megadott szabadalmak valamivel több mint 50 százalékát a belföldi eredetűek képviselik, és ez az arány 1982 óta nem változott lényegesen. (3. ábra) A belföldi megadott szabadalmak 30 százaléka egyéni találmányhoz kapcsolódik. Az elmúlt évben valamelyest növekedett az egyéni szabadalmasok száma, szemben a szolgálati jellegűek 14 százalékos visszaesésével. 3. ábra: A Magyarországon megadott szabadalmak számának alakulása A legtöbb szabadalmat szerzett hazai gazdálkodó szervezetek az elmúlt évek során nagyjából azonos körből kerültek ki. (CHINOIN Gyógyszer-és Vegyészeti Termékek Gyára RT., RICHTER Gedeon Vegyészeti Gyár RT., Budapesti Műszaki Egyetem, MTA Központi Kémiai Kutató Intézet, EG IS Gyógyszergyár, Energiagazdálkodási Intézet, MTA Központi Fizikai Kutatóintézet). 1.4 Külföldi szabadalmaztatás A Magyarországról külföldre irányuló szabadalmi bejelentések száma az utóbbi 5 évben fokozatosan csökkent, az alábbiak szerint. (4) Év Szabadalmi bejelentések (db) Megadott szabadalmak (db) 1985. 2.163 1.674 1986. 1.800 1.368 1987. 1.781 1.913 1988 . 1.763 1.285 1989. 1.6H 1.355 (4) Forrás: A Danubia Szabadalmi Iroda, a Budapesti Nemzetközi Ügyvédi és Szabadalmi Iroda, és a Bp-i 29. sz. ÜMK összesített adatai Jelentős a visszaesés a KGST országokba tett bejelentések esetében, amelyek 1989-ben a benyújtott kérelmek egynegyedét tették ki, szemben a korábbi évek 32—36 százalékos részarányával. A legtöbb magyar bejelentés 1989-ben az Amerikai Egyesült Államokba, a Szovjetunióba, Japánba, a Német Szövetségi Köztársaságba, a Cseh- és Szlovák Köztársaságba és Nagy-Britanniába irányult. A magyar gazdaság változó külpiaci orientációját jelzi az a tény is, hogy míg 1988-ban Dél-Koreába 6 bejelentés érkezett, addig az elmúlt évben már 43. Mindazonáltal a külföldön szabadalmaztatott magyar találmányok 27 százaléka a KGST országokban nyert oltalmat. A legtöbb szabadalmat a Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köztársaságban, a Német Szövetségi Köztársaságban valamint a Cseh- és Szlovák Köztársaságban adták meg a magyar bejelentők részére 1989- ben. 1. A megadott szabadalmak száma 2. A hazai megadott szabadalmak száma 3. A külföldi megadott szabadalmak számai
